A térképkiadás jogi szabályozása 1997-ben

A térképkiadás rendjét nemrégiben két törvény, illetve rendelet megszületése is módosította.
Ezek az 1996. évi LXXVI. sz. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről, mely elsősorban általános elveket fogalmaz meg (ezért ezt nem is részletezem), illetve a földművelésügyi miniszter, a honvédelmi miniszter és a pénzügyi miniszter 23/1997. (III.21.) FM-HM-PM együttes rendelete a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról.
Mint látható a korábbi évektől eltérően a rendeletet már nem csupán a polgári térképészetet felügyelő Földművelési Minisztérium bocsátotta ki. A rendeletből azokat a pontokat, adatokat emelem ki, amelyek valamilyen módon befolyásolják a tájfutó térképek kiadását is.
Elvileg a Magyarországon kiadott térképek mindegyike már meglévő térképek alapján készült. Ezek a topográfiai térképek állami pénzből készültek, ezért az állam a topográfiai térkép (esetleg csak vélt felhasználásáért) annak fogyasztói árán felül még további díjat szed. Így volt ez már a hetvenes-nyolcvanas években is, de akkoriban az MTFSZ és a HM által kötött együttműködési megállapodás alapján mi a tájfutó térképek elkészítéséhez a HM által biztosított alaptérképet (népgazdasági célú 10000-es térkép) használtuk. Ekkoriban ugyan még nem nagyon volt más 10000-es térkép (az első EOTR térképek a hetvenes évek legvégén jelentek meg), de mai szemmel kissé furcsa, hogy a HM biztosít számunkra olyan térképet, amihez tulajdonképpen nincs is köze, hiszen a népgazdasági célú térképsorozat állami, polgári alaptérkép volt, igaz titkos minősítéssel.
Ma már az ország kb. 80%-át fedik le az EOTR (Egységes Országos Térképrendszer) szelvényei 10000-es méretarányban, a maradék szelvények is készen vannak, csak a pénzhiány hátráltatja a sokszorosítást. Például a tavaly megjelent szelvények zömét még 1990-ben helyszínelték. Frissebb tartalmuk miatt - lévén ma már minden térkép nyílt minősítésű - a tájfutó térképet készítők inkább az EOTR térképeket használják. Az új rendelet megszabja a térképszelvények új árát is: ez az EOTR esetén 1200 Ft, míg a régebbi kiadású állami topográfiai térkép ára 500 Ft. Ha esetleg valaki légifotót is szeretne használni, annak ára 2500 Ft (ha öt évnél régebbi akkor 1500 Ft).
Ennél az összegnél azonban sokkal fontosabb a rendelet mellékletének 9. pontja, mely az állami alapadatokat tartalmazó térképek térképművekhez való felhasználását szabályozza.
(Ebbe a megfogalmazásba akár bele is kapaszkodhatunk, hiszen a tájfutó térkép nem tekinthető térképműnek - a korábbi hasonló rendeletek egyértelműbben fogalmaztak).

A díjtételek a következők:

Az állami alapadatokból készült kiadvány méretaránya, a méretaránynak megfelelő tartalmi sűrűséggel
Adatszolgáltatási- és engedélyezési díj
természetbeni 1 km2-ként az első 1000 példányra hagyományos digitális formában
1:10000-nél nagyobb9600 Ft 14400 Ft
1:10000 - 1:250001100 Ft 1540 Ft
1:25001 - 1:50000450 Ft 600 Ft
1:50001 - 1:100000140 Ft 182 Ft
1:60001 - 1:8000012 Ft 18 Ft
1:100001-nél kisebb35 Ft 45 Ft

További példányok esetén az első 1000 példányra megállapított díj 10 %-a a további 1000 példányonként fizetendő adatszolgáltatási díj.
10 évnél idősebb alapanyag felhasználása esetén a díjtételt 30 %-kal kell csökkenteni. Viszont amennyiben a kiadvány domborzatrajzot is tartalmaz (ez sajnos erősen érint bennünket) a vonatkozó díjtételt 20 %-kal még emelni kell.
Nézzünk egy átlagos példát: egy 1 : 15000-es méretarányú 8 km2-es térkép 2000 példányban történő kiadásakor ha az alaptérkép friss (10 évnél nem idősebb)
az adatszolgáltatási díj:
8x1100 Ft = 8800 Ft
a domborzat használata miatt:
1,2x8800 Ft = 10560 Ft
2000 példánynál:
1,1x10560 Ft = 11616 Ft azaz kinyomtatott példányonként kb. 6 Ft illeti meg az államot adatszolgáltatási díjként.

Az így készített térképeken fel kell tüntetni a következő szöveget: "Készült állami alapadatok felhasználásával", valamint az engedélyező nevét, az engedély számát és az évszámot, példányszámot és a kiadás számát is.
A rendelet díjtételei a korábbi hasonló díjtételekhez képest egyes méretarányok esetén a 20-30-szorosára is nőttek, így várható, hogy a térképkészítésből élő cégek egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Eddig is a cégek egy része nem fizetett az állami alaptérképek felhasználásáért, valószínűleg az új díjtételek a fizetési hajlandóságot erősen rontják majd, lévén a törvénytisztelők látják, hogy a törvényt be nem tartókat nem éri különösebb retorzió.

A rendelet szövege zavaros, sokszor kétértelmű, ld. például az alábbi mondatokat:
"Állami alapadatokat tartalmazó térképekből átdolgozott vagy azonos tartalmú térképek készítéséhez - ha az ellenértékért vagy reklámként kerül forgalomba - a miniszter engedélye szükséges" (ebből úgy tűnik, mintha a tájfutó térkép kiadásához is miniszteri engedély kéne, igaz a szövegből nem derül ki melyik miniszteré).
"Az állami alapadatokat tartalmazó értéknövelt termékek forgalmazása esetén az állami alapadat tartalomért a vonatkozó díjtétel 120 %-át kell megfizetni". Látszik, hogy a rendeletet földmérési, ingatlan-nyilvántartási szakemberek készítették: az csak egy számunkra esetleg végzetes, általuk figyelmen kívül hagyható mellékhatás, hogy a bevételnövelési szándékok egy szakmát tehetnek tönkre.

Zentai László

Vissza a Tájoló 1997/5 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!