Elkezdődött a felkészülés a 2009-es hazai Világbajnokságra!
Az én célkitűzésem egyéniben és váltóban az egyszámjegyű eredmények elérése.
Ennél több terhet nem teszek a versenyzőkre, magasabb célokat csak mindenki
maga tűzhet ki saját maga elé, és tudom, vannak ilyenek közöttünk.
Az idei alapozás már több magyar tájfutó számára a négyéves program részét
képezte. Jelenleg nincs egy olyan versenyzőnk sem, aki sikerrel venné fel a
harcot a világ legjobbjaival, de több tehetséges és elszánt fiatal - elsősorban
- férfi tájfutónk tűzte ki céljául, hogy bekerül a nemzetközi élmezőnybe.
A szövetségi kapitány kitűzte a négy év feladatait, hiszen csak fokozatos fejlődéssel
érhetünk célt:
2006. A nemzetközi eredmények megalapozása
A legjobban felkészült kerettagok rendszeresen versenyezzenek erős nemzetközi
mezőnyben, szerezzenek minél több tapasztalatot. Az ez évi követelményeket úgy
kell meghatározni, hogy minél többen teljesítsék, erősíteni kell az önbizalmukat.
A következő három évben viszont - előre ismertetve - egyre szigorúbb követelményeket
írok ki, elsősorban a megkívánt nemzetközi eredmények terén, megközelítve a
nemzetközi élmezőny színvonalát, meghatározva a fejlődés menetét azoknak, akik
vállalják az ehhez szükséges munkát. Így a jelöltek nem indulnak reménytelen
helyzetből, de világosan látják, hogy hová kell eljutniuk.
2007. Megközelíteni a nemzetközi élmezőnyt
Az előző év(ek) tapasztalatainak birtokában a felkészülés fizikai, technikai
és lelki területen a kitűzött követelményei alapján történjék. Ilyen felkészülés
mellett már biztosan lesznek olyan részsikerek, versenytapasztalatok, melyek
nemcsak utat mutatnak a további edzésmunka mennyiségének, formájának és intenzitásának,
hanem olyan sikerélményeket is adnak, melyek megnövelik az önbizalmat a további
munkához.
2008. Eredményes szereplés a nemzetközi élmezőnyben
Akik eddig keményen dolgoztak, azoknak a nemzetközi felnőtt mezőnyben már az
első tízben kell többször szerepelni egyéniben és/vagy váltóban.
2009. A legjobb teljesítmény elérése a magyar Világbajnokságon!
Aki már az előző évben sikerrel csatázott a legjobbak ellen, annak meglesz az
a nagy lelki előnye, hogy legalábbis úgy állhat majd rajthoz bárki ellen a Bükkben,
hogy: "már többször összecsaptunk, én is vagyok olyan jó, mint ők, most
megmutatom, hogy
"
De innen már minden versenyző maga határozza meg, mit akar elérni, én csak az
utat mutathatom meg, senkire sem teszek olyan terhet, hogy mit várunk tőle.
Azt hiszem nem is kell, mert legjobbjainknak már most nagyra törő terveik vannak.
A jelöltektől azt kérem, hogy: "Tűzz ki célt magad elé, legyen nagy cél,
hogy érdemes legyen érte áldozatot hozni, de legyen reális, elérhető".
Jelenleg kb. 40 versenyző van a "látómezőmben". Köztük vannak olyanok,
akik már bizonyítottak, Ifi Európa-bajnokok és helyezettek, Junior VB helyezettek,
tapasztalt felnőtt régi kerettagok. Mások előtt pedig ott a lehetőség, hogy
kiemelkedjenek, de mindenkinek sokat kell fejlődni ahhoz, hogy a világ legjobbjaival
felvegyék a versenyt.
"Nem azt nézem elsősorban, hogy most mit tudsz, hanem hogy mit akarsz elérni,
megteszed-e érte, amit kell, és hogyan fejlődsz, és küzdesz-e oroszlánként."
A mérce a nemzetközi élmezőny. Azt kell tudni, amit ők tudnak. Ez egyben meghatározza
a követelményrendszert is.
Fizikai téren: úgy kell futni, mint a VB győztes! Az interneten elérhető a nagy
versenyek győzteseinek pályája, útvonaluk részidőkkel. Bárki kiszámolhatja,
hogy mekkora távon, mennyi szinttel kb. milyen terepen mennyi időt kell futni.
Erre kell edzéseken törekedni, és fokról-fokra megközelíteni és elérni!
Technikailag mindent kell tudni. Ismerek olyanokat, akiknek nagyon jó a tájékozódási
érzékük, jó "szimattal" tájékozódnak, mások alaposan megtanulják és
begyakorolják a tájékozódási elemeket az útvonalválasztástól az iránymenetig.
Nos, a VB-ken mindkettőre szükség van. Persze a hazai élmezőnyben mindenkinek
van - esetleg különböző - tájékozódási érzéke, és valamennyire ismeri is az
eszközöket, de magas szinten kell begyakorolni, automatikussá tenni az egyes
részelemeket. Sajnos tudom, hogy aki érzésre jól tájékozódik, az nem nagyon
szereti megtanulni a pontosságot, hiszen "nincs rá szüksége".
Mindenekelőtt azonban a koncentrálóképesség dönti el a helyezéseket az élmezőnyben,
de ez is fejleszthető lelki felkészüléssel.
A válogatási rendszer is figyelembe veszi a nemzetközi eredményességet. Két
részből áll: alapkövetelmények és válogatóversenyek. Előbbi azt jelenti, hogy
a Világranglista versenyeken meghatározott, évről-évre alacsonyabb helyezést
kell elérni, és a cseh (vagy más tájfutó-élvonalbeli ország) rangsoroló versenyein
meghatározott eredményt kell elérni. Természetesen fizikai alapkövetelmények
is lesznek, de itt a terepkörök nagyobb hangsúlyt kapnak.
A második rész a konkrét válogatóversenyeket jelenti, melyeknél az irányzat
az, hogy minél kevesebb legyen, hiszen amire válogatunk - a világversenyen -
is egyetlen futamon kell nagyot alkotni. Ezen kívül ez egyes versenyszámokra
a jövőben külön-külön kell majd válogatnunk.
Ez a válogatási rendszer a végső cél irányába mutat. A nemzetközi eredményességet
csak erős mezőnyű nemzetközi versenyeken való rendszeres részvétellel lehet
elérni. Máshol nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy csak a rajttól a célig tartó
folyamatos maximális koncentrációval elért, hiba nélküli erős tempójú futással
lehet nyerni, élen végezni. Itthon egy biztonsági futással vagy erős tempóban
hibázásokkal is eredményes lehet valaki. Erős nemzetközi mezőnyben ez közepes
eredményhez sem elég.
A válogatás során bekerült versenyzőink idén a Felnőtt Európa-bajnokságon a
Junior VB-n, a Felnőtt VB-n, a Főiskolás VB-n, a Felnőtt Világ Kupán és a Junior
Európa Kupán indulhatnak. Nem a válogató verseny a cél - azaz a kijutás - hanem
a fő versenyen való helytállás. Azt szeretném, ha azok utaznának, akik a hivatalosan
megfogalmazott célkitűzéseknél többet akarnak elérni, tehát nemcsak rajthoz
állni. Amit én várok - idén - az utazóktól, hogy (A) döntőbe kerüljenek, ez
a minimális elvárás, belül ennél többet kell kitűzni.
Azt mondhatom, hogy azokat keresem, akik mindent megtesznek a sikerért, komoly
célokat tűznek ki maguk elé, és ennek érdekében keményen edzenek és teljes szívvel
versenyeznek, áldozatokat is vállalnak. Három srác például hosszabb időre Norvégiába
költözött, azért hogy ott készüljön erős edzőpartnerekkel, erős mezőnyű versenyeken,
fizikailag és technikailag nehéz terepeken. Meglátjuk mit érnek el, drukkoljunk
nekik! Másik két versenyző pedig szintén skandináv klubtól kapott ajánlatot
a színeikben való versenyzésre, közös felkészülésre. Ez is azt mutatja, hogy
a magyarok is lehetnek olyan jók, mint legnagyobb ellenfeleink, én is bízom
bennük és a sikerükben!
A 2009-es Válogatott Keretért sokan dolgoznak: maguk a versenyzők, edzőik, vezetőik,
az Elnökség, az Edzőbizottság, a főtitkár, az iroda, a keretnél az intéző, válogatási-,
felszerelés-, honlap felelős, további segítők, a szövetségi kapitányok, és nem
szeretnék megfeledkezni a támogatókról.
Közös a munka és közös lesz a siker, amit el tudunk majd érni!
Hegedűs Zoltán
felnőtt és junior szövetségi kapitány
Vissza a Tájoló 2006/4 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!