Milyen a világ leghosszabb váltóversenye?
V. rész
A tavalyi verseny után kétséges volt, hogy a sorozatnak az 5. része megjelenik-e ez
évben a Tájoló hasábjain.
Mint látható, nem ez történt. Ez Sőtér Janónak köszönhető, aki -
az elmúlt évek versenyeinek résztvevője - a Szuperinfó és COMEX támogatásával
hazánkban először megrendezte a versenyt. Erre ideális helyszínt választott,
a piliscsabai lőtéren. Itt minden biztosítható, ami ilyen rendezvényhez szükséges:
változatos terep, táborozási lehetőség, víz, büfé, stb.
A hagyományokhoz híven a TIPO csapatai már pénteken este elfoglalták a tábor helyét,
ahol az a legalkalmasabb volt (2 fővel). Innét jól lehetett látni az utolsó pontra
érkező versenyzőket.
Sajnos a résztvevő csapatok száma negyede volt az előző éviekhez képest.
A hazai egyesületek nem éltek a lehetőséggel, hogy kipróbálják mire képesek 24
órán keresztül a nyári kánikulában, a pilisi kopárokra telepített fenyvesekben,
a felhagyott legelők bozótjaiban, a Piliscsaba szélén lakók által kivágott,
ritkított akácos helyén felverődő csalánosban és mindezekben éjszaka is, -
Tisztelet a kivételeknek.
Természetesen az "ősi" ellenfelek nem hiányoztak, a TIPO és az OSC, mindkét
egyesület 3-3 csapattal képviseltette magát. Már az első egy-két pálya teljesítése
után láthatóvá vált, hogy az elsőség az OSC és a TIPO legjobb csapatai között fog
eldőlni. Sokáig fej-fej mellett haladt a két vetélytárs, mikor a 8. pályát a
TIPO I. újoncának Molnár Domának majd 90 perc alatt sikerült csak teljesítenie.
Ezután a taktikai lehetőségeket kihasználva a futási sorrendet megváltoztatva a
TIPO I.-ben a rövid pályákat is fiúk futották, míg a "Toncsi és az OH-csoport"-ban
(OSC I.) a leányok. Ezzel a húzással sikerült felzárkózni, és a 18 órakor kiadott
eredménylistával szemben
1. Toncsi és az OH-csop. 70,5 km 524,88 perc
2. TIPO I. 66,7 km 510,03 perc)
a 19 óra 09 perckor megjelenőn már ez volt látható:
1. TIPO I. 78,7 km 594,95 perc.
2. Toncsi és az OH-csop. 75,6 km 83,47 perc
Innét kezdve a TIPO I. előnyét őrizve nyerte a versenyt.
Ez idő alatt a többi 19 csapat is küzdött a kilóméterekkel és a fáradtsággal
erejéhez és rutinjához mérten. Volt olyan csapat, amelyik már az első
futója után "-" (minusz) kilóméterekkel bajlódott. Ennek az volt az oka, hogy
a hibapontos pálya nem növelte a csapat kilómétereit, valamint a hibapontok száma "-"
1-1 km-t "hozott a konyhára". Az előző évek versenyeivel ellentétben most a
teljesítendő pályák sorrendje volt a kötött és nem a futók egymásutáni futása.
Így a kétfajta rendszer egymással össze nem hasonlítható taktikát követel a
csapatoktól. Mindkettőnek megvan a maga izgalma, varázsa és kár lenne ha nem
találkoznánk vele évente.
Jövőre a sorozat ismét Németországban folytatódik Ilmenau közelében a Thüringiai
erdők mélyén.
Eredmények
1. Tipo I.
(Hajdu M., Juhász M., Tóth R., Lux A., Molnár D., Egei T.)
168,3 km 1419,17 perc 31 pálya
2. Toncsi és az OH csop.
(Dosek Á., Gárdonyi M., Makra Zs., Marosffy D., Nagy O., Füzy J.)
160,6 km 1427 perc 29 pálya
3. USV TU Dresden
(Kaiser T., Löhning M., Gossel H., Eckardt C., Xylander A., Gerhardt J.) 145,5 km 1439 perc 26 pálya
4. Tipo II.
144,3 km 1436,43 perc 26 pálya
5. Szilvalekvár
135,5 km 1406,25 perc 24 pálya
6. Berliner OL Füchse
135,5 km 1428,67 perc 24 pálya
Urbán Imre
Vissza a Tájoló 1996/5 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!