Ismét néhány szóban a TWAR-ról
Az 1992-ben Svédországban kipattant TWAR botrány után lassan elültek a hullámok, legjobb tudomásom szerint eredménytelenül zárult le az esetek kivizsgálása. Minden visszatért a régi kerékvágásba, és az erdő veszedelmes réméről ma már nem is esik szó. A tájfutók között. Annál inkább foglalkoznak vele a kardiológusok. A misztikus TWAR nevet felváltotta a tudományos Chlamydia pneumoniae, és az erdők esetleges réme helyett a szívinfarktus esetleges kórokozójaként emlegetik. A tudományos vizsgálatok eredményekén ma már tényként fogadhatjuk el, hogy a szívinfarktust szenvedett betegek erének falában gyakrabban találhatók Chlamydia pneumoniae telepek, mint egészséges kortársaiknál. A kérdés az, hogy a fertőzés oka-e a szívinfarktust kiváltó koszorúér-betegségnek, vagy a meszesedő erek falában könnyebben telepszenek meg ezek a kórokozók. Számtalan vizsgálatot folytattak és folytatnak a kérdés megválaszolására, azonban eddig nem sikerült megtalálni a magyarázatot. Az eddigi eredmények alapján az biztos, hogy az erek falának sérülése gyulladási folyamatokat indít el, amit erősíthet a Chlamydia fertőzés. Ez a gyulladási folyamat vezet el a meszesedéshez, kedvezőtlen esetben a koszorúér elzáródásához, ami szívinfarktust okoz.
Könnyen elképzelhető, hogy a néhány éve bűnösnek kikiáltott, majd felmentett Chlamydia pneumoniae valóban bűnösnek bizonyul.
Lantos Zoltán
Vissza a Tájoló 1998/8 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!