Mirôl ír a TÁJOLÓ?

Kedvenc lapunk, a TÁJOLÓ, amely hivatalosan a BTFSZ lapja, már régen túlnôtt azon, hogy csak egy területi sportszövetség híradója legyen. A Schell Antal fôszerkesztô nevével jegyzett lap olyan színvonalon és terjedelemben követi a hazai és a nemzetközi tájfutó élet eseményeit: tájékoztat, értékel és szórakoztat is, hogy Budapesten kívül is jócskán olvassák, és minden túlzás nélkül mondható, hogy mindenhol az egész magyar tájékozódási sport tükrének ismerik.

Vizsgáljuk meg, milyen tükör ez a lap, az egy év történéseit átölelô legutóbbi 10 szám, összesen 240 oldalnyi tartalom gondos válogatásával, osztályozásával! Az osztályozás fô csoportjait maga a TÁJOLÓ, illetve a sportág kínálja: szövetségi élet, versenyek, edzés, a sportág személyiségei, a sportág története, térképek stb. A vizsgálódás eredményeként összesített oldalszámokat, a teljes terjedelemhez viszonyított százalékokat kapunk, egy olyan játékos statisztikát, amely azzal, hogy kirajzolja a TÁJOLÓ profilját, minden bizonnyal a tájfutás jelenlegi hazai helyzetének mélyebb rétegeirôl is árulkodik.

Jól tudjuk, a statisztika olyan, mint a nôi bikini: sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja. Mindezek ellenére sokan szeretik nézegetni, hát csak tessék:

Szövetségi élet: a BTFSZ, az MTFSZ, illetve az IOF közleményei, hírei összesen: 24,0 oldal 10%

Ezen belül a hazai és a nemzetközi hírek aránya: 75­25%, a Web híreinek is köszönhetôen.

Ez a figyelemre méltó terjedelem bár meghaladja a magazinszerű tájfutó lapoknál (svájci OL, norvég Orientering stb.) tapasztalható arányokat, általában megfelel a hazai igényeknek. Ez a témakör a szerencsés fogalmazásnak köszönhetôen nem vált szárazzá, közlönyszerűvé. Ez egyben az adminisztratív sportirányítás rendszerének, szemléletének oldódását is jelenti, ami óhatatlanul együtt jár némi elbizonytalanodással, szervezési vákuummal. Sokatmondó az MTFSZ idei májusi közgyűlésérôl szóló beszámoló címe a 98/4. számban: Jól elbeszélgettünk...

Mostanában a választások évében a pártok programjait olvasva vetôdhet fel a kérdés:

Készülnek-e mozgósító erejű szövetségi dokumentumok? Milyen a bizottsági élet? A napi események követésén, adminisztrálásán kívül telik-e többre? Van-e szövetségeinknek nagyobb távlatokat nyitó programja?

A TÁJOLÓ-t olvasva üdítô kivételnek mutatkozik a Sítájfutó Bizottság, amely a hómentes szezon ellenére nagy terjedelemben fogalmazott meg követelményeket, terveket, javaslatokat a 98/4.-es számban.

Versenyek hírei, beszámolók, eredmények 110,1 oldal 46%

A TÁJOLÓ-ban a legnagyobb arányban, de még így is csak a lap felénél kisebb terjedelemben a versenyekkel kapcsolatos írások jelennek meg. Talán legnépszerűbb a Versenynaptár rovat. Nagyon fontosak az eredmények, ranglisták és egyéb névsorok, ahol az olvasó elôször mindíg a saját nevét igyekszik felfedezni.

A versenyzés témakörének további megoszlása:
Parktájfutás 8,5 oldal

Az újdonság varázsa és Domonyik Gábor sikerei mellett ez a jelentôs oldalszám is érzékelteti azt a médiaszelet, amelyet tudatosan kavarnak e versenyforma pártfogói. Ma még nehéz megjósolni, hogy a reklámozás üzleti szelleme meddig tartható a palackban? A parkokban meddig népszerűsíthetô a hagyományos tájfutás, vagy a városi és a mezei futás keresztezôdéseként megszületik-e egy Sky Channel-képes profisport, kenyai és etióp futókkal?

Sítájfutás  6,0 oldal
Tájbringa  5,0 oldal
Rádiós tájékozódás  2,3 oldal
Tájlovaglás  2,1 oldal
Tájtriatlon  2,0 oldal
Tájfutás 84,2 oldal

A tájékozódási versenyformák számbavételénél lelkesítô ez a sokféleség, jóllehet a hazai palettáról még hiányzik az autós és a légi tájékozódás, nem beszélve a sérültek részére rendezett, több helyen is életképesnek bizonyuló precíziós tájékozódásról. Van viszont a tájékozódásnak egy régebbi keletű, de Magyarországon ma is létezô versenyformája, amely viszont abszolút tabunak számít, ez pedig nem más, mint a természetjáró tájékozódási verseny.

A tájfutással foglakozó összesen 84,2 oldalnyi terjedelem további részletezése:

Versenyelôzetes: versenynaptár, versenykiírások 26,0 oldal, ebbôl külföldi 6

Versenybeszámoló 33,2 oldal, ebbôl külföldi 15

Eredmények, ranglisták 25,0 oldal

A külföldi versenyek, a számok tanúsága szerint, sokkal jobban ínspirálnak versenybeszámoló irására, mint a hazai rendezvények. Ez nagyon jó dolog, különösen ha a beszámoló magáról a versenyrôl: pályákról, térképrôl, rendezésrôl stb. szól, és nem csak az utazás viszontagságairól, a körítésrôl, a cikkíró lelki állapotáról, járulékos alkalmi élményekrôl. Sokszor sajnos hiányzik a verseny néhány alapvetô azonosító adatának: helyszínének, idôpontjának vagy akár pontos nevének meghatározása. A TÁJOLÓ-ból vajon néhány évtized múlva ki tudunk-e annyi információt olvasni egy mai versenyrôl, amennyit Weress Kálmán feljegyzéseibôl az 1952-es OCSB-rôl az 1997/7. számból megismerhettünk?

Nagyon kevés a versenyelemzés, a szakmai értékelés: a 33,2 oldalnyi versenybeszámolóból mindössze 7,0 oldal tekinthetô csak ennek. Üdítô példa Lux Iván cikke a 98/3. számban: "Budapesti hoszszútávú ­ ami errôl eszembe jut" címen. A tavalyi norvégiai világbajnokságról szóló beszámolók, az eredmények közlésével együtt, kiemelt terjedelemben kaptak helyet a lapban. Az igazi értékelés azonban mintha máig hiányozna. Úgy tűnik, meg kell elégednünk egy szép címlapfotó aláírásával: "Nehéz nekünk a norvég terep!"

Élversenyzôk, szakemberek bemutatása, interjú, megemlékezés 12,7 oldal 5%

Mérget lehet rá venni, hogy a "Látogatóban Oláh Katalinnál" című, a 98/5. számban megjelent Dosek Ágoston-riportot senki sem lapozta át, sôt ellenkezôleg, nagy érdeklôdéssel, kitüntetô figyelemmel, meleg együttérzéssel olvasta. Így volt ez korábban a 97/8. számban megjelent interjúval is, amikor a VB után Lantos Zoltán beszélgetett Domonyik Gáborral "Profibban kell felkészülni!" címen. Így lenne, lehetne ez akár minden számban, ha a tájékozódás érdekes, kiemelkedô vagy színes személyiségeit avatott riporterek kérdeznék, mutatnák be. Higgyük el, hogy a világbajnokokon kívül szép számmal akadnak még ilyen elismerésre, megismerésre méltó sportemberek közöttünk. Talán nem lenne szükséges megvárni, míg valaki betölti mondjuk a 75. életévét, vagy ne adja Isten, meghal, hogy megjelenhessen róla néhány méltató sor.

Lehet egy riportalany középkorú, netán fiatal, mint Varga Bálint a 98/4. számban: "Meglepetés-e a Hosszútávú OB 5. helye?"

Edzés: hírek, módszerek, élettan 16,1 oldal 7%

A TÁJOLÓ sportszakmai értéke talán ezen a területen a legerôsebb, elsôsorban Lantos Zoltán cikksorozatai révén. Emlékezetes Kovács Brigitta közlése a 97/5. számban: "Egy kortyot sem?" címen. Fájdalmas viszont, hogy mindössze 2 oldalnyi anyag foglalkozik technikai edzéssel. A magyar tájékozódásban a fizikai állapot mellett mindössze 12%-nyi lenne a technikai tudás súlya?

Versenyrendezés, -szervezés, pályakitűzés 11,8 oldal 5%

Ezen a meglehetôsen elhanyagolt és hálátlan szakterületen ez alkalommal szinte csak értékes és érdekes cikkek jelentek meg. Kissné Ferencz Éva "Versenyszervezés és rendezés" szakanyaga a 98/3. számban hasznos forgatókönyv, dr. Zentai László a 97/9. számban a PWT rendezésérôl az élô web-közvetítés kapcsán tudósít.

A pályakitűzésrôl a vizsgált egyéves idôszakban mindössze csak 1,8 oldalon esett szó. Tekintettel arra, hogy Halász Miklós már mintegy 20 éves pályakitűzô könyvén kívül ezen szakterületen nincs más irodalom, jogosan vethetô fel a kérdés: Mi itt a mérce? Mi tekinthetô ma korszerű színvonalas pályának? Honnan, mibôl sajátíthatók el a modern pályakitűzés alapismeretei?

Térképhírek, térképjegyzék, térképismertetés 16,5 oldal 7%

Kiegyensúlyozott, színvonalas, szakszerű közlések mutatják, hogy értelmes emberek a térképészek itthon is, és az IOF Térképbizottság híreibôl ítélve külföldön is. A szinte rendszeres térképbizottsági beszámolókat olvasva merül fel a kérdés: Vajon mit csinál a többi IOF Bizottság? Oda nem juthatnak be a magyarok? Bejutnak, csak éppen mélyen hallgatnak róla?

A térképmellékletek, reprodukciók a fentiekbôl 4,7 oldalt tettek ki.

Terep 9,0 oldal 4%

Az idevágó cikkeket szinte kizárólag Urbán Imre írta az erdészeti szakismereteket népszerűsítô "Magtól a kitermelt faanyagig" című sokrészes sorozatban. A versenyterepek ismertetéséhez, a fedettségen kívül, azért lehetne mondanivalója a geológusoknak, geomorfológusoknak, topográfusoknak, és talán legfôként azoknak a tájfutóknak is, akik tudják, hogy melyik terepen milyen tájékozódási technikát lehet vagy célszerű használni itthon és külföldön egyaránt. Hol mi a tipikus, és mi a speciális? Jó lenne értékeléseket olvasni arról, melyik terep alkalmas és melyik alkalmatlan minôsítô verseny, bajnokság rendezésére? Hasznos lenne tudni, gazdálkodnak-e ma Magyarországon a terepekkel? Vannak-e még jó terepeink jövôbeli világversenyekre, bajnokságokra?

Válogatott hírek, programok 6,3 oldal 3%

Szenior hírek (eredmények és visszaemlékezések nélkül) 3,0 oldal 1%

Történelem, anekdota, nosztalgia 13,0 oldal 5%

Fénykép (a 20 oldalnyi színes borítón kívül) 12,5 oldal 5%

A vizsgált 10 számban lévô valamennyi fényképeken összesen 209 arc azonosítható:
Domonyik Gábor 10
Boros Juci 5
Sprok Bence 4
Bíró Alma 4 képen szerepel

Reklám (a 20 oldalnyi színes belsô borítón kívül) 5,5 oldal 2%

Végül, de nem utolsó sorban- kik írták a TÁJOLÓ fentiekben nagyító alá vett számait?

Névaláírással összesen 64 szerzô szerepel, akik közül csak 20-an írtak többször! Hihetetlenül széles ez a kör, úgy tűnik, bárki számára adott a megszólalás, véleménynyilvánítás lehetôsége.

A legtermékenyebb szerzôk:
Schell Antal 12,0
dr. Zentai László 10,3
Jalsovszky György 8,8
Lantos Zoltán 8,7
Gárdonyi Zoltán 8,0
Hegedűs Zoltán 5,5

oldalnyi terjedelemben

Írjál Te is!

/bozán/

 

A TÁJOLÓ fennállása óta elôször készült ilyen részletes elemzés a lap profiljáról, szerkesztésérôl, ráadásul egyik olvasónk tollából. Köszönjük az alapos munkát, a tapasztalatokat igyekszünk hasznosítani a lap további szerkesztése során.

Szerkesztôség