A versenyekre való utazásnál gyakran elõkerül az autóatlasz. De vajon mióta használhatnak ilyet a magyar sofõrök? A sorozat a Hadtörténeti Intézet és Múzeum támogatásával jön létre.
Még csak igen kevés autó futott Magyarország útjain,
amikor 1914-ben megjelent az elsõ autóatlasz, akkor még
az osztrák-magyar monarchiáról. A Tauril gumigyár
készíttette a Hölzel céggel Bécsben az 1 :
600 000-es méretarányú atlaszt, amelyet magyar változatban
is kiadtak. Egyesek a világ elsõ autóatlaszának
tartották, de ez legfeljebb szó szerint igaz, mivel az elõszóban
is azt írják: … A külföldi pneumatikgyárak
által kiadott túrakönyvek részben túlságosan
kis léptékben készültek, részben elévültek,
ennélfogva…jelen könyv kiadására határoztuk
el magunkat. Érdekes, hogy pont a gumigyárak álltak rá
a korai autótérképek készítésére,
közülük a Michelin máig a vezetõ térképkiadó
Franciaországban. Az atlasz utolsó lapjának részlete
látható a felsõ képen, ahogy a jelkulcsban is olvasható,
a román határt átlépve kellett a vezetõknek
a hazai balrahajtsról az ottani jobbkéz-szabályra átállniuk!.
A következõ jelentõs autóatlaszt, a Királyi
Magyar Automobil Klub hivatalos kiadványát, Magyarország
autótérképét 1 : 400 000 méretarányban
a Kogutowicz Manó által alapított Magyar Földrajzi
Intézet készítette 1932-ben. A fõtérképek
hátoldalán várostérképek (feltüntetve
a fizetendõ kövezetvámot is) és határátkelési
vázlatok találhatók. Mint az alsó térképrészleten
látható, nem volt könnyû a határátlépés
akkoriban, mindkét oldalon külön kellett felkeresni az útlevél
és vámhivatalt. Szerencsére ekkor már a környék
összes országában jobbkéz-szabály volt érvényben,
erre már nem kellett az autósoknak figyelni. (A kontinensen legkésõbb
Svédország állt át a jobbrahajtsra a hatvanas években.).
Az újabb világégés és az ország szovjetizálása
után a Kartográfiai Vállalat 1955-ben rugaszkodott neki
az autóatlasz kiadásának, ami a következõ évben
jelent meg. Érdekesség, hogy három kiadás (1956-57-58)
kolofonjában három igazgató és két fõmérnök
szerepel, az utóbbi az elsõben és a harmadikban azonos!
Az atlasz kihajtható lapjai nem feleltek meg a kor mûszaki követelményeinek,
ezért 1960-ra átalakították és a várostérképek
is újra megjelentek.
A "pangás" idõszakában, 1972-ben készült
el egy teljesen új és nagyon jó autóatlasz Magyarországról.
A megjelenés után derült ki, hogy elfelejtették eltorzítani
a térképet és a lapok is pontosan illeszkednek egymáshoz.
Nagy botrány volt (természetesen a nyilvánosság
kizárásával), de végül a viszonylag kis méretarányra
(1 : 360 000) és a már eladott példányokra tekintettel
engedélyezték a kiadványt. Így kerülhetett
az MTFSz falára is egy összemontírozott példány,
amelyet két atlaszból Síkhegyi Ferenc tájfutó
térképész illesztgetett össze. A sokáig sárga
borítóval megjelenõ, keskeny álló formátumú
atlasz különlegessége volt még ezen kívül
a több, mint száz oldalon sorakozó több száz
város és falutérkép. A kétszínû
vázlatok, amelyeknek sokasága egyedülálló mindmáig,
rengeteg hasznos információt tartalmaztak az áthajtási
utaktól mindenféle nevezetességig. Az atlasz, és
különösen ez a része úgy megtetszett Boldizsár
Ivánnak, hogy Téli utazás egy új atlasszal címmel
hosszú lelkendezõ írást illesztett róla Szépecske
haza címû 1978-ban megjelent kötetébe.
A Vállalat ezzel az atlasszal lényegében ki is húzta
a hátralevõ negyedszázadot a rendszerváltásig,
amely a térképészetben is nagy pezsgést indított
el. Az idõk próbáját leginkább a Szarvas-DiMap-féle
1 : 250 000-es atlasz állta ki, amely nemcsak gazdag tartalmával,
hanem évenként kétszeri igen gondos korrektúrájával
vívta ki az autósok elismerését.
Hegedüs Ábel térképész
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára
Vissza a Tájoló 2007/5 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!