1998. I. 23., Windischgarsten (Ausztria)
Az IOF Térképbizottságának ülését azért rendeztük a sítájfutó világbajnokság helyszínén, hogy kicsit közelebbrôl is megismerkedhessünk a sportággal, illetve a sítájfutó térképek specialitásaival. Sajnos a versenybôl és a térképekbôl végül túl sokat nem láttunk, minden idônket ülésezéssel töltöttük a szállodában.
1. A bizottsági ülések általában rövid helyzetjelentésekkel kezdôdnek, ahol a bizottsági tagok országaik tájfutásáról és térképbizottságairól beszélnek. Két érdekesség:
2. Az IOF-ben a bizottságok új struktúrája következtében a térképbizottság is nagyfokú önállósággal rendelkezik, és minden kérdésben dönthet, sôt döntenie kell. Bizottságunkhoz folyamatosan érkeznek kérések a világversenyek résztvevôitôl, hogy a klasszikus távú versenyeiket 1:10 000 méretarányú térképeken rendezhessék meg. Az IOF szabályai ezen a téren világosan fogalmaznak, így a bizottságunk nem tehet mást, mint hogy a kéréseket visszautasítja. Érdekes problémát vetnek fel az ún. elit versenyek, amelyeknek tulajdonképpen nincs közük az IOF-hez, így az általuk használt térképekkel kapcsolatban nincs is hatásköre a bizottságnak. Egyelôre még konkrét döntés ez ügyben nincs: itt a versenyek ellenôrzô bíróinak felelôssége nagy, hiszen az IOF licensszel rendelkezô versenybíró akár el is vesztheti speciális képzettségét, ha nem tartatja be a szabályokat. Sajátos kérés érkezett Spanyolországból: ôk amiatt szeretnének 1:10 000 méretarányú térképet használni az elit versenyükön, mert a teljes terep csak 6,2 km2, s a késôbbiekben gyerekversenyekre szeretnék használni.
Valószínűleg az ilyen jellegű kérések következtében a jövô-ben nehezebb lesz elnyerni ilyen versenyek rendezési jogát.
3. Úgy néz ki, hogy igény mutatkozik a tájékozódási sportok többi szakágai térképeinek szabványosítására. Ilyen jellegű kérések érkeztek a bizottságunkhoz mind a parktájfutással, mind a tájbringával kapcsolatban. Mindkét szakággal az a probléma, hogy nincsenek a szabályai még teljes részletességgel kidolgozva. Amíg a versenyszabályok meg nem születnek, nemigen lehet a térképeket szabványosítani. A parktájfutás esetében még azt is el kell döntenie az IOF-nek, hogy mennyire tekinti fontosnak ezt a szakágat, mennyire támogatja a Park World Tourt.
4. Az idônk legjelentôsebb részét az ISOM2000-nek, a tervezett új jelkulcsnak szenteltük. Részletesen megtárgyaltuk a tagországok javaslatait, eldöntöttük, hogy az idén nyárra elkészítendô elsô tesztnyomaton milyen jelváltozatokat próbálunk majd ki. Egyelôre annyi tudható az új jelkulcsról, hogy jelentôs változások nem várhatók. A vékony vonalak vastagodnak, de ennek a digitális technológia az oka, hiszen a digitális térképeken egy vékony vonal pontosan olyan lesz, amekkorát beállítunk. Hagyományos tusrajz esetén a vo-nalak mindig kicsit vastagabbak lettek a ténylegesen használt értéknél.
Szintén elsôsorban a digitális technika követelte ki, hogy megszabjuk az ún. négyszín-nyomás (CMYK: cián, magenta, sárga, fekete) alkalmazási lehetôségeit a tájfutó térképek esetében. Itt elsôsorban arról van szó, hogy megszabjuk a tájfutó színek CMYK ekvivalenseit, illetve egyéb technológiai értékeket (raszterek rácssűrűsége stb.).
Új jelek megjelenésére lényegében nem kell számítani, de azért lesz újdonság is: egyelôre azonban csak az elsô tesztnyomatról van szó, és messze vagyunk még a jelkulcs végleges változatától. Valószínűleg bekerül a javasolt új jelek közül a skandinávok (fôleg a svédek) régi vágya, az ún. hosszúkás kúp, melynek jele a barna pont helyett egy barna ellipszis lesz.
Az én feladatom lesz az elsô teszttérkép összeállítása, amihez az Internet segítségével már elkezdtem gyűjteni a különféle típusú terepek térképeit (Japán, Ausztrália, USA). Természetesen igyekszem, hogy egy magyar térkép is legyen a minták között.
Zentai László