Azt hittem, könnyű dolgom lesz, amikor az Ifjúsági Európa-bajnokság ellenôrzését elvállaltam. Eleinte jól is ment minden: csodás terepek, jó térképek, gondos elôkészítés, profi szervezés. Szinte élveztem a dolgot. A versennyel nem is volt semmi baj, csak a versenyzôkkel. A nagy tét és a fiatalok rutintalansága sorozatban hozott olyan helyzetbe, amikor talán eredményeket kellett volna megsemmisítenem, de én mindig a versenyzôk javára döntöttem. Figyelmeztettek is, hogy ezzel nem használok nekik, mert így sohasem fogják megtanulni a rendet. Hogy bűnömet jóvátegyem, leírom az eseteket, így aki akar, okulhat belôlük.
Egy német lány rossz térképet vett el a rajtban, és az egyes pontjáról jött vissza. Persze azt állította, hogy ô jó helyrôl vette a térképet, és új idôt kért. Sajnos nem voltam ott a rajtban, hogy a jó térképpel rögtön visszaküldjem a terepre, és utólag úgy éreztem, az a helyesebb, ha kap még egy esélyt, még ha a szabályzat egyértelműen ki is mondja, hogy a megfelelô térkép felvételéért a versenyzô a felelôs (még akkor is, ha a kezébe adják a térképet, de itt nem ez történt). Elvileg persze elôfordulhat, hogy egy kategória térképei közé bekeveredik egy idegen, de a helyes választásért MINDIG a versenyzô a felelôs. Mivel ebben a kategóriában az utolsó elôtti induló szintén német volt, úgy döntöttem, hogy az utolsó induló után 6 perccel, tehát honfitársa után 9 perccel induljon újra a hibázó versenyzô. Bíztam benne, hogy az izgalmak és a hosszú várakozás megviselik annyira, hogy nem fog jó idôt futni, és nem éri utol társát. Fellélegeztem, mikor társa közepes idôvel célba ért, és izgatottan figyeltem az órát, mikor jön ô. Másodpercre pontosan 9 perc múlva ért célba, tehát holtversenyben végeztek.
Két fiú is elfelejtett lukasztani a rádiós ponton. Nyilván a rádió és még inkább az ugyanitt osztott hűsítô zavarta meg ôket. Nem tanulták meg vagy elfelejtették, hogy a frissítô ponton elôször lukasztani kell, és csak utána szabad inni. Mivel a rádiós részidô egyértelműen bizonyította, hogy fogták a pontot, elfogadtam az eredményüket. A korábbi IOF és a magyar szabályzat erre még lehetôséget adott, a jelenlegi már kizárást ír elô. Érdekes, hogy késôbb, nem rögtön a következô ponton, mind a ketten belelukasztottak valami olvashatatlant a rádiós pont négyzetébe. Ez kicsit bosszantott (hülyének nézik a rendezôket?), de akkor ôk nyilván nem fair play díjat akartak nyerni, csak lehetôleg elkerülni a kizárást. Mindenesetre csapatvezetôjükkel együtt felkerestem ôket, és elmondtam, hogy miért fogadom el az eredményüket a hibás lukasztás ellenére. Szándékosan hallgatom el a fiúk nemzetiségét, mert szerintem akárhonnan jöhettek volna. De mivel tudom, hogy sokan most Kelet-Európára tippelnek, elárulom, hogy mindketten nyugatról érkeztek.
Volt még 4-5 olyan lukasztás (köztük 2 magyar) amelyek megfejtéséhez nagyon sok idôre és jó akaratra volt szükség. Fontos a gyors lukasztás, de nem mehet az olvashatóság rovására.
Egy szegény ukrán versenyzôn még az én vajszívem sem tudott segíteni. Ô a gerincen levô gödör pontja helyett a közeli horpadás-elágazást fogta meg. Iszonyú sebességgel és esztelenül rohanhatott a pályán, mert a legjobb idôt futotta, és ezen kívül még két rossz pontot fogott, de ezeket javította.
A verseny egyébként igazán jól sikerült. Gratulálok a rendezôknek és a magyar csapatnak.
Hegedüs András