IX. Rádiós tájékozódási futó világbajnokság, Nyíregyháza
Moravszki János és Cserpák Zsolt arany-, Cserháti József, a női (Zarnóczay, Horváth, Kocsis) és az old timer csapat (Moravszki, Kovács, Weisz) ezüst-, Zarnóczay Klára és az old timer csapat bronzérmes.
Végre egy világverseny, ahová nem került sokba az útiköltség: a IX. Rádiós Tájékozódási Futó Világbajnokságot Nyíregyházán rendezte meg a Magyar Rádióamatőr Szövetség szeptember 1-6. között. A 15 fős magyar válogatott 6 klub sportolóiból állt. Tízen a Nyíregyházi Városi Rádióklubot képviselték, míg Kecskemét, Szekszárd, Baja, Miskolc és Mogyoród 1-1 versenyzőt adott a csapatba, melynek vezetője Börcsök István, korábbi világbajnok volt (ő a Bács-Kiskun megyei TFSZ elnöke).
Az országos szinten tapasztalt agyonhallgatással ellentétben a házigazda Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében óriási publicitást kapott a viadal. A 31 nemzetet képviselő mintegy 250 sportoló meg is adta az alapját a rangjához illő sajtóvisszhangnak. A hétszeres világbajnok Orosi János versenyigazgató és a mesteredző, szintén világbajnok Venczel Miklós szövetségi kapitány vezetésével tevékenykedő szervezőbizottság hatalmas és kiváló munkát végzett: maguk mellé állították a megye társadalmi vezetőit és szponzorok hosszú sorát.
Mi, hazai versenyzők, 12 férfi és 3 nő, az itthoni környezet miatti felfokozott várakozással, a szokásosnál is erősebb felelősségtudattal készültünk. A válogatott tavasszal Eger-Tardoson, június és augusztus végén pedig Nagykállóban tartott 1-1 hetes edzőtábort. A csalános, bozótos, mély talajú nyírségi terep nem tartozik a tájfutók kedvencei közé. Az akácon és csalánon kívül bőven szúrtak a lágyszárúak toklászai, és pár másodperces mérés, rajzolás miatti megállás alatt is rögtön ellepték az embert a szúnyogok. A terep jellegét tehát ismertük, bár nem nagyon örültünk neki, éppen az előbbiek miatt. Ez azonban nem jelentett egyértelmű előnyt, hisz mindkét versenyszám olyan erdőben zajlott, ahol még nem volt tájfutótérkép, tehát verseny sem.
A VB megnyitója Nyíregyháza főterén igazi látványosság lett, méltó kulturális, táncos töltéssel, nagyszámú nézősereg előtt. Másnap a Sóstói-erdőben már vevőpróbát tarthatott a mezőny. Az URH készülékek már itt is mutogatták oroszlánkörmeiket: mellmagasságban még jó irányt sikerült mérnem, de fej fölé tartva a vevőt, már legalább 90 fokkal elcsúszottat. Pedig még az eső sem esett.
Másnap azután Nyírgelse határában élesben is többen áldozatul estek a rádióhullámok és a telepítők cseleinek. De ez már csak a célban derült ki, melynek helyét akkor tudhatta meg minden versenyző, mikor a rajtideje előtt 10 perccel megkapta térképét.
Sajátos hangulata van a rádiós tájfutó versenyek rajtjának. Az egész mezőny egyszerre érkezik, leadják vevőkészülékeiket, majd egy kordonnal körülzárt, nem túl nagy területen pihen, melegít mindenki, s várja a rajtidejét a sorsolástól függően akár több órán át. (A szükségleteket 2 WC elégítette ki.) Most reggel 9-től délután fél 3-ig rajtolt 5 percenként a mamut mezőny. Közben teljes a hírzárlat, semmi információ nem szivároghat át a célból a verseny állásáról, a futott időkről illetően. Ez a bizonytalanság a rajtlázat még tovább fokozza, hiszen nem tudható, hogy a 130 perces szintidejű pálya 50 vagy 80 perces győztesidőt takar-e.
Börcsök István vezető edző tapasztalatai alapján nehezen emészthető útravalót adott: aki jó sorrendben, keményen futva minden adót megfog periódusban (vagyis adás közben), az még nem lesz világbajnok. Ehhez 2-3 adót legalább még periódus előtt kell megtalálni, és akkor már csak a hosszú hajrán múlik minden. Igaza lett. Nemhiába sulykoltuk sokat az URH-t az edzőtáborokban, jól vettük ezt az akadályt. Mivel a szerencse a jók mellé áll, az edző által nyújtott receptet Cserpák Zsolt a junior és Moravszki János az old timer kategóriában tudta beváltani. Világbajnokok lettek! Zarnóczay Klára bronzérmet szerzett, az old timer csapat (Moravszki János, Kovács Attila, Weisz János) győzelme pedig hajszálon múlott: mindössze 7 másodperccel maradtak le a világbajnoki címről!
A pihenőnapot a sóstói skanzenben töltötte a mezőny sétakocsikázással, lovaglással, bográcsossal, rostonsülttel fűszerezve.
Miután az edzőtáborokban hosszú világbajnoki pályákról szólt a fáma, s az első napi pálya viszonylag rövid volt, nyilvánvaló, hogy a második megméretésen, rövidhullámon hosszú pályára, úgynevezett nagy telepítésre számítottunk. Mégis túljártak az eszünkön: nagyjából az URH-val azonos méretű pályán dőlt el a verseny, mármint annak, aki rájött a nyitjára. Én ilyen alakú pályatelepítéssel még nem találkoztam, meg is ettem a sorrendet, és emiatt két és fél kilométerrel futottam többet a kelleténél. Ez meglátszik az időmön. Mivel társamnak, Moravszki Jancsinak sem volt aznap szerencséje (bebozótozott a sásba, és 17 másodperccel szorult le a dobogóról), így csapatban a bronzéremnek is örülhettünk. Világbajnoki címet nem is szereztek aznap a magyarok, viszont a veterán Cserháti József és a női csapat (Horváth Judit, Zarnóczay Klára, Kocsis Gabriella) ezüstérmes lett.
Az eredményhirdetések külön élményszámba mentek. Az URH a bujtosi sportcsarnokban a Benkó Dixieland Band műsorával tetőzve zajlott, az RH a Tanárképző Főiskola atlétikai csarnokában. Pazar külsőségek, illusztris vendégek, gyönyörű medálok és díjak, himnuszok, zászlófelvonások ilyen ceremónia nem volt még a rádiós tájfutó sport történetében. Amit pedig a 10 egyéni világbajnok kapott élményben a Queen zenéjére, azt életükben nem fogják elfelejteni ( de mi sem, akik csak hozzájárulók lehettünk.
Kovács Attila
Zöld Sportok Clubja
A világbajnokok és a magyarok eredményei:
URH (Nyírgelse)
Felnőtt férfiak: Marton Baier (cseh) 51:46, 10. Jáger Péter 60:46,06, 18. Hajnács Tamás 66:50,21, 21. Viraszkó Zoltán 69:49,16 (64 induló). Csapat: Csehország 107:98, 4. Magyarország 127:51 (20 csapat).
Nők: Olena Fursa (Ukrajna) 60:45,69, 3. Zarnóczay Klára 65:07,40, 17. Horváth Judit 81:49,98, 26. Kocsis Gabriella 91:13,24 (47 induló). Csapat: Ukrajna (14 csapat)
Junior férfiak: Cserpák Zsolt 50:54,56, 18. Papp Ádám 73:14,96, 19. Venczel Gábor 73:41,57 (45 induló). Csapat: Csehország 112:69, 5. Magyarország 124:16 (14 csapat).
Old timer férfiak: Moravszki János 44:35,27, 6. Kovács Attila 50:12,33, 31. Weisz János 78:41,67 (60 induló). Csapat: Oroszország 94:67, 2. Magyarország 94:79 (22 csapat).
Veterán férfiak: Anatolij Petrov 74:43,03, 8. Cserháti József 89:53,67, 20. Farkas Imre 123:50,47 (28 induló). Csapat: Oroszország 153:65, 6. Magyarország 213:74 (8 csapat).
RH (Ramocsaháza Berzék)
Felnőtt férfiak: Karel Fucik (cseh) 44:02,83, 14. Hajnács 55:25,49, 16. Jáger 56:42,21 17. Viraszkó 57:02,09 (65 induló). Csapat: Csehország 95:15,92, 5. Magyarország 112:07,70 (20 csapat.).
Nők: Olga Levcsuk (fehérorosz)47:59,27, 6. Horváth 53:50,63, 8. Zarnóczay 55:24,18, 19. Kocsis 69:45,46 (47 induló). Csapat: Ukrajna 101:09,38, 2. Magyarország 109:14,81 (15 csapat).
Junior férfiak: Vaclav Dytrych (cseh) 41:28,97, 8. Cserpák 48:09,25, 31. Papp 74:27,07, 38. Venczel 94:18,52 (45 induló). Csapat: Csehország 86:27,68, 10. Magyarország 122:36,32 (14 csapat.).
Old timer férfiak: Cserben Guliev (orosz) 42:26,19, 5. Moravszki 48:23,47, 15. Kovács 61:05,10 (59 induló). Csapat: Oroszország 88:56, 09, 3. Magyarország 109:28,57 (21 csapat).
Veterán férfiak: Vladimir Votinov (ukrán) 58:19,28, 2. Cserháti 59:26,80 (28 induló). Csapat: Oroszország 128:58,28, 5. Magyarország 153:27,82 (8 csapat).
Vissza a Tájoló 1998/8 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!