A TÁJOLÓ 97/7. számában Dr. Zakariás János az alábbiakat írja a térképről:

"A tavaszi 5 napos nógrádi versenysorozatra megjelent négy térkép kis átfedésekkel egy összefüggő területet ábrázol a Salgó és a Medves vulkáni kúpjai között.

A terület egy részéről most először készült tájfutótérkép (Beszterce lakótelep, illetve a Zagyvaróna-országhatár közötti terület déli része).A helyesbítést nógrádi és budapesti helyesbítők végezték, a rajz Kovács Gábor és Péter munkája, a kiadást Sőtér János gondozta.

Az ábrázolt terület rendkívül érdekes, változatos, mind domborzatát, mind növényzetét, mind kultúrtörténetét tekintve. Történelmi hangulatát két festői várrom, Salgó és Somoskő adja. Az irodalomtörténetnek is nevezetes helye, erre utalnak a térképen is feltüntetett Petőfi-sétány és pihenő, Balassi-pihenő, Losonczi Anna-pihenő.

A növényzetben fenyvesek, nyírfaligetek, borókás ligetesek váltakoznak bükkös erdőkkel, amelyeket hatalmas hegyi legelők szakítanak meg (Medves-laposa, Rónai-fennsík). Érdekessége a terepnek, hogy keleten és északon végig a magyar-szlovák országhatár zárja le.

Ami a leginkább rányomja bélyegét a terep képére és a térkép rajzolatára a (már évtizedek óta felhagyott) intenzív, mélyművelésű és felszíni bányászat maradványai. A kitermelés méreteire jellemző, hogy a terepet keresztül-kasul hálózzák az egykori bányavasút nyomvonalának megmaradt töltései és bevágásai, sőt egy hosszú alagút is. Villamosvasút és fogaskerekű is közlekedett errefelé. Szén és kő kitermelése egyaránt nagy mértékben folyt. A szénbányászattal a 60-as évek elején hagytak fel. A bányászat által átalakított domborzati formák felvétele több helyen állította nehéz feladat elé a helyesbítőket."