Morva Nagydíj
Sok ilyen jó verseny kellene...
1996. június 29 - július 1. között rendezték meg a csehországi Stramberkben a Morva Nagydíjat.
A kisváros Ostravától délnyugatra, a Morva-sziléziai Beszkidek északi peremén helyezkedik el.
Védett város, a világörökség része. Belvárosában új épületet nem lehet építeni.
Bezzeg a régiek: a magyar paraszt-barokk stílusra emlékeztető házak veszik körül a négyszögletes főteret.
A főtér a vár alatti domboldalban van "keresztben", hasonlóan Körmöcbányához.
A várból nem sok maradt, csak a fő látványosság, a tubának nevezett torony,
ahonnan fantasztikus körpanoráma nyílik. A teljesen felújított, renovált főtér körüli házak
általában fából készültek, a környékre jellemző vlach stílusban építve.
Körben 4-500 méteres hegyek-dombok, keskeny, szűk völgyek, érdekes sziklaalakzatok
s a város parkjában az ősember által is használt barlang.
Szóval, csodálatos környezet fogadott bennünket, meg esős időjárás...
A versenyközpont a város melletti strand, itt volt az 1. és 3. nap befutója is.
A kempingek a strandtól 200-1000 méteres távolságban voltak, s jól felszereltek
(mindig volt melegvíz a zuhanyozóban). A rendezők nagyon lelkesen fogadtak minket mint
egyedüli magyar indulókat. Rajtunk kívül külföldi induló nagyon kevés volt:
főleg szlovákok, lengyelek, néhány belga, német, svéd és finn.
A csehekkel együtt 780 versenyző volt, a fele se annak, amit a rendezők vártak...
Csalódottságuk nem érződött a verseny során. Az 1. napon technikás pályát tűztek ki az erősen szabdalt,
tipikus közép-európai erdőben. A szinteket a pálya elejére tették, a végére viszont sok közeli pontot.
kB. 20 perce voltam a pályán, amikor szabályos nyári zápor szakadt ránk villámlással, dörgéssel.
Nálam persze nem volt fólia, így a kartonom is, meg a térképem is szétázott,
a pálya végét csak a puzzle-módszerrel összerakott térképpel sikerült megtalálnom.
Másnap mindent befóliázva izgultam a kötelező szállításra várva, de félelmem alaptalannak bizonyult:
a szállítás zökkenőmentes volt annak ellenére, hogy hazafelé a buszunkat 20 percig szerelte a
sofőr indulás előtt. A pálya futópálya volt, kevés szinttel, kicsit hosszabb távval,
a végén kanyargó patakvölgyekben és -között eldugott pontokkal. (3 hellyel sikerült előbbre jönnöm.)
A 3. nap az első napi térkép déli felén, nagyon technikás és fizikailag is nehéz pályán volt.
Eső most is esett, de csak szemerkélt és a fólia most már segített.
(Újabb 1 helyet sikerült javítanom.)
Ami tetszett: két új, jó minőségű térkép, jó pályák, jó rendezés
(érdekességként megemlítem, hogy az erdőben lekaszálták néhány úton és réten a fejmagasságú gazt!), jó körülmények (a strandot ingyen használhattuk volna, ha az eső kevesebbet esik és a hőmérséklet 20 fok fölé emelkedik.)
Az eredménylistát 3 hét múlva megküldték.
Ami hiányzott: matricák, pólók vagy egyéb egyedi emléktárgyak.
Csak HSH sportszerek voltak, majdnem SILVA áron.
Összességében több indulót érdemelt volna ez az egyébként számunkra is olcsó, relatíve közeli verseny.
Bugár József
Vissza a Tájoló 1996/6 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!