Magtól a kitermelt faanyagig (Erdőtervezés, erdőfelügyelet)

Hazánk erdeinek jelenlegi állapotát a természetes biológiai folyamatok és a több évszázados emberi tevékenység alakították ki. Az emberiség történelme egyszersmind az erdőpusztítások története is. Még az úgynevezett civilizált államokban is csak a XIX-XX. században vált általánossá a felismerés: korlátozni kell az erdők használatát, meg kell állítani az erdőterületek csökkenését! Magyarország a világon az elsők között szabályozta külön törvényben az erdőgazdálkodást. Az 1879. évi erdőtörvény az erdészeti üzemtervek bevezetésével, az egységes erdészeti igazgatás megteremtésével mérföldkő a hazai erdőgazdálkodás történetében. Az azóta eltelt több mint száz évben még három erdőtörvény született: 1936-ban, 1961-ben és 1996-ban. Az 1997. január 1-től érvényben lévő legújabb erdőtörvényünk már címében is jelzi az erdőkkel kapcsolatos társadalmi elvárások megváltozását: az 1996. évi LIV. törvény „Az erdőről és az erdő védelméről” szól és az erdőt már nem elsősorban nyersanyagtermelő „üzemnek”, hanem fenntartandó és fejlesztendő igen összetett életközösségnek tekinti.
Az állam az erdőtörvényben foglaltak betartatása, az erdők közcélú funkcióinak megvalósítása érdekében erdészeti intézményrendszert tart fenn. Az állami beavatkozás két fő területe az erdőtervezés és az erdőfelügyelet.
Az erdőtervezés ciklikusan (10 évenként) ismétlődő hosszútávú szakmai tervezést jelent, mely tulajdonosoktól függetlenül az ország valamennyi erdejére kiterjed, s évente a teljes erdőterület egytizedét érinti. Tervezési szempontból az ország területe a természetföldrajzi és közigazgatási határokat egyaránt figyelembe vevő erdőtervezési körzetekre van felosztva. A tervezés mindig az előző 10 éves időszakban történtek elemzésével és a gazdálkodás értékelésével kezdődik. Ezt részletes állapotfelvétel követi, majd a következő 10 évben elvégzendő munkák meghatározása következik.
Az erdőterv az erdőtömböket erdőtagokra, az erdőtagokat erdőrészletekre osztja. Az erdőtagok községhatáronként arab számmal, az erdőrészletek a tagon belül betűvel vannak jelölve. Így az ország bármely erdőrészlete egy községnévvel, tagszámmal és erdőrészletjellel azonosítható (pl. Jakabszállás 16B). Az erdőtag a terepen jól azonosítható természetes vagy mesterséges vonalakkal határolt, összefüggő, 20-100 ha nagyságú erdőterület. Az erdőket négyzetrácsosan feldaraboló nyiladékok legtöbb esetben az erdőtagok határát is jelentik, s kialakításuk többek között az erdőtervezés munkájának egyszerűsítését is szolgálta. Sajnos a tájfutók számára a nyiladékhálózat még a legtechnikásabb terepeken is leegyszerűsíti a tájékozódási feladatot, bár több perces lázas keverés után nagy megnyugvás egy jól azonosítható nyiladékra lelni. Az erdőtagok erdőrészletekből állnak. Az erdőrészlet a tervezés alapegysége: olyan., általában összefüggő erdőterület, melynek termőhelyi (klima, talaj, vízviszonyok) és faállományviszonyai (fafaj/ok, a faegyedek kora, mérete, stb.) többé-kevésbé azonosak és ahol a következő tíz évben azonos beavatkozás szükséges. Nagysága néhány tized hektártól 50 hektárig terjed. Az erdőterv erdőrészletenként szabja meg a következő tíz évben kitermelhető famennyiséget és erdőrészletenként rendelkezik az erdőfelújítási és erdőnevelési munkákról is. Az erdőrészletek többnyire a tájfutó térképeken is jól elkülöníthetők: jelleghatárok, utak, nyiladékok, árkok, patakok, egyéb vonalas objektumok által határolt, általában azonos futhatóságú területek. Ahol az erdőrészletek átlagos területe kicsi, ott a térkép részletgazdag, sűrű rajzú.
Természetesen az erdőtervezés során az erdőkről térkép is készül. Az erdőtervi térkép 1:10000-es méretarányú, egy-vagy kétszínű 8fekete, fekete-barna), síkrajza elsősorban az erdőtagok és erdőrészletek határainak megjelölésére irányul, a tagok számát és a részletek jelét pontosan feltünteti, nagyvonalú domborzati rajzot csak a domb- és hegyvidéki területeken tartalmaz. Egyedi jelkulcsa nem különösképpen bonyolult. Üzemi használatra leginkább 1:20000-es kicsinyített változatát használják. Az üzemtervi térképek a színes és részletes térképekhez szokott tájfutók számára első ránézésre kissé primitívnek tűnnek, de nagyvonalú tájékozódásra jól használhatók. Tájfutó térképek helyesbítésénél elsősorban a mesterséges vonalas létesítmények és a jelleghatárok felvételét segíthetik.
Az erdőtervek adatai számítógépes adatbázis formájában az országos erdőadattárat alkotják, mely igen fontos adatforrás az ágazati vezetés számára.
Az erdőtörvény betartatása, az erdőterveknek megfelelő erdőgazdálkodás „kikényszerítése” és ellenőrzése az erdőfelügyelet feladata. Az erdőfelügyelet fenti célok elérése érdekében jogi (engedélyező és tiltó közigazgatási határozatok, bírságok) és pénzügyi (különböző elvonások és támogatások) eszközöket használ.
Az erdőtervezés és erdőfelügyelet feladatát 1997. január 1-től 10 helyi igazgatósága (Budapest, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Kecskemét, Eger, Miskolc, Debrecen) útján egyetlen szervezet, az Állami Erdészeti Szolgálat látja el. Térképkiadás, versenyrendezés előtt az illetékes igazgatóságokon lehet információkat szerezni az érintett erdőterület kezelőjéről, az erdőben tervezett fakitermelésekről, esetleges látogatási korlátozásokról. Versenyrendezés esetén ezen informálódás nem helyettesíti az erdőgazdálkodó engedélyét. Az új erdőtörvény szerint erdőterületen sportversenyt rendezni csak a terület erdőgazdálkodójának hozzájárulásával szabad.

Spiegl János

Vissza a Tájoló 1997/1 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!