Hétvége Bogácson
Nyílt levél

Az 1998 évi egyéni bajnokságot követő ünneplés Bogácson néhányunknak túlzottan jól sikerült. Ennek következtében a helyi körzeti megbízott 7 tájfutót előállított.
Az esetet lehetne szerencsétlen véletlenként is kezelni, de azt hiszem, többről van szó. A nagyobb, belföldi és külföldi versenyek után olvasom a beszámolót, hogy "igazán a bankettre sikerült elérnem a csúcsformámat", stb. és hallom az ennél sokkal naturálisabb beszámolókat is.

Az OB-n történtekben szakosztályunk egyik sportolójának részvétele meghatározó volt. Egy bajnoki helyezett nem engedhet meg magának olyan viselkedést, mellyel sokak, így a helyi szerv nemtetszését is kiváltja.
Persze ugyanez vonatkozik (nem az OB kapcsán vetődik fel) a sportág összes képviselőjére. Minél inkább ismert valaki, annál inkább vigyáznia kell, hogy őt és közvetlen környezetét ne érhesse a sportszerűtlen viselkedés vádja.
Mivel az OB-n minden versenyző egyben szakosztálya képviselője, - szemben a válogatott versenyekkel - a szakosztályvezetés úgy döntött, hogy sportolóját fegyelmi vétség megállapítása mellett eltiltja a soron következő Magyar Kupa futamtól, ezzel gyakorlatilag kizárja a MK-ból.
A döntéstől nem várom, hogy az érintett versenyző egy csapásra megváltozik, viszont kifejezem vele rosszallásomat az esettel és jelenséggel kapcsolatban. Változást inkább attól a beszélgetéstől várok, amit a versenyzőnkkel folytattam. Úgy vélem, a tájfutók példamutatása mellett az is segítene visszaszorítani a hasonló eseteket, ha más vezetők sem hagynák szó nélkül, ha versenyzőjük átlépi a jó ízlés határát.
Úgy gondolom, az egyes szakosztályok vezetésének feladata verseny-zőinek fegyelmezése, illetve az MTFSZ fegyelmi bizottsága illetékes a kirívó ügyekben. Éppen ezért nem tartom megengedhetőnek, hogy egy versenyen a rajtszemélyzet egy szabályosan benevezett, rajtidővel rendelkező versenyzőt megfosszon indulási jogától ha az a szabályzat ellen nem vétett. Ez az eset olyan elfogadhatatlan önbíráskodás, mint amikor pl. egy versenyző áthelyez egy ellenőrzőpontot verseny alatt, mert úgy ítéli meg futás közben, hogy az rossz helyen van. A példát azért hoztam, mert mindkettő komoly szerepzavar eredménye és utólag helyrehozhatatlan vétség. A mi esetünkben ugyan még vissza lehet fizetni a nevezési díjat, ezzel szépítve valamelyest a helyzeten, de a rendezőség a helyszínen ettől elzárkózott.
E nyílt levélben kérem az MTFSZ fegyelmi bizottságát, tekintse át egymástól függetlenül e két esetet, és állásfoglalását hasonló nyílt levélben mindkét témában tegye meg.
A többi sporttársamtól pedig azt kérem, találja meg azt a módszert és fórumot, ahol a legtöbbet teheti sportágunkért.

Budapest, 98.10.19
Mets Miklós
szakosztályvezető (OSC)

Vissza a Tájoló 1998/9 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!