Térképek a VB-n
1997. VIII., Grimstad, Norvégia
Az idei világbajnokság ideje alatt az IOF összes bizottsága ülésezett. A legfrissebb a térképbizottság volt, mi VIII. 9-11. között rendeztük meg a tájfutótérkép-készítôk 7. nemzetközi tanácskozását, melyre elôre 33-an jelezték a részvételüket 14 országból. Kellemes meglepetésre mindenki el is jött, sôt az utolsó pillanatban még egy kazah résztvevô is befutott. Vele együtt mi ketten képviseltük a gazdaságilag fejletlenebb országokat, a további résztvevô országok: Ausztria, Dánia, Finnország, Hong Kong, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Svájc, Svédország, Új-Zéland, USA.
A tanácskozással egy idôben egy térképkiállítást is rendeztünk, ahová 9 ország (Dánia, Finnország, Hong Kong, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Portugália, Svédország küldte el 4-4 térképét (az elsô tájfutó térkép, az elsô amely az IOF jelkulcsot használta, az elsô számítógéppel készített térkép, egy szép idei térkép). A kiállítás legérdekesebb darabja valószínűleg az a térkép volt, amelyen 100 éve a világ elsô tájfutó versenyét rendezték Norvégiában.
A tanácskozás elsô elôadását a VB térképek nemzeti koordinátorai tartották. Irigylésre méltó adatokat hallhattunk. A majd 97 négyzetkilométernyi új térkép elkészítésére a VB költségvetése 1.8 millió norvég koronát irányzott elô.
Ezután két terepi elôadás következett:
- Hans Steinegger, az OCAD szoftver szerzôje a gyakorlatban is bemutatta a differenciális GPS használatát az OCAD programmal együtt. Megtapasztalhattuk az új technológia nehézségeit,
- A VB térképek egyik helyesbítôje (Kristen Trekreem) az egyik VB térkép szélén bemutatta a térképezés során felmerült problémákat, ábrázolási nehézségeket.
Délután újra a teremben folytattuk: meghallgathattuk a norvég Knut Olav Sunde elôadását a tájfutó térképek négyszínnyomással történô elôállításáról, az eljárás elônyeirôl és hátrányairól.
Ezután a Térképbizottság angol és dán tagja bemutatta az ún. Instruktor kit elsô CD-s változatát. Ez a csomag a térképkészítés oktatását, bemutatását végzô szakember munkáját segíti rengeteg elméleti anyaggal és fényképpel.
Utolsóként, már az esti órákban Havard Tveite, norvég elit tájfutó, VB arany-, ezüst- és bronzérmes (aki ugyan idén csak a váltó csapatba került be) tartott elôadást az elit tájfutók és a térkép viszonyáról. Tveite maga is térképhelyesbítô, a legutóbb éppen Kenyában javított.
Meglepô és megnyugtató volt, mennyire meg vannak elégedve szerinte az elit versenyzôk a mostani jelkulccsal. Sôt a méretarány kérdésében is messzemenôen osztják a térképbizottság véleményét: 10 ezres térképet csak különleges esetekben és akkor is csak sprintversenyeken lehet használni, de a térkép részletessége még ebben az esetben is a 15 ezres térképnek megfelelô kell legyen.
A második napon délelôtt volt a nézôk versenyének elsô napja, ahol közvetlen benyomásokat szerezhettünk magáról a tereprôl. Grimstad egyébként a dél-norvég tengerparton fekszik, ezt a partszakaszt norvég Riviérának is nevezik. S hogy ez mennyire jó kifejezés, azt az is mutatta, hogy ottlétem alatt végig rendkívül meleg volt, minden további nélkül megfürödtem a 21-22 fokos Északi-tengerben. A terepek, amelyeket láthattam, vad, részletgazdag vidékek. Rengeteg kisebb-nagyobb sziklafal tette nehézzé a haladást, a futhatóság viszonylag jó volt.
Délután 5 tagú bizottságunk zártkörű ülést tartott, ahol elhatároztuk, hogy
- következô ülésünket az ausztriai sítájfutó vébén 1998. januárjában tartjuk,
- ôsszel Portugáliában rendezünk Map Clinic-et, térképhelyesbítô tanfolyamot, kiküldött oktatónk a dán Sören Nielsen,
- reagálnunk kellett egy szokásos kérésre: a jövô évi angol VK futamon 10 ezres térképet szerettek volna használni, de ehhez nem járultunk hozzá.
A tanácskozás utolsó napja az ISOM2000 jegyében telt el. Az ISOM2000, a terveink szerint a 2000. évben elkészülô új, továbbfejlesztett jelkulcs lesz. Ismertettük és esetenként kommentáltuk a beérkezett javaslatokat, melyek Norvégiából, Svédországból, Finnországból, Németországból, Ausztráliából és Svájcból érkeztek. Nagyon kíváncsiak voltunk a többi jelenlévô véleményére is, egy-két esetben meg is szavaztattuk ôket. Természetesen a döntést majd egy külön munkacsoport végzi, tehát egy itteni szavazásnak nem volt még ügydöntô hatása, de azért jelzésértékű volt a javaslat várható elbírálásával kapcsolatban.
Részletesebb beszámolóm majd a Tájfutás valamelyik idei számában fog megjelenni.
Zentai László
Vissza a Tájoló 1997/7 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!