Hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, egy kis nekifutással innen folytatom. A verseny fôrendezôje Makrai Józsi volt, akirôl jól tudjuk, hogy versenyzôként igényes, kifogásait nem rejti véka alá. Nagyon örvendetes, hogy a versenyrendezés nehéz szakágát nem csak bírálja, hanem gyakorolja is. Így nyilván Józsi is tapasztalja az apró tévedések súlyát, és azt, hogy milyen nehéz mindenre figyelni.
Sietek leszögezni, hogy a versenyen én jól éreztem magamat, semmivel sem volt rosszabb, mint egy hasonló létszámú kupaverseny. Minthogy azonban arra vállalkoztam, hogy valódi versenybírálatot írok, ezúttal olyan részleteket is megemlítek, amelyek amúgy rutin-hibának számítanak, és szinte már észre sem vesszük ôket.
Egy verseny elsô buktatója a jelentkezés. Az itt rendszeresen elôadódó idegtépô várakozásért és nehézkességért reflexszerűen a helyszíni nevezôk fegyelmezetlen bagázsát szoktuk okolni. (Nem tudom, hogy ez az érv itt elhangzott-e, de a helyszíni nevezés itt is sok gondot okozott.) Rá kellene ébrednünk, hogy a helyszíni nevezés ma már nem probléma, hanem sajátosság (szoftveresek kedvéért: nem hiba, hanem feature). Hozzá kell szoknunk és fel kell rá készülnünk, mert egyre többen vannak úgy, hogy csak az utolsó pillanatban döntik el, jönnek, vagy valami értelmeset csinálnak (mintha lenne bármi értelmesebb, mint a tájfutás).
A második gond (ami elôbb jelentkezik, de csak a rajt elôtt manifesztálódik) a felvezetés. Ez az, ami nem ér vissza idôben, és a rajt csúszik. Most csak tíz perc volt, nem lényeges (nem is tudom az okát, lehet, hogy nem is a felvezetés), de szépséghiba. Ide tartozik a pályafelszerelés is. Nos, bajnokságon zsírkrétát használni az olyan, mint halat késsel! Nem illik. De ha már ez van, gondolni kell arra is, hogy a versenyzôk hogyan használják. Ezen a versenyen külön feladat volt a kréta megkeresése: különféle hosszúságú madzagok lógtak le a vegetációba, egyik végükön semmi, másik végükön kréta (vagy semmi, egy idô után ugyanis egyes kréták kicsúsztak a rögzítésnek is van technikája).
A harmadik probléma a pályákkal szokott lenni, errôl egy kicsit késôbb. A negyedik fô gond az eredményszámítás és közlés. Általában a sebességgel és a kódellenôrzéssel szokott gond lenni az elôbbivel nem, az utóbbival itt is volt. Ehhez járult még az a bizalmi válság, amit az említett titkosított zsírkréták miatt be nem húzott vonalak okoztak. Ebben a rendezôség nagy rugalmasságot és hiszékenységet árult el, és a kérdéses versenyzôknek hosszú, eredményes múltjukra való tekintettel elfogadta a bélyegzést.
Végül néhány szót a pályákról. Határozottan érzôdött az igyekezet, hogy a kis és szétszabdalt tereprészekbôl a pályakitűzô kihozza a maximumot, és ez gyakran sikerült is. Sokpontos pályákat tervezett, ami ezen a terepen csak helyeselhetô (az más kérdés, hogy egy hosszútávún szükségesek hosszú, esetleg futós átmenetek is). Számos jó átmenet mellett volt néhány gyengébb is. Legkevésbé az üdülôtelepet átszelô tetszett, bár belátom, hogy nehéz lett volna elérni az északi meredek részt oda- vissza az erdôn át vezetve. Néhány átmenetbôl sugárzott a tervezô útvonalválasztást sugalló jó szándéka, a versenyzôk mégsem éltek vele. Ez a pályakitűzôi vakság egy markáns megjelenési formája, amikor a kitűzô elfelejti, hogy hogyan is menne versenyzôként, és egy tetszetôs átmenetrôl elhiteti magával, hogy ô esetleg azt is választaná. A gyakorlatban ilyenkor megy szinte kivétel nélkül mindenki körbe az úton (és aki nem, az a vesztô). Evvel szemben voltak valódi választási lehetôségek is, ami ezen a sűrű terepen nem kis pályakitűzôi teljesítmény. Sajnos ezen a versenyen is becsúszott egy hibás pont (a stekk még jó helyen volt), de a versenyzôk nagyvonalúan szemet hunytak felette. Szellemes ötletnek tűnt, hogy a hosszabb pályákat rövidebbek egymás utáni lefuttatásával oldják meg. Ennek taglalása elôtt egy kis kitérôt teszek egy minapi álmom kapcsán.
Természetesen versenynyel álmodtam, mégpedig azt, hogy egy pályát futok le kétszer egymás után. Már ébren arra gondoltam, hogy egy kicsit továbbfejlesztve egész jó kis edzést lehet belôle csinálni. Álljon itt most egy ilyen edzôverseny elôzetes versenyértesítôje: a verseny két körbôl áll, az elsô kör után mindenki eldöntheti, hogy kimegy-e a másodikra. Ha nem, az idejét megszorozzuk kettôvel, és neki annyi. Ha kimegy, kap egy új kartont, és fut egy olyan pályát, ami lényegében azonos az elsôvel, csak a pontok vannak egy kicsit odébb csúsztatva. A második pályát is lefutott versenyzôk ideje a két kör együttes ideje. Ricsivel a versenyre menet megbeszéltük, hogy a dolog jól hangzik, van benne ráció, esetleg megpróbáljuk megrendezni. Amikor a bajnoki pályáról bejött, jelentette, hogy az ötlettel elkéstünk, ez itt már ki is lett próbálva (avval a további csavarral, hogy a második kör visszafelé ment). Nos az F21 pálya az F40 és az F45 összege volt, de a két pályának öt közös pontja volt. Eddig egyazon pont többszöri érintése csak kevésbé igényes többnapos versenyeken volt szokásban, egy pályán belül még nem, azt gondolom, hogy nem is kellene bevezetni. Kár ezért a malôrért.
Feltétlen dicséret illeti a tömegsport-egyesületnek igazán nem nevezhetô Alpesi Rózsa lelkes gárdáját, hogy ennek a bajnokságnak a megrendezését elvállalta. Bízom abban, hogy a fenti bírálatot értékén és céljának megfelelôen olvassák, a cél ugyanis a következô bajnokság jobb színvonalának elôsegítése, amit, remélhetôleg, ismét ôk rendeznek, hiszen másodszorra már sokkal könnyebb!
Lux Iván
F18B 1. Vizi Tibor OSC 99:37 2. Somlóvári Gyula TTE 103:57 3. Sprok Bence OSC 105:27 F21A 1. Mód Rudolf OSC 131:40 2. Baracsi Gábor TTE 137:40 3. Marton János SPA 164:20 F35B 1. Hegedüs Zoltán OSC 96:28 2. Vankó Péter AGD 96:45 F40B 1. Szabó László FAB 74:26 2. Kerényi Dénes FMT 75:33 3. Walter Dravetz OLC 80:50 F45B 1. Bacsó Attila TSE 80:22 2. Horváth György PSE 80:32 3. Juhász István BÖF 82:37 F50B 1. Komár Béla MAC 64:46 2. Lux Iván BEA 67:57 3. Bálint Sándor FAB 73:02 F60B 1. Buncsik János FAB 58:43 2. Cserteg István TSC 60:22 3. Valkony Ferenc FAB 60:42 F65B 1. Dudás István OSC 45:11 2. Krasznai István dr. OSC 50:16 3. Balogh László AOS 53:00 N18B 1. Makrai Éva SPA 64:46 2. Elmont Bernadett BEA 95:18 N21A 1. Füzy Anna OSC 90:07 2. Lux Andrea SPA 91:27 3. Pogány Borbála FAB 94:24 N35B 1. Horváth Magda TTE 72:00 2. Jenövári Gabriella BÖF 77:52 3. Jenei Margit BÖF 97:12 N45B 1. Paál Ilona dr. OSC 70:30 3. Kardos Rózsa OSC 83:10 N50B 1. Komár Béláné MAC 51:40 2. Éliás Vilma OSC 62:45 Nyílt 1. Albert Gáspár BEA 31:55 2. Ruff Róbert SSC 46:41 3. Boros András OSC 49:34
Vissza a Tájoló 1998/3 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!