A rendezők már a verseny előtt bizonyították, hogy a vendéglátást, a vendégeket (is) komolyan veszik. Megtudván az "előörs"-től, hogy a csapat java már úton van, de csak később érkezik - bár a versenyiroda péntek este 10-kor bezárt - megvárták az éjfél után érkezőket, hogy segítsenek a szállás elfoglalásában. (Igaz, a versenyiroda megtalálása már este 10 előtt is, több jószándékú, de tudatlan városlakó "el"-igazítása folytán - és a szűkös táblázás miatt - csaknem fél órába került.) A következő kellemes meglepetést azzal okozták a rendezők, hogy csak szimpla (nem pedig a kiírás szerinti kétszeres) nevezési díjat fizettettek velünk.
A nevezési díjakról is érdemes néhány szót ejteni: 10-14 és 60- kategóriákban 70 ČK, (1 ČK ~ 7,30 Ft), valamennyi felnőtt, és a 16A-18A-20A kategóriákban 150 ČK, a többieknek 120 ČK volt (két napra). A csehek valamit sejthetnek az utánpótlás fontosságáról
!
A kétnapos (naponként külön értékelt és díjazott) versenyt Zlín-től 10 km-re délre rendezték, azonos versenyközponttal. A cél kialakítását tanítani lehetne; mind a helyszín megválasztása (egy kis felduzzasztott tó partján, egy országút-közeli étterem mellett), mind a berendezés (a befutó, az eredmények elhelyezése, a parkoltatás) mintaszerű volt. Volt étkezési lehetőség és természetesen sörös autó is, továbbá a kb. 1200 versenyzőnek 10 db konténer WC-t állítottak fel - cserében a térképeken, nagy plakátokon, és a verseny honlapján külön oldalon(!) volt olvasható, hogy a Toi-toi cég a cseh tájfutás támogatója.
A terep - egy-két kisebb folttól eltekintve - domborzatilag nem túl részletgazdag, meredek (és vizes) völgyekkel szabdalt középhegység, nagyobbrészt jól futható erdővel - de azért mindkét napra jutott egy kevés bozótos-szedres-csalános is. Úgy a térkép, mint a pályák abszolút korrektek voltak. (Ebbe beleértendők a messzi rajtba kijutáshoz előzetesen megadott idők is
) Az első napi sprintverseny pályái valóban gyorsak, szinte folyamatos koncentrációt igénylők voltak, míg a második nap - csaknem minden kategóriában - inkább fizikailag jelentett próbatételt.
Ami ezután következett, az már nem ennyire dícsérhető. Az eredmények kirakása - különösen az első napon - lassú volt, igaz, láthatóan az elit kategóriákra koncentráltak. Különösen visszatetsző volt azonban az, ahogyan - mind a rendezők, mind pedig a résztvevők - az eredményhirdetést (le)kezelték. Az még hagyján, hogy csak a 10 - 21 korosztályok első kategóriáiban (tehát pl. csak 21E-ben, és 21A-ban már nem) hirdettek eredményt (a szenioroknál egyáltalán nem) - ezt utólag olvasva a kiírásban is megtaláltuk. Az azonban érthetetlen, hogy annyira eltűnt mindenki az eredményhirdetés előtti negyedórában, hogy a - végére hagyott - elit kategóriák győzteseinek (pl. a világbajnok Cieslarovának) már szinte nem is tapsolt senki. A díjazás egyébként igen szegényes volt - a dolgok valószínűleg összefüggnek egymással
A cseh mezőny feltétlenül erősebb és - az arányát tekintve kis létszámú szenior kategóriákból ítélve - fiatalabb a hazainál. Kb. 1200 induló volt, a hazaiakon kívül szlovákok, néhány osztrák és mi. Az élkategóriákban mindkét nap igen szoros és jó időeredmények születtek. (Csak egy-két példa: F21E-ben 110%-os eredmény a 2. napon a 17. helyre volt jó, vagy pl. N16A-ban mindkét napon az ifi EB 1., 2., és 6. helyezettje - mind cseh - mögött lehetett a 4. helyet elcsípni.) A 26 fős magyar csapat legjobbjai:
Prill Dóri (N10 19 induló)
3. hely a 2. napon;
Fekete Zsuzsa (N16A 28) -
4. hely az 1. napon;
Domján Zsuzsa (N16A 28)
4. hely a 2. napon;
Kerényi Máté (F12 - 34)
1. hely mindkét napon;
Dedinszky Imre (F18A 30) 4. hely az 1. napon (44 mp-re a győztestől)
Prill László (F35 23) 1. hely a 2. napon.
A zlíni hétvége alapján nyugodt szívvel ajánlom, hogy aki a tájfutást önmagáért, a versenyzésért szereti, aki igényli és értékeli a színvonalas, de megfizethető versenyeket, aki erős mezőnyben - ismeretlen terepeken - kívánja megméretni az erejét-tudását (különösen, ha még a viszonylag olcsó éttermeket, - urambocsá' - a sört is kedveli), látogasson el egy-két csehországi versenyre!
Kerényi Dénes