1. Valahol Érd környékén, Eötvös versenyre utaztamban észleltem: általános iskolai tanulók, kisérő nélkül utaznak a versenyre. Van Műv. Min. által jóváhagyott rendtartási alapelv - igaz ez az iskolákra kötelező - hogy kirándulásnál, utazásnál, rendezvényen való résztvételnél, 16 éves korig, hány főre mennyi kisérő létszámot kell biztosítani! Csoportos utazásnál a MÁV is kiköti. Mi, ugye tisztelt edző- és sportvezető társaim erről megfeledkezünk?!
2. Ellenőrző bíró kollegám joggal morgott, - az EÖTVÖS-ön, mert ugye versenyző ment be a versenybíróság sátrába, és onnan saját szakállára kölcsönvett felszerelést. Ez minimum erkölcsi alapállás hiánya, és ugye ilyenért nem csak a versenyző, de a klubja is elmarasztalható, mert ugye valaki leigazolta, sőt versenyezteti! És ha kemény példát statuálunk, mert ellenőrző bírák joga fegyelmit kezdeményezni, hányan morognának? Nem csak oktatnunk kellene, de a nevelést is fel kell vállalni, mert... még az alábbi...
3. Kőbánya rövidtávú nyílt bajnokságán: aki a mezőny végén indult, annak alig maradt háromoldalú prizma - azaz bója - mert azok már gondosan összelapítva. Sőt 2 ponton a földre taposva, az avarba, és vedd észre a narancssárgát a sárgásbarna levelek között. Célban mondják a sporttársak: ne csodálkozz, az Arató emlékversenyen a szúró állványt is ledöntötték! Joghézagról, beszéljünk-e az új szabályzatban - mert pályafelszerelés megrongálásáért, - ha netán tanuval igazolt is - mit szabhat ki a helyszínen az ellenőrző bíró, mert ugye ő a legfőbb "jog-tudor" ez esetben. Töröljön minden pályát melyben pont volt, amit megrongáltak? Erre ugyanis joga lenne a nem egyenlő feltételek miatt. És ha megteszi, hányan morognánk? Mit tesz, ha netalán megóvták? "A verseny eredményét lényegesen nem befolyásolta, hisz mindenki megfogta." És meg kell várnia az óvást? Ugye megvárjuk, mert plusz munkát, pláne ami után morgás is lesz, melyikünk vállal? Hallgatólagosan tudomásul vesszük: megint csibészkedett valaki, s ha valaki rákérdez? "Igazad van komám, de mit tudok tenni?" Megint motoszkál bennem az ördög: a mi korosztályunk sem volt sokkal jobb, van aki emlékszik a csipeszes ellenőrző cédula kiszedésre, no de kettős ellenőrzés lévén, nem lehetett az eredményt egy odafigyelő ellenőrző bíró mellett befolyásolni. A pályafelszerelés megrongálása tény, adott esetben F14 és F18 kategóriákban, mely pont a szeniorokkal közös volt, és mit hiszünk el: "a gyerekek valamelyike hülyéskedett." Az kimondásra sem kerül: szándékos szabálytalanság; lenne ugye itt is edzői feladat, munka, netán felelősség is, modjuk egy jól kialakított szakosztály házirend keretében.
4. És még valami: a pont megadások. Ugyancsak fenti verseny a friss élő emlék, de nem ez az első: nem vesszük tudomásul, hogy a pont 100 méteres körzetében nem lehet térképhiba. "Nincs elég tereptárgy" rázzuk le az akadékoskodó ellenőrző bírót. Rossz a térkép: "Szólj a helyesbítőnek." Mintha nem is rendeztek volna Magyarországon VB-t, mintha nem hallottuk volna, tájékozódásra alkalmas objektumot illik megadni. És pl. nem olyan térképen jelzett száraz árkot, annak is a végét szemből, ami disznótúrás minőségű sincs, partfala sincs, avar lepte, tavasszal lehetett valami hólé elfolyás, de keresztben, derékba kapva sem észlelhető mint terepalakulat. No és most itt letaposva a bója. Hol az egyenlő feltétel? És elintézése az ilyen ügynek? "Még sem lett volna szabad pontként megadni, bennhagyni!"
Akiben felelősség érzetet növelt néhány sorom, tegyen valamit kérem!
Bajusz
Vissza a Tájoló 1996/8 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!