Elkalandozó gondolatok az OCSB/Tisza Kupa ürügyén


A verseny ellenôrzôbírójaként s e cikk szerzôjeként azzal kell kezdenem, hogy kb. 7 éve egyáltalán nem vettem részt tájfutó versenyek rendezésében. Korábban elég sok tapasztalatot szereztem, ezek most jól is jöttek. A visszatérés oka egyszerű: a rendezôk felhívtak és megkérdezték vállalom-e. Elmondtam kifogásaimat és aggályaimat, de aztán vállaltam - ezt késôbb természetesen többször is megbántam. Az elsô komoly nehézséget az idei szeptember okozta, ami a meterológusok szerint az évszázad második leghidegebb és legcsapadékosabb szeptembere volt, így elsô terepen eltöltött napomon is végig esett az esô.

Az esôben való munka alatt volt idôm azon gondolkodni, hogy a terepen és térkép méltó/alkalmas-e egy országos bajnokság megrendezésére. Ha nagyon szigorú akarok lenni, akkor kategórikusan kijelenthetô, hogy a térkép nem felel meg a tájfutó térképek szabványának, azaz versenyzésre nem használható. Ennek oka egyszerű, a számítógépes rajzolás során került homokszem a gépezetbe és emiatt a térképjelek mérete nem felel meg a jelkulcs elôírásainak. A 10000-es térképek jeleinek ugyanis 50%-kal nagyobbaknak kell lenniük, mint a szabvány. Ebben az esetben a 10000-es térképek jelméretei feleltek meg a 15000 térképek méretének. Viszont a 15000-es térképek jelei ennek megfelelôen jóval kisebbek lettek: ez a térkép nagyon nehezen olvasható, amire még a nyomda is rátett egy lapáttal.
Természetesen ez a sportág nincs olyan gazdag, hogy ezeket a térképeket félretegyük mint versenyre alkalmatlanokat, de azért abban gyorsan megegyeztünk a rendezôkkel, hogy az OCSB-re csak a 10000-es térképeket használjuk. S mivel a térképek száma erôsen korlátozott volt, így a másnapi Szenior OCSB-re és a Tisza Kupára már csak a nagyítóval is nehezen olvasható 15000-es térkép maradt. Aki egyébként látta mindkét térképet, tapasztalhatta, hogy a nyomtatás színei is erôsen eltérôek, a kisebb méretarányú térkép zöldjei igencsak sötétre sikerültek: annyira, hogy a sötétzöld és a középzöld között nem is lehet különbséget tenni.
Az már csak "hab a tortán", hogy a 10000-es térképen rosszul szerepel az alapszintköz felirat. A térkép okozott még más jellegű problémákat is: a 15000-es térkép mérete hosszirányban esetenként 1.5 mm-es eltéréseket is mutatott. Ez a versenyzôket nem befolyásolja, de a térképnyomtatás során jelentôs fennakadásokat okozott.
Ami a térképhelyesbítés minôségét illeti, mint gyakorló térképhelyesbítô már nagyon régóta azt vallom, hogy csak az kritizálja a térképet, aki maga is próbálkozott már vele. Aki pedig már maga is belefektetett jónéhány órát a terepi munkába, talán odáig is eljutott, hogy becsüli mások befektetett munkáját, (majdnem) függetlenül annak minôségétôl.
Ez a munka (mint ahogy ezt az angol nyelvű Internetes levelezôlistán folyó vita is igazolja) igazából sehol sem fizethetô meg. Nagyon ritkán lehet áru a tájfutó térkép, ritkán van olyan helyzetben a versenyt rendezô megrendelô, hogy az általa kifizetett pénzért a kívánt minôségű térképet kapja.
Mi itt Magyarországon valószínűleg még nagyon sokáig nem leszünk abban a helyzetben, hogy akár a térképet, akár egy megrendezett versenyt árunak tekintsünk. Azaz nem követelhetjük meg, hogy a térképhasználó, illetve a versenyzô a befizetett pénzéért minôségi ellenszolgáltatást (térképet, versenyt) kapjon: pontosabban a minôség jórészt a lelkesedés függvénye. Hogy jó lenne-e egy ilyen "áru" helyzet az más kérdés, viszont úgy érzem, hogy néhány más dologban (minôsítés, indulási jogosultság) legalább ilyen komolyan vesszük ezt az sportot, ezzel is csökkentve a versenyeinken potenciálisan résztvevôk számát, hiszen nem mindenki akarja ezt a sportot olyan komoly szinten űzni, mint ahogy mi hisszük és mutatjuk ezt kifelé.
A többéves kihagyás miatt alaposan áttanulmányoztam a versenyszabályzatot (hiszen a legfrissebb változat 1995-ös dátumot viseli). A szabályzat igen részletesen taglalja az ellenôrzô bíró tevékenységét, de az OCSB-rôl, illetve a csapatversenyekrôl nem sokat ír. Például nem kaptam választ a szabályzatban az alábbi késôbb felmerült kérdésekre (s emiatt nekem kellett "szabályokat alkotni"):

Ezzel szemben a szabályzat olyan feladatokat ró az ellenôrzô bíróra, amelyeket ebben az esetben nem tudtam végrehajtani. Például kötelességem lett volna ellenôrizni a részvételi költségek jogosságát. Sajnos a verseny napjáig nem derült ki, hogy a rendezôk hány forintért kapják majd a térképet az MTFSZ-tôl (mellesleg a térkép nyomtatási költségeit sem az MTFSZ állta, legalábbis a verseny napján még nem). Sok más tekintetben is sorolhatnám (de aki maga is rendez versenyt tudhatja) hány ember áldozatvállalása (esetenként anyagi is) szükséges a sikeres rendezéshez.
Mi a rendezôk már a kezdet kezdetén sejtettük, hogy ezért a versenyért (elsôsorban a térkép miatt) minket nagyon megdícsérni nem fognak. De ha már ezt a feladatot vállaltuk, akkor igyekszünk a lehetô legjobban megcsinálni, amihez nagyban hozzájárult a sok önzetlen segítô is. Aki már rendezett versenyt azt is érzékelte, hogy belülrôl nézve minden sokkal kaotikusabb, sokkal problematikusabb, mint amit ebbôl a versenyzôk általában érzékelnek.
A kellemesebb emlékekben nagyon sokat segített a kedvezô idôjárás és Szentmártonkáta polgármestere Karai István, aki teljesen magáénak érezve a bajnokságot, sok helyi szponzort megnyert a verseny támogatásának, így válhatott pénzdíjas versennyé az OCSB. Ezt jól kiegészítették még a Jász-Nagykun-Szolnok megyei tájfutó szövetség ötletes ajándékai (nyaklánc, sapka, stb.)
A terep és a térkép szerencsére egyenlô feltételeket szabott minden versenyzô számára, bár a helyi iskola tanára már a verseny elôtt néhány héttel is látott a terepen térképpel (!) futókat. Ezen a terepen egyébként tudtommal ez volt az elsô tájfutó verseny. A terep helyenként kicsit a Pótharaszthoz is hasonlított, nagyon érdekessé tette a tájékozódást a rengeteg felhagyott tanya. Ennek néhány esetben csak annyi nyoma volt, hogy az erdô közepén is lehetett szilvát vagy szôlôt enni, illetve negatívumként lehet említeni a terep minden pontján megtalálható szemétlerakókat. A tanyás településforma több veszélyt is magában rejtett: kutyák, pontok ellopása, de szerencsére ez nem okozott gondot.
Félô volt az is, hogy a kétkörös pályáknál a térképcseréknél, illetve a rajtban a versenyzôk rossz térképet vesznek el. Igyekeztünk ún. "bolondbiztos" rendszert kialakítani elsôsorban a rajtnál, de ez nem lett tökéletes. "Bolondbiztos" az a rendszer amelybe ha egy kiszámíthatatlanul, illogikusan viselkedô tényezô kerül, a rendszer ki tudja szűrni ezeket a hibákat.
Bár minden beálló versenyzônek elô volt készítve a megfelelô térkép a rajtban, több elkésett versenyzô is rossz térképet vett el (ez egyedül az N15 kategóriában okozott jóvátehetetlen hibát, mert a Fabulon utolsó futójának – aki ráadásul egy magyarul nem tudó versenyzô volt – már nem jutott megfelelô pálya, így ez a csapat kétszer futotta le ugyanazt a pályát). Természetesen ebben a versenyzôk, edzôk is lehetnének fegyelmezettebbek, jobban felkészültek: saját szememmel láttam a rajtban amint egy az elsô kordonba beálló versenyzô vitába keveredett a rajt személyzetével, hogy neki rossz térképet készítettek elô. Többszöri ellenôrzés után a versenyzô kartonját megnézve kiderült, hogy az illetô nem volt tisztával azzal, hogy milyen kategóriában is indul.
Egyébként a a kétkörös pályák térképcseréjénél senki sem vett el rossz térképet.
A másnapi szenior OCSB és Tisza Kupa nehézségét a már említett 15000-es térkép jelentette. A sok helyszíni nevezés okozott speciális problémákat is. A szoftver a versenyzôi adatbázist az MTFSZ legfrissebb rajtengedély listájából vette, amely azonban több esetben az átigazolásokat nem tartalmazta. A szenior OCSB eredményhirdetése okozott néhány kellemetlen percet a jelenlévôknek, elsôsorban a rendezôknek, amelyhez hozzá járult az, hogy a szakosztályok a jelentkezésre álló idôt nem használták ki, a többség a legutolsó pillanatban jelentkezett és pótnevezett. Mellesleg a versenyszabályzat szerint az ellenôrzôbírónak ellenôriznie kell az eredmény helyességét az eredményhirdetés elôtt. Szintén az ellenôrzôbíró felelôssége is, hogy a Tisza Kupa F21A kategóriájának eredményét téves pályabenyomtatás miatt meg kellett semmisíteni (bár senki sem óvott).
Végül a már említett Karai István, Szentmártonkáta polgármestere, illetve dr. Holló József MTFSZ elnök fôvédnökök mellett említsük meg a verseny további védnökeit: (Az már csak az ellenôrzôbíró dilemmája marad, hogy vár-e újra éveket egy újabb versenyrendezésig.)

Zentai László



N21E
1. SZVSE
    Gordos, Oláh, Felföldi  231,01
2. NYVSC	233,08
3. PVSK		236,01
4. OSC		240,66
5. DTC		244,80
6. MEAFC	248,25

N20E
1. MOM
    Bíró, Józsa, Szigethy  208,98
2. HRF			227,45
3. JMD			234,81
4. Tabáni Spartacus  236,33
5. OSC			239,33
6. DTC			254,48

N18E
1. Fabulon  SC
    Pogány, Tóth, Zsebeházy  161,54
2. JMD		176,91
3. NYVSC	181,87
4. ZTC		192,29
5. PVSK		196,83
6. HTC		247,42

N16E
1. DTC
    Fodor, Gondos, Farkas	172,72
2. MOM			178,56
3. SZVSE		206,11
4. PVSK			206,20
5. Tabáni Spartacus  253,70
6. RTE			323,77

N14E
1. JVSE
    Csikós, Petró, Balogh 112,19
2. PVSK		122,26
3. SZVSE	123,65
4. DTC		135,04
5. Fabulon	137,90
6. SDS		153,31

F21E
1. SZVSE
   Farkas, Novai, Eke, Dénes 342,38
2. MEAFC	344,97
3. OSC		347,97
4. SMAFC	353,24
5. PVSK		359,71
6. NYVSC	372,46

F20E
1. NYVSC
   Nagy, Jakimecsko, Jécsák 245,93
2. SZVSE	255,31
3. MOM		268,49
4. Törekvés 278,64
5. VTC		286,02
6. JVS		294,46

F18E
1. NYVSC
    Dorzsenko, Cserpák, Mráz  197,70
2. HTC		199,33
3. MOM		202,98
4. TSE   	208,88
5. PVSK		209,39
6. DTC		231,64

F16E
1. Széchenyi DSK
    Frank, Gyulai, Billing	166,53
2. SDS		177,40
3. JVS		182,57
4. SZVSE	187,15
5. TIPO		195,04
6. Fabulon	199,18

F14E
1. JMD
    Szabó, Csillik, Lôrinczi 111,42
2. SZVSE	121,20
3. PVSK		121,51
4. Fabulon	151,37
5. SDS		153,59
6. Postás-MATÁV 156,37


Vissza a Tájoló 1996/9 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!