Magtól a kitermelt faanyagig (X.)

Természetvédelem

Sorozatunk bevezetôje szerint az erdô életközösség, amelyben mikroorganizmusok, növények, állatok és tájfutók élnek együtt. Az életközösség tagjainak ismerkedése jegyében kilenc folytatásban az erdôkrôl és az erdôgazdálkodásról olvashattatok. A befejezô rész a természetvédelemrôl szól ­ ezúttal interjú formájában. Riportalanyom egy tájfutásban is jártas természetvédelmi szakember, Kézdy Pál, a Budai Tájvédelmi Körzet vezetôje.

A nemzeti parkok szaporodása Önöket is közelrôl érinti. Mikor hirdetik ki a Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulását?
Az elôkészületek régóta befejezôdtek, a döntést magasabb szinten hozzák, de úgy hírlik, most már tényleg csak hetek kérdése. A Budai-hegység ugyan nem lesz része Magyarország kilencedik nemzeti parkjának, de a Pilis és a Börzsöny igen. A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággá alakul, ebbe fogunk mi is beletartozni. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az egész országban egy-egy nemzeti park köré szervezôdnek a természetvédelmi igazgatóságok.

Tehát, ha valaki tavasszal a János-hegyen tájfutó versenyt akar rendezni, akkor már a Nemzeti Park Igazgatóságnak kell címeznie a levelet?
Remélem, hogy igen, de nem a címzett neve a fontos, hanem, hogy idejében jöjjön a levél. Az 1997. január elsején életbe lépett természetvédelmi törvény szerint minden védett területre tervezett rendezvényt jó elôre be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak, hiszen 90 nap alatt kell határozatot hoznunk. Persze egyáltalán nem törekszünk arra, hogy húzzuk az idôt. Azért kérjük, hogy a versenyrendezôk idôben küldjék el kérelmüket, hogyha esetleg a pályák vonalvezetését módosítani kell, az idôben megtörténhessen. Nekünk is kellemetlen, ha közvetlenül a verseny elôtt kell nemet mondanunk, vagy bírságot kiszabnunk.

Melyek azok a terepek, amelyeken nem engedélyeznek tájfutó versenyeket?
A fokozottan védett területek egyértelműen ilyenek. Ezeken olyan növény- és állatritkaságok élnek, amelyeket nem szabad kitenni egy tájfutó versennyel járó háborgatásnak. Fokozottan védett területekrôl -amilyen a Budaörsi-kopárok, a Remete-szurdok környéke, valamint az Európa Diplomás Kis- és Nagyszénás- új tájfutó térkép már évek óta nem készül. De ezeken kívül pl. a Hármashatár-hegy vonulatának budai nyúlfarkfüves gyepeit sem szabad kitenni intenzív taposásnak. Ha mondjuk májusban a Virágos-nyereg felé vezetô szintút mentén húzódó tisztásokon egy verseny mezônye átrohanna, akkor ezt a különleges növénytársulást ­ amely csak itt és a Pilis déli lábánál fordul elô ­ komoly károsodás érné. Természetesen mi is ismerjük a terepet, és csak azt kötjük ki, hogy az értékes gyepeken ellenôrzôpont ne legyen és a logikus útvonal is kerülje el.

Nem tudhatnák meg a tájfutók, hogy pontosan melyik területeket kell kihagyniuk a pályák útvonalából?
Ha igénylik, a Budapesti Tájfutók Szövetségének szívesen berajzolom a tájfutótérképekre ezeket a növénytársulásokat. Természetesen ez elôzetes tájékoztatásra elég, ettôl még elôfordulhat, hogy egy adott idôszakban más területen is korlátozásra van szükség (például ragadozómadarak fészkelése miatt).

Nem gondolja, hogy túl szigorúan korlátozzák a tájfutókat?
Nem hiszem. Gyönyörű tölgyerdôk és bükkösök vannak a Budai-hegységben, ahol gondolom, jó pályákat lehet kitűzni. Azt nem lehet mondani, hogy a tájfutók általában károsítanák a természetet, de pont a legértékesebb sziklagyepeken csak a muflonok meg a tájfutók szeretnek szaladgálni, és a vékony talajrétegen megtelepedett növényzet ezt rosszul viseli. Ilyen helyeken nem szívesen látjuk egyiküket sem. A Korzikáról betelepített muflonokkal szemben is igyekszünk határozottak lenni.

A muflonokat most hagyjuk, a tájfutók figyelmét még mire hívná fel?
Örülnék, ha nagyobb versenyeken sem maradnának komolyabb keréknyomok a cél környékén kijelölt parkolókban. A hangosbemondó bömbölösét nem érzem a természetbe illônek, de még mindig elôfordul, hogy ezt kell hallgatnunk. Mindenképpen szükség van erre? A terepen a papírbójákat és általában a szalagokat is leszedik a versenyek után, szeretném kérni, hogy a stekkeket is vigyék haza. Ez tényleg apróságnak tűnik, de szerintem az a cél, hogy verseny után olyan legyen az erdô, mint verseny elôtt volt.

Mennyire sikerül ezt a szigort érvényesíteni a szemétlerakókkal, a motorosokkal vagy az építkezôkkel szemben?
Hát, küzdelmes a dolog. Az új törvény lehetôséget ad ugyan a határozott fellépésre, ám a tájvédelmi körzet nagyságához képest nagyon kevesen vagyunk. De higyje el, mindent megpróbálunk, sok idôt töltünk a terepen. Szeretném, ha minden jószándékú természethasználóval sikerülne együttműködnünk.

A tájfutást természetvédelmi szempontból milyen sportnak tartja?
Nemcsak én, de tudomásom szerint a hivatásos természetvédôk országszerte rokonszenvvel figyelik ezt az egészséges sportágat. Ráadásul gyakorlati természetvédelmi munkánkhoz nagy segítséget nyújtanak a tájfutótérképek. Általában a versenyrendezôkkel is jó a kapcsolatunk. Szerintem, ha megpróbáljuk megérteni egymást, akkor elkerülhetôk az összeütközések.

(Riporter: Gadó György Pál)