Elôkészületben a nemzetközi elit-ranglista
Az IOF újonnan alakult tájfutó-bizottságának egyik elsô határozata volt egy ranglista elveinek kidolgozása, amely alkalmas a nemzetközi elit teljesítményének értékelésére. A ranglista egyrészt az elôször tavaly megrendezett, majd idén lényegesen kibôvített IOFE (IOF-Elit) sorozat versenyein elért eredményeken, másrészt további, hasonló színvonalú versenyek eredményein alapul. Az utóbbiak biztosítják, hogy az egyes országokban az adott ország elit tájfutásának színvonalával arányos számú rangsoroló verseny legyen.
Egyes vélemények szerint a ranglista rendszere legyen olyan egyszerű, hogy azt minden résztvevô megérthesse, de legalább ilyen lényeges, hogy a rendszer vegyen minden fontos tényt figyelembe, hogy megbízható eredményeket kapjunk, vagyis a legjobb versenyzôk szerezzék a legnagyobb pontszámokat.
A WOR© (World Orienteering Ranking) ranglista
A ranglista-pontok számítására 1965 ôszén az akkor Hillerodban (ma Svájcban) élô dán élversenyzô, Bo Simonsen és a dán válogatott kapitánya, Olli-Pekka Kärkkäinen egy, a finn ranglista képletén alapuló képletet javasoltak. Késôbb, 1996 tavaszán egy széles körben terjesztett levél formájában több módosító javaslat látott napvilágot a rendszer működtetésével és a lista közzétételével kapcsolatban. Többek között ezek azok a javaslatok, amelyeket az ezévi versenysorozatban kipróbálunk, és hamarosan közzétesszük az elsô nem-hivatalos listákat, amelyek a mostani idény elsô IOFE versenyei, az 1996-os IOFE és Világkupa versenyek, valamint olyan további versenyek alapján készültek, amelyek színvonalát megfelelô számú elitversenyzô biztosította.
A ranglista-versenyek száma
Kérdés, hogy hány versenyre terjedjen ki a ranglista. Várhatóan évente legalább 40 verseny kerül a listára, de a maximum ennek akár a tízszerese is lehet. A Parkvilágtúra sorozat, amelyet meghívásos alapon rendeznek, máris heves vitát váltott ki e tekintetben. Ez a gond más sportágakban is felmerül, és sajnálatos lenne, ha ilyen népszerű sorozatokat kizárnánk a ranglistaversenyek közül.
Az elsô listák megjelenését érdeklôdéssel és kritikára éhesen várjuk!
Clive Allen
A képlet
Jelöljük RP-vel az egy versenyen szerezhetô pontszámot. Ennek értéke a 10000-et is meghaladhatja, ha a verseny színvonala, a gyôztes és a mezôny közötti különbség és a verseny szorzója ideális. Az RP pontszámot a következôképpen számítjuk:
RP = (CT/RT)*RVP*(1 - F*(P - 1)/(N - 1))*IP
ahol, CT a verseny összehasonlító- vagy "szintideje",
amelyhez az összes versenyzô idejét viszonyítjuk.
Kiszámításához az elsô 5 helyezett idejét
átlagoljuk.
RT a versenyzô idôeredménye
RVP a verseny pontértéke, az a pontszám, amelyet
akkor kaphatunk, ha pontosan a verseny szintidejét teljesítjük.
Kiszámításához a versenyben résztvevô
7 legrangosabb versenyzô legutolsó ranglista-pontszámát
átlagoljuk. Ahhoz, hogy a versenyen pontot lehessen szerezni, legalább
10 induló szükséges. Idôkiegyenlítéses
rajt vagy 1 percnél kisebb rajtidôköz esetében
a pontértékeket 5%-kal csökkenteni kell. (Lásd
még az IP érték definicióját.)
F a rajt módjától függô faktor: értéke
egyéni rajt esetén 0,15, tömegrajtnál 0,3
P a versenyzô helyezése
N az indulók száma
IP a pontértéket növelô faktor: értéke
minden A kategóriájú versenynél (VB, Északi
Bajnokság, Világkupa) 1,05, más versenyeknél
1,00.
A versenyzôk WOR© ranglista-pontszáma az elsô évben az 5 legjobb RP eredmény átlaga, majd ezután az utolsó 12 hónap 7 legjobb eredményének átlaga lesz. Ha a versenyzô az adott idôszakban nem szerzett ennyi versenyen pontot, pontszámát minden egyes hiányzó verseny után 3%-kal kell csökkenteni, az elsô évben maximum 12%-kal, a másodikban maximum 18 %-kal.
Fordította: JGy