Magyar sikerek a II. Tájfutó Vasutas EB-n

Svédország, Halmstad, 1999. június 19­23.


A Nemzetközi Vasutas Sportszövetség (USIC) immár második alkalommal rendezte meg a vasutas sportolók részére az Európa-bajnokságot, amelyen 14 ország versenyzôi vettek részt. Négy évvel ezelôtt Finnországban ugyancsak ennyi ország versenyzôi küzdöttek a helyezésekért. Akkor csak az F21-es kategóriában rendezték meg az egyéni versenyeket, illetve minden ország 2-2 váltót indíthatott. Ebben az évben a versenyt Svédországban, Halmstad kikötôváros környékén rendezték meg. Az egyéni versenyeken az F21-es kategória mellett az F45-ös kategóriát is beiktatták, illetve a váltóversenyen a váltóösszetételét F21-F45-F21-es variációban rögzítették, azaz minden váltóban a második futó szenior korosztályú volt.
Hazánk vasutas színeit F21-ben: Vonyó Péter (PVSK), Jécsák Attila, Kiss József (NYV), Farkas Dávid (SZV), illetve F45-ben: Kéri Péter, Bacsó Attila (TSE), dr. Sindely Pál (SZV) képviselte. A csapat szervezését Magyar Lászlónak, a Vasutas Sportközpont képviselôjének, illetve Gera Tibor edzônek köszönhetjük.
A Vasutas EB minden résztvevôje egy korszerűen berendezett erdei sportközpontban lett elszállásolva. Az UNIC szabályzatnak megfelelôen, hasonlóan mint négy évvel ezelôtt, minden költséget az útiköltség kivételével most is a rendezô ország vállalta magára. Egyébként kifogástalan volt a szállás és az étkezés. Az autóbuszok is minden alkalommal percre pontosan indultak.
Késô délután felvonulással kezdôdött a verseny Halmstad legforgalmasabb sétálóutcáján, majd ünnepélyes megnyitóra került sor a városháza elôtt. Másnap autóbuszokkal szállítottak bennünket a terepbemutatóra amelyen ízelítôt kaptunk a finom domborzatú, kövekkel tarkított, mocsaras, ingoványos, de jól futható tereprôl.
Az egyéni versenyen a jó futhatóság mellett a finom domborzat és sziklaalakzatok (csak a nagyobbakat ábrázolta a térkép) szinte minden magyar versenyzôt megtréfáltak, így ezen a napon kirobbanó siker nem született, a Sport-Ident által biztosított részidôtáblázatból viszont kiderült, hogy a másnapi váltón nem vagyunk esélytelenek.
A váltóversenyen a várakozásaink nem voltak alaptalanok, hiszen mindkét váltónk (Vonyó-Sindely-Farkas, illetve Jécsák-Kéri-Kiss) esélyes volt a dobogós helyekre. Végül Farkas Dávid a 4. helyen ért célba, s mindössze fél méterrel maradt el a bronzérmes finn váltótól. A versenyt követôen Farkas Dávid így emlékezett vissza az utolsó pár perc eseményeire:
"Hatodik helyen kaptam a stafétabotot, de a negyedik helyen álló Kiss Józsitól is mindössze másfél perc volt a hátrányom. A pálya felénél már beértem ôt és a cseh futót is. Ekkor villant meg bennem, hogy talán még a dobogó sincs veszve! Rákapcsoltam, és csakhamar egyedül maradtam az erdôben. Az utolsó kilométeren pillantottam meg a 2. és 3. helyen álló svájci és finn futót, akiknek az elônye ekkor kb. 250-300 méter volt. Az utolsó ellenôrzô ponton befogtam a finn futót, aki észrevett, és hatalmas hajrába kezdett, s hasonlóan én is. A közönség tombolt, mindenki szurkolt. Fél lépéssel bár, de lemaradtunk a dobogóról. Nem érzem kudarcnak az elért eredményt, hiszen mindent megtettünk a sikerért. A svéd bajnokok is elismeréssel nyilatkoztak a teljesítményrôl, ami nagyon jólesett. Mindent összevetve életem egyik legszebb versenyén vettem részt Halmstadban."
Elismerésre méltó, hogy végül is a másik váltó is jó helyezést ért el, hiszen hatodikként érkeztek célba. Ezzel a magyar csapat a svájciakkal holtversenyben a legjobb váltóeredményt érte el. Az elsô hatban 2 váltója csupán nekünk volt.
Magyar László, a magyar csapat vezetôje így összegezte az elért eredményt:
"Az látszott, hogy erôs a skandináv fölény, de minden versenyzô hozta önmagát. Egyforma tudású, tehetséges és rutinos versenyzôk alkották a csapatot. Ennek köszönhetô a jó szereplés. Ebben döntô szerepet játszott az is, hogy a tájfutó sportágban a vasutas szakosztályokban (Szeged, Pécs, Nyíregyháza, Budapest) eredményes munka folyik. A MÁV Vezérigazgatóságának és a Vasutas Sportközpont Vezetôségének is köszönhetô, hogy a szűkülô anyagi körülmények ellenére megteremtették a lehetôséget arra, hogy a magyar vasutas válogatott ott lehetett Halmstadban. Az egységes nemzeti színeket mutató válogatott mezeket az MTFSZ biztosította a csapat részére."
Gera Tibor edzô az alábbiakkal egészítette ki az elhangzottakat:
"Az eredmények igazolták az elôzetes válogatást, hiszen a négy fiúból egyik sem lógott ki a sorból. A kétnapi összteljesítmény alapján alig volt köztük különbség. A váltón nagyon összeszedték magukat, illetve jobban alkalmazkodtak a terephez. A szeniorok hozták a tôlük elvárt idôket a váltókon. Egyéniben Bacsó Attila futott jól. Az egész verseny flottul, precízen volt megszervezve."
Az ünnepélyes eredményhirdetést megelôzôen még egy harmadik versenyszámban, az angol csapat által szervezett sörváltóban is próbálkoztunk. Itt három csapatot is indítottunk. Sajnos a finnek csapata itt is megelôzött minket szinte minimális, 1 mp-en belüli különbséggel.
A következô Európa-bajnokságot négy év múlva rendezik meg, amelynek házigazdája Svájc lesz. Remélve, hogy a jövôben is eredményesen tudnak majd szerepelni a magyar vasutas csapatok.

dr. Sindely Pál