A lényeg jól sikerült...
Országos Nappali Egyéni Bajnokság és Veterán Rövidtávú Országos Bajnokság
Nehezen tudom megfogalmazni pontos véleményemet az idei Országos Nappali Egyéni Bajnokságról.
Hogy miért? Mert ez egy olyan, jól sikerült bajnokság volt, amit sikerült a rendezôknek elrontaniuk.
Mielôtt még bárki is félreértene, esetleg megsértôdne, el kell mondanom én összességében
pozitív élményekkel hagytam el a Fenyôfô térségében lévô célt.
A történet számomra a verseny elôtti héten szerdán kezdôdött. Akkor tudtam meg edzômtôl, hogy
a rendezôk nem biztosítanak szállítást. Márpedig a verseny nem éppen egy tömegközlekedéssel
jól megközelíthetô helyen került megrendezésre. Szerencsére ez az interneten működô tájfutó
levelezô listának köszönhetôen gyorsan megoldódott.
Elérkezett hát az OB reggele. Ezt az illemhely átlagosnál többszöri meglátogatása is jelezte.
Fenyôfôre érve nem igazán találtunk piros-fehér jelzéseket. Végül jobb híján követni kezdtük a falu végén kezdôdô sárga szalagozást.
Késôbb észrevettük, hogy ez a szalag a fôiskolás VB szalaga, vagyis jó nyomon voltunk.
Miután a "kocsiszaggató" földúton megérkeztünk a célba szomorúan konstatáltuk, ma itt nem lesz
napsütés. Igazából nem is ez a fontos. A lényeg az volt, hogy egy színvonalas terepen küzdhetünk meg a bajnoki címekért.
Magyar mércével mindenképpen megfelelt a Hálóvetô a verseny rangjának. Igaz ugyan, hogy én kellemesen meglepôdtem a terep nyugati felének vértesi jellegén. Bár ez nehezebbé tette a futást és a tájékozódást, de egy OB ne is legyen könnyű! A terepen más váratlan dolog nem is nagyon volt, hiszen a Dörgô-hegyen korábban már szinte mindenki versenyzett. Az erdô gyönyörű tiszta szálerdô, így a domborzati formák könnyen olvashatóak voltak.
Az idô ugyan hűvös és párás volt, de az ôszi erdô szépsége feledtette ezt.
A rajtba menet bôven volt idô a tájban való gyönyörködésre, hiszen meglehetôsen távolra tűzték ki. Ezt magyarázza utólag a pályák vonalvezetése, valamint így a hegy tetejérôl indulhattunk, ezzel jelentôs szintet megspórolva. A pályákra (igaz nem láttam minden pályát) amúgy is jellemzô volt az ésszerű vonalvezetés, így nem kellett jelentôs szintkülönbségeket hirtelen leküzdeni, ezáltal igen jó tempóval lehetett haladni. Kicsit emiatt, illetve a terep átláthatósága miatt sokszor úgy éreztem nem is kell ide nagy tájékozódási tudás, sokkal többet számít a futó tudás. A fiú junior pályában pl. egyetlenegy olyan átmenet (19.-20.pont) volt véleményem szerint, ami komolyabb szellemi megterhelést jelentett. Máshol a terepen durva iránytartással lehetett "döngetni". Bosszantó volt, hogy néhány helyen a különbözô kategóriák azonos pályarészleteket futottak. Azt hiszem nem kell magyaráznom ez mennyire befolyásolhatja az eredményeket. Viszont ötletes megoldás volt az átfutó pont, amivel láthatóvá vált a verseny. Hiba viszont hogy az ebben rejlô lehetôségeket nem használták ki a rendezôk, hiszen mennyivel érdekesebb lett volna ha egy hangosbemondó kommentálta volna az eseményeket. Akkor viszont kellett volna hangosítás is, aminek segítségével mellékesen hallhattuk volna az eredményhirdetésen a bajnokok neveit. Vagy egy OB-tól ez túl nagy elvárás lenne? Ráadásul két kategóriában is hibás eredmények lettek kihirdetve elsôre. (Igy kétszer álltam a dobogón!)
Nem áll szándékomban negatív képet festeni a bajnokságról, ezért gyorsan megemlítem, hogy kódhiba és óvás nélkül (tudomásom szerint) zajlott le a verseny, és sajnos mostanában már ez is nagy szó. Igy mindkét felnôtt kategóriában világbajnokaink (Oláh Katalin és Domonyik Gábor) végeztek az élen, esélyesekhez méltóan.
Az estét azok, akik a másnapi Döbrönte Kupán is indultak, egy pápai Kollégiumban tölthették. A szállások elfoglalása sajnos nem ment simán, hiszen a portás bácsi nem kapott rendezôi segítséget, sôt túl sok információt sem arról, hogy hányan szeretnének ott aludni.
A kupaversenyen hasonló idôjárási körülmények között az elôzô napira kifejezetten hasonló pályák fogadtak minket. Nyilván kevesebb munka két nap ugyanazokból a pontokból kitűzni a pályákat, de azért nem árt egyeztetni a két pályakitűzônek... Itt az információk közlése talán még gyengébb volt, hiszen még rajtlistát sem lehetett látni.(Vagy csak nem kerestem eleget?) A pályák egyébként jóval keményebbre sikerültek mint szombaton, egyrészt mert mindenki fáradtabb volt, másrészt mert egyes kategóriákban sokkal több volt a szint, és azokat is meredeken kaptuk meg.
Összességében a verseny lényege (pályák, terep) jól sikerült, bajnoksághoz méltó volt, sôt a tiszteletdíjak is színvonalasak voltak. Viszont nem elég ha a lényeg jól sikerül, a mellékes dolgoknak is simán kellene menniük, ahhoz pedig leginkább több rendezôre lenne szükség, ez pedig úgy tűnik valahol visszavezet a rangsorolók számának csökkentéséhez, de ebbe most nem szeretnék bele mélyedni.
Sárecz Lajos
(Lala)
N21E
1. Oláh Katalin SZVSE-Garancia 57:51
2. Bokros Andrea MEAFC 66:13
3. Kovács Bernadett PVSK 66:35
4. Gárdonyi Réka OSC 69:33
5. Lovasi Katalin PVSK 70:29
6. Skerletz Imola SMAFC 71:44
N20E
1. Lubinszki Mária DTC 61:48
2. Kesztyűs Szilvia PVSK 61:57
3. Józsa Dorottya MOM 68:11
N18E
1. Hecz Katalin Fonyódi MKG 56:02
2. Farkas Gabriella JMD 76:24
3. Meskó Diána PVSK 77:59
N16E
1. Farkas Zsuzsanna DTC 40:29
2. Bíró Alma MOM 40:41
3. Zsebezázy Eszter Fabulon 43:25
N14E
1. Domján Zsuzsa PVSK 42:40
2. Matók Zsuzsanna SZVSE 45:45
3. Csányi Adrienn SZVSE 45:46
F21E
1. Domonyik Gábor MEAFC 86:15
2. Erdélyi Gyula Joule Impex DSE 90:02
3. Dr.Pavlovics Gábor PVSK 90:40
4. Dénes Zoltán SZVSE 90:54
5. Novai György SZVSE 91:16
6. Lévai Ferenc MEAFC 91:49
F20E
1. Sárecz Lajos ZTC 72:44
2. Vajda Kolos SMAFC 74:58
3. Farkas Dávid SZVSE 76:24
F18E
1. Mráz János NYVSC 62:40
2. Forrai Gábor HTC 65:20
3. Friedrich Gábor MOM 65:25
F16E
1. Dedinszky Imre SMAFC 47:30
2. Vizi Tibor OSC 47:33
3. Harkányi Zoltán Fabulon 49:29
F14E
1. Sprok Bence OSC 30:39
2. Gyulai Tamás Széchenyi DSK 36:57
3. Scultéty Márton OSC 41:10
Vissza a Tájoló 1996/9 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!