Magunk mögött hagyva az átlagosnál jóval hidegebb, hosszabb, havasabb telet, minden várakozást felülmúló sítájfutó szezon részesei lehettünk.
Kezdôdött december 13-án a Luca Kupával,
melyen a Zöld pont stábja forgatott, igaz, az elsô
sítájfutó verseny az MTV 1-en kapott nyilvánosságot.
A havas napoknak köszönhetôen folyamatosan lehetett
edzeni a Normafánál az Anna-réten, a pesthidegkúti
vitorlázó repülôtéren. A síszövetséggel
kialakult jó kapcsolat nyomán egyre többen
jártak fel hétvégente Galyatetôre a
sífutó központba, ahol naprakész ratrakolt
pályarendszer várta az edzeni vágyókat.
Január eleji megtorpanása a télnek a dobogókôi
versenyre kicsit rányomta a bélyegét, de
utána hétrôl hétre jöttek a jobbnál
jobb, a havasabbnál havasabb versenyek.
Az egyre melegebb tavaszi napokon nosztalgiázva gondolnak
vissza a teliholdas, -15 °C-os, szélviharos bükkfensíki
éjszakai versenyre mind a 22 versenyzô és
a 2 rendezô túlélték... Másnap
a MOM Kupán a miskolciak is bekapcsolódtak a sítájfutásba.
Február 7-én rendeztük az elsô OB-t,
Bánkút versenyközponttal. Kiélezett
küzdelem, rekord létszámú mezôny
és rekord km-átlag született a felnôtt
kategóriában. Az útvonal csaknem végig
korcsolyázható volt. (Külföldön a
sítájfutó versenyeket általában
sífutó központokban rendezik, ahol az útvonal
döntô szakasza korcsolyázható, és
az OB-n ehhez az elvhez szerettek volna közelíteni
a rendezôk.)
A Visegrádon megrendezett Fômterv Kupa jó
példája annak, hogy egy tájékozódási
futásra szerény terepen élvezetes sítájfutó
versenyt lehet rendezni (valószínű a fordítottja
is igaz). A létszám az idény eleji 30-40-rôl
az idény vége felé 50-60 körülire
emelkedett. Egyre több "új arc" jelent meg
a versenyeken, persze az újak a tájfutásból
már jól ismertek. Versenyrôl-versenyre együtt
tanulta a mezôny a sítájfutást, és
akik az idény elején csetlettek-botlottak, február
végén már magabiztosan mozogtak a lécen.
A Boróka Kupán éreztük elôször,
hogy egy motorosszán csodákra lehet képes
akkor, amikor már túl nagy a hó. Született
is egy olyan ötlet fel is került a levelezési
listára , hogy egy 5000 Ft-os bérletrendszert
kellene bevezetni, és azok, akik az 5000 Ft-ot befizetik,
10 éven keresztül féláron versenyezhetnének,
és az 5000 forintokból meg lehetne venni egy motorosszánt
kb. 200 000 Ft-ért. Csak összehasonlításul:
újonnan egy motorosszán kb. másfél
millió forint, használtan Ausztriában 12
000-24 000 ATS. Volt (van?) egy ajánlatunk Csákányospusztáról,
200 000 Ft-ért egy keveset használt gép.
Eddig 110 000 Ft gyűlt össze. Amennyiben a sítájfutók
összefognak, és a különbözet is összegyűlik,
megvehetjük a szánt.
Az idényzáró Hangya Kupán fizikailag
igen kemény pályák várták a
versenyzôket.
Az idény végén a ranglistákra több
mint 100-an kerültek fel. A három legjobb eredmény
százalékátlagával lehetett ranglistára
kerülni, akiknek csak két eredményük volt,
azok besorolódtak a három eredménnyel rendelkezôk
mögé, akiknek csak egy eredményük volt,
azok a két eredménnyel rendelkezôk mögé
sorolódtak be. (Ranglistákat lásd Tájoló
99/2.)
Várakozáson felüli, hogy a felnôtt férfiak
ranglistáján 59-en foglalnak helyet.
A sífutók, sítájfutók 10 éve
a Salamon cég által kifejlesztett SNS típusú
kötést-cipôt használják. Egy ilyen
szerelés újonnan, ami tartalmaz lécet, botot,
cipôt és kötést, 50-100 ezer Ft között
mozog. A Komjádi uszodában található
Suli Sí Bt. üzletében svájciosztrák
kölcsönzôkbôl hozott, alig használt
garnitúrák 15-20 ezer Ft-ért kaphatók.
Érdemes októbernovember hónapokra tervezni
a beszerzést, mert olyankor feltöltött készletük
van, ami az idény folyamán csak fogy.
Aki új szerelésre vágyik, az Poprád
és a Magas-tátra sportboltjaiban, így március
április környékén juthat hozzá
márkás szereléshez leértékelve,
illetve Észak-Olaszország ajánlható:
Tarvisió felôl, ha Udinének megyünk,
akkor az Udine elôtti kb. 25 km-es szakaszon bevásárlóközpontok
sora vár leértékelt sífutófelszerelésekkel.
Többen a velencei utcai tájfutóversenyt kötötték
össze sífutó felszerelés vásárlással.
Ausztria és Németország még vásári
árakon is nagyon drága ebben a műfajban.
Jövôre Sítájfutó VB Oroszországban,
Junior VB Szlovákiában, az utóbbira szeretnénk
teljes csapattal utazni. Annak majd novembertôl megtaláljuk
a módját, hogy az utánpótláskorú
versenyzôk közül bárki kipróbálhassa
a sífutást, és akinek jól megy, akár
a VB-n is ott lehet.
1999 nyarán dôl el, hogy a sítájfutás
olimpiai sportág lesz-e, és hogy ott lesz-e Salt
Lake City-ben a 2002-es olimpián.
A sítájfutó idény megrendezésével
"non-stoppá" vált a versenyszezon.
A sífutás nagyon jó kiegészítôje
lehet az egész éves futó felkészülésnek.
Kevésbé terheli az ízületet, több
izmot egyenletesebben mozgat meg, az általános állóképességet
nagyon fejleszti. Ingrid Kristiansen, a nyolcvanas évek
norvég olimpiai bajnok hosszútávfutónôje
telente 4-5 hónapos sífutással alapozott
a nyári futó idényre.
Remélem, jövôre is lesz hó, és
még több sítájfutó.
Vásárhelyi Tamás