Játék a számokkal
Tájfutásunk nemzetközi összehasonlításban

A Tájoló idei 7. Számában (156. oldal) megjelent egy érdekes táblázat az IOF tagországok tájfutással kapcsolatos 1997-es adataival. A statisztika 41 országról közöl adatokat, igaz nyolc országról hiányosakat. A számokat nézegetve néhányat pontatlannak, sőt hibásnak találtam. Ennek ellenére a táblázat összehasonlításokra ad lehetőséget. Kis számolással juthatunk arra az eredményre, hogy a 224 ezer tájfutó 64 %-a a skandináv országokban (Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia) él, ők rendezik a nemzetközi versenyek 42 %-át, az összes (nemzetközi és hazai) verseny 28 %-át. Az új térképek 43 %-át ők adják ki. Hazánk adja a tájfutók 1,7 %-át; a nemzetközi versenyek 5,1 %-át, az összes verseny ugyancsak 5,1 %-át mi rendezzük. A térképkiadásból 2,6 %-kal vesszük ki a részünket.
A táblázat a rajthoz állások számáról és a nemzetközi eredményességről nem ad felvilágosítást.
Az országok eltérő népességszáma, területe miatt helyzetünket jobban ítélhetjük meg, ha az egyes mutatókat egymáshoz, illetve az országok egyéb adataihoz viszonyítjuk.
Elkészítettem egy táblázatot azokra az országokra, amelyek meghatározóak a tájfutásban, vagy minket jobban érdekelhetnek (szomszédok), vagy az összehasonlításban jó támpontot adhatnak.
Az oszlopok értelmezése:
  1. Az aktív versenyzők aránya a népességhez (ezrelék). Ez a tájfutás népszerűségét jelzi abban az országban.
  2. Az aktív versenyzők átlagos száma a klubokban. Ez a klubok erősségét jellemezheti (pl. Versenyrendezés).
  3. Az aktív versenyzők aránya a rendezett összes versenyhez képest.
  4. Az aktív versenyzők aránya a kiadott új térképekhez képest.
  5. Az aktív versenyzők aránya a térképterülethez képest.
    A 3., 4. és 5. Oszlopokban szereplő kisebb számok nagyobb rendezési és térképkiadási aktivitásra, a nagyobb számok gazdaságosabb használatra, vagy pénzhiányra utalnak.
  6. A rendezett összes verseny aránya a klubok számához képest. Kevés kiugró eltéréstől eltekintve eléggé az 1,0 körül ingadozó szám, azaz úgy látszik, hogy a klubok száma és a rendezések száma nagyon szorosan összefügg.
  7. A rendezett összes verseny száma az új térképekhez képest. Meglepő módón néhány ország (4 db) esetében még 1,0 alatti arány is kijött, azaz nem minden új térképen rendeztek versenyt. Minél kisebb ez a mutató, annál újabb és változatosabb a térképellátottság. A nagyobb mutató a sok rendezett versenyre (Nagy-Britannia), vagy a pénzhiányra utal (volt szocialista országok).
  8. A térképterület aránya az ország területéhez képest (ezrelék). A nagyobb mutató szám a jobb térképellátottságra és esetleg kedvezőbb földrajzi környezetre utal, a kisebb arány oka a tájfutás kisebb népszerűsége, vagy pénzhiány lehet.
  9. A költségvetés egy aktív versenyzőre eső része (USD/fő). Önmagában is érdekes szám, de nem föltétlenül az ország gazdasági helyzetével függ össze. Összefüggésbe hozható a táblázat szinte valamennyi egyéb adatával, de a nemzetközi eredményességgel is.
A táblázatban összevontan közlöm a balti országok ((Észtország, Lettország, Litvánia) és a kelet-európai országok (Fehéroroszország, Ukrajna, Bulgária) adatait.
A táblázatban a jobb áttekinthetőség érdekében erősen kerekített értékek vannak feltüntetve. Az országok népességadatai egy 1995-ös kiadású zsebkönyvből valók. A világátlag az IOF tagországokra vonatkozik.

Vizsgált jellemzők  1 2 3 4 5 6 7 8  9
      ‰ fő  fő  fő  fő/km2  db  db  ‰    USD/fő
világátlag		-	53	42	96	16	1,2	2,3	-	55
Svédország		6,51	77	77	141	13	1,0	1,8	9,6	56
Finnország		9,84	116	168	126	21	0,7	0,8	7,1	37
Norvégia		6,28	60	96	141	52	0,6	2,6	1,6	56
Dánia			2,02	88	87	152	25	1,0	1,8	9,6	46
skandináv országok	6,20	83	101	148	19	0,8	1,5	6,6	48
Nagy-Britannia		0,18	72	9	60	14	7,8	6,4	3,0	143
Franciaország		0,08	24	10	29	7	2,4	2,9	1,1	129
Svájc			1,10	75	48	104	14	1,6	2,1	13,6	65
Ausztria		0,15	19	48	67	22	0,4	1,4	0,7	116
Új-Zéland		0,37	54	50	54	18	1,1	1,1	0,3	29
Csehország		0,81	40	52	138	21	0,8	2,7	5,1	25
Szlovákia		0,11	18	23	30	9	0,8	1,3	1,4	85
Magyarország		0,37	29	15	66	19	2,0	4,5	2,2	1
Románia			0,04	12	8	43	-	1,5	5,4	-	34
balti országok		0,62	46	18	59	10	2,5	3,2	2,8	29
kelet-európai országok	0,04	22	17	51	7	1,3	2,9	0,4	6

A leírt számok alapján Magyarországon a tájfutás népszerűsége közepes, a skandináv és balti országokhoz, Svájchoz, Csehországhoz képest kisebb, az országok sorrendjében a 11. Helyet foglalja el. A tájfutók aktivitását tekintve az átlagosnál jobbnak ítélem meg a helyzetet. A nemzetközi és az összes versenyek rendezésében a 4. illetve a 6. Helyen voltunk a versenyek számát illetően. A fajlagosan is sok versenyt rendezők között vagyunk (3. oszlop). A klubok számához képest is sok versenyt rendezünk (6. oszlop). A térképkiadásunk darabszáma is és fajlagos értékben is jobb a világátlagnál. Ezeket az értékeket azonban csalókának tartom, mert túl sok a változat (10 és 13 ezres térkép; régi terepek újból és több új térképen való megjelenítése), és kevés az igazán új terepről készülő térkép. Erre utal egyébként a 8. oszlop is.
Klubjaink taglétszáma elég kicsi, a tájfutásban vezető országokban mindenütt nagyobb (2. oszlop).
Az utolsó oszlop a pénzügyi helyzetre utal. Országunkban a tájfutás anyagi ellátását 1997-ben legjobban a siralmas szóval jellemezhetjük. Nálunk rosszabb helyzetben már csak Fehéroroszország volt, szinte azonos mutatóval. A számok alapján érthető, miért kellett kalapozni az ifik Európa-bajnokságra való kiutazásának érdekében.

Gárdonyi Zoltán

Vissza a Tájoló 1998/9 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!