Az idei OCSB-t október 17-én a Szegedi VSC rendezi. Ehhez kapcsolódom néhány gondolattal:
A Tájoló 1997/6. számában korábbi, tájfutó újságokban megjelent cikkekre, ill. a Ki kicsoda a magyar sportéletben? című könyvre hivatkozva leírtam, hogy az 1950. évi országos természetjáró csapatbajnokságot tekinthetjük az elsô OCSB-nek, s így idén a 49-edik, jövôre az 50-edik jubileumi OCSB-re kerül sor. Felhívásom lényege, hogy szemtanú(k) visszaemlékezése(i) alapján szeretnénk egy év múlva megünnepelni legidôsebb bajnokságunkat. Ugyanebbôl a Tájoló-ból kiderült, hogy a a szenior tájfutók közül Weress Kálmán és Garai László már 1951-ben is részt vettek tájékozódási versenyen, de ezek alapján ôk sem "elég idôsek" ahhoz, hogy személyes élményeik legyenek 1950-es versenyekrôl. Keresem tehát mindazokat a veterán tájékozódási versenyzôket, akik résztvevôi voltak az elsô OCSB-nek. A különbözô források felsorolják az 16. helyen végzett csapatokat (1. Bp. Lokomotiv, 2. MOM, 3. Bp. Vörös Meteor, 4. IKASE, 5. DVTK, 6. Postás), de neveket csak a gyôztes mellett találtam: Thúróczy Lajos, Petrovics István, Csincsák Béla, Orgoványi János, Vizkelety László. Ôket magamra vállalva, kérem a vállalkozó szellemű, a múlt iránt tiszteletet érzô tájfutókat, kutassanak fel egykori résztvevôket. Városuk (Diósgyôr), klubjuk (MOM, Postás) története is gazdagodhat a keresést felvállalóknak.
Az elôzô bekezdésben említett korábbi cikkemben azt írtam, hogy OCSB-t "1957-tôl rendeznek az ifi fiúknak". Ehhez közvetlenül a megjelenés után olyan észrevételt kaptam, mely szerint csak évekkel késôbbi versenyeket tekintett az akkori szövetség versenybizottsága OB-nek. (Ne feledjük: az MTFSZ megalakulási éve 1970.) Az említett fenti mondatot tudom most bizonyítani egy, az MTFSZ-ben megtalált adatsorral. A gondos kimutatás Szász Károly egykori versenybizottság-vezetô kezeírása. Az 1957 és 1958-as bajnokságok létszámadatait, versenytávjait tartalmazza. Nos, ennek alapján az MTSZ 1957-ben Orsz. Ifj. CSB-t rendezett, amelyen 15 (3 fôs) csapat indult, a versenytáv 15 km volt, a szint 610 m. (Csak mellékesen: ezek alapján a kimutatásból nem maradt ki, hogy a mezôny teljesítménye: 675 km-es táv és 27 450 m szint.) A feljegyzésekbôl kiderül, hogy az OCSB-re háromfordulós területi bajnokságokról ( Bp., Kelet-Mo., Dunántúl) lehetett bejutni, s hogy a fôvárosi versenysorozat 15 (2 fôs) csapat között nappali (11 930 m/390 m), éjjeli (7 880/390) ill. éjjel-nappali (5800/340, ill. 8 800/420), forduló alapján dôlt el. Vajon vannak-e a szeniorok között, akik résztvevôi voltak az elsô, 1957. évi ifi OCSB-nek?
Versenyek elôtt korábbi versenyekre emlékezve többünkben felmerült: vajon nem segítené-e a jobb csapatszellemet, ha az egykori versenyek mintájára legalább néhány kategóriában lenne pl. 3 (vagy 4?) fôs csapat-értékelés? Nagy valószínűséggel mindenki komolyabban venné a feladatot, s a klubok is jobban koncentrálnának a versenyre. Ez a rendezôknek szánt gondolat: mérlegeljék az ötletet. S ne gondolják, hogy csak nagyértékű díjak kitűzése esetén valósítható meg, az idôsebbek már az ötlet megvalósításáért is hálásak lennének.
S végül egy jó hír: az október 34-i Szenior Kupa, amely része a kategóriánkénti pontversenysorozatnak, lehetôséget ad az idôsebbek OCSB-re készülése során a csapatok kialakítására. A szombati napon az F35, F45, F55, N35 és N45-ös egyéni verseny alapján 3 fôs csapatértékelés is lesz, s a gyôztesek Budapest csapatbajnoki címet nyernek.
AGy