Térképhelyesbítő tanfolyam
Kelemen János kezdeményezésére és szervezésében szeptember 18-án délelőtt 22 résztvevő gyűlt össze Pécsen, hogy részt vehessen a hosszú évek után először megrendezett térképhelyesbítő tanfolyamon. Az idősebbek emlékezete szerint az utolsó komolyabb tanfolyamot még a nyolcvanas évek elején rendezték meg. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, mint a Térképbizottság titkára, majd vezetője többször megpróbálkoztunk hasonló tanfolyamok szervezésével, de a jelentkezők csekély száma miatt mindig meghiúsult a szervezés.
Nagy örömmel figyeltem Janó kezdeményezését és ajánlottam fel a segítségemet előadóként. Erre főleg azután volt szükség, amikor kiderült, hogy Sőtér János nem tud részt venni a tanfolyamon. (Egyébként a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő országokban az ilyen rendezvényeket általában Map Clinicnek hívják, ami talán jobb kifejezés, mint a tanfolyam.)
A 22 résztvevő zöme fiatal és abszolút kezdő volt, az idősebb korosztályt (40 év felett) csak 4-5 résztvevő képviselte (de köztük is volt kezdő).
Természetesen másfél nap rendkívül kevés egy ilyen bonyolult tevékenység megtanítására, de a fiatalok és a kezdők megtanulhatták az alapvető technikákat.
Egy rövid bevezetés (felszerelés, alaptérképek) után a tanfolyamnak helyet adó iskola sportpályáján ki-ki gyakorolhatta a poligonálást (sokszögvonal felvételét irányméréssel és lépésszámlálással), illetve a távolságméréshez szükséges azonos lépéshosszakat. Az ebédidő helyett egy közeli park egy kis darabkáján már nemcsak az utak felvételét gyakorolhatták a résztvevők, hanem további objektumok (fák, bokrok) térképezését, egy terület teljes felmérését. Közben a gyakorlottabbak tanácsokkal segítették az abszolút kezdőket.
Délután rövid előadásokat tartottam az ISOM2000-ről, az új jelkulcs várható változásairól, a térképkiadás jogi hátteréről, a négyszínnyomásról. Igyekeztem minél rövidebbre fogni a mondanivalót, hogy az első nap végére betervezett számítógépes OCAD ismertetés után a gyakorlásra is elég idő jusson. Az iskola számítógéptermében kivetítő segítségével magyaráztuk el az OCAD alapjait és válaszoltunk a kezdő és haladó kérdésekre.
Másnap délelőtt igazi alaptérképpel javítottunk a IV. légakna környékén. Itt már valódi körülmények között poligonáltunk fel egy utat, megismerkedtünk a szintvonalak hajlítgatásának, görbítésének "tudományával". A déli órákban különösebb formaságok nélkül befejeződött a rendezvény, így a távolabbról érkezettek is időben hazajuthattak. Természetesen sok dologra nem jutott idő, nem beszéltünk a növényzet, a futhatóság ábrázolási problémáiról (a Janó által választott tereprészlet nagyon jól futható erdő volt). Sokféle problémát érintettek a közben felvetődött kérdések, így remélhetőleg mindenki hasznos ismeretekkel térhetett haza. Az biztos, hogy ezentúl kicsit más szemmel, talán nagyobb tisztelettel és megértéssel viszonyulnak a tájfutó térképekhez a résztvevők és remélhetőleg megjött a kedvük, hogy maguk is élesben próbálkozzanak tájfutó térképek készítésével.
Azt azért feltétlenül szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy a tanfolyam Kelemen János kezdeményezésére jött létre, a sajnos csak papíron létező Térképbizottság (melynek valószínűleg én is tagja vagyok) különösebb segítsége nélkül.
Zentai László
Vissza a Tájoló 1999/8 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!