Pár szó a svájci sprint és egyéni bajnokságról
A sprintbajnokság szeptember 6-án került megrendezésre a dél Svájcban fekvő Leuk-Susten melletti lapos, enyhén lejtő hegyoldalban. A verseny célja és térképe megegyezett a tavalyi Világ Kupa futam hírhedt" céljával. Itt fordult elő az, hogy a cél előtti mély vízmosáson átívelő ideiglenesen ácsolt hidat elvitte a hirtelen lezúduló eső és emiatt majdnem bajba került a verseny. Az idén már jóval elővigyázatosabbak voltak, hiszen egy oriási daru tartotta a hidat kizárva ezzel a tavalyi csaknem végzetes hiba esélyét.
A sprintbajnokság rendszere gyakorlatilag megegyezik a mi bajnoki rendszerünkkel azzal a különbséggel, hogy ott megrendezik a B és C döntőt is. A verseny teljesen nyilt bárki külföldi indulhat rajta. A terep elég gyorsnak mondható a kevés szint és a viszonylag jól futhatóság miatt. A bemelegítési lehetőséget térképpel és néhány kirakott ponttal oldották meg a terep szélén! Verseny-zőkarton helyett a skandináviában már egyre jobban elterjedő EPS (electronic punching system) elektromos lyukkártya szolgált. Így befutás után 2 perccel már megkaptuk az összes átmenetről a részidőket. A menők valamivel 6 perc alatti km átlagokat futottak. A 3 előfutamból az első 13 fő jutott a délutáni fináléba. A mezőny erősségére jellemző, hogy a többszörös VB helyezett Urs Flühmann is csak a B döntőbe tudta beverekedni magát. A C döntő győztese pedig alig futott rosszabb km átlagot mint a későbbi győztes. Egy kisebb hibával már esélye sem volt az embernek a döntőbe kerülésre. A döntő nagy meglepetéseket nem hozott a férfiak mezőnyében győzteseket illetően. Az első helyet a VB sprint számában legjobban szerepelt svájci Thomas Bührer nyerte 4mp-es előnnyel. A nőknél már jobban borult a papírforma.
A győztes az a Brigitte Wolf lett aki a VB-n ebben a számban 8. lett. A VB bronzos Marie-Luce Romanesnek be kellett érnie az 5. hellyel.
Másnapra az egész mezőny átvonult 40 km-el keletebbre és bő ezer méterrel magasabbra, ugyanis az egyéni normál távú bajnokság az 1800m magasan fekvő festői környezetben elterülő Lötschentalban került megrendezésre. Körös körül 3500-3800m-es havas csúcsok magasodtak. (A kiírásban szerepelt egy későbbi időpont is hó esetére.) Egy kicsit gyanakodva vártuk Károlyi Gyula barátommal, hogy mi sül ki ebből, lehet e itt egyáltalán versenyt rendezni. Lehetett, méghozzá nem is akármilyet. A versenyterep egy kb. 1-1,5 km széles és 4.5 km hosszú térképen, magában a szűk völgyben zajlott 95%-ban nyílt területen nagyon finom szabdalt, néhol pedig hihetetlen köves, sziklás részekkel. A térkép végébe egy gleccser alsó nyúlványa is becsúszott. A rajtot felvitték 2000m fölé, így viszonylag kevés szinttel meg lehetett úszni a pályákat. Minden pályában az átlagosnál sokkal több ellenőrzőpont volt (férfi elit 34 pont), ezzel szemben a pályák nem tűntek egyhangúaknak, voltak egesz hosszú átmenetek is. A verseny itt is teljesen nyílt, selejtező nélkül lehetett indulni! Ennek ellenére nem volt tolongás" az Elit kategóriákban hiszen eleve olyan pályákat terveznek a bajnokságra, hogy az edzetleneknek elmenjen a kedvük a csak a résztvétel a fontos" elvtől. A rendezés a jelentkezéstől az eredményhírdetésig minden részletében fantasztikusan profi volt az 1300 induló ellenére. Az elit kategóriákat külön kiemelten kezelték. Végig közvetítették(helikopter), részidős pontok voltak és az utolsó 1.5km-es hurok a pályájukból a célból szabad szemmel is követhető volt. Hogy még izgalmasabbá tegyék a versenyt a tavalyi ranglista alapján fordított sorrendben indultak a futók a legvégén a ranglista éllovasával. Így a végére hihetetlenül izgalmas és látványos verseny kerekedett.
A hölgyek versenyében a VB-n egyéniben leggyengébb (12. hely) Wolf Brigitte utcahosszal gyözött 5 percel maga mögé utasítva az igen erős mezőnyt és így a sprint után itt is diadalmaskodott!
A férfiaknál is kisebb meglepetés született hiszen közel 4 perces előnnyel nyert a fiatal Plattner Christoph a jóval esélyesebb menők előtt.
Az eredményhírdetés u-tán -amelyet a 24 órás versenyről már ismert és jól bevált óriási sátorban tartottak- sok jó emlékkel térhettünk haza. Sajnos még van mit tanulnunk versenyrendezés címszóval és biztos vagyok benne, hogy ez nem csak pénzen múlik.
Kiácz Bence