A pécsieknek köszönhetően egy fantasztikusan jól megszervezett
edzőtáborban vehettek részt a magyar válogatott aspiránsok február végén Pécsett.
A pénteki találkozót követően a már jól megszokott kontroll körön mérhettük
össze fizikális tudásunkat, hogy ki hol tart a téli alapozásban. Este Kovács
Zoltán a serdülőknek és az ifiknek tartott megbeszélést, a szövetségi kapitányunk,
Hegedűs Zoltán pedig egyénileg is elbeszélgetett minden junior és felnőtt korú
aspiránssal, céljainkról, edzéseinkről, felkészülésünkről
Mindannyiunk megismerésére
nem is volt elegendő egy este, így sokan csak másnap kerültek sorra.
Szombat délelőtt 2 km-es útvonalkövetés után érkeztünk az edzés helyszínére,
ahol kiskörös farsta pályák voltak, melyeket úgy futottunk, hogy a felmérő futás
alapján a közel hasonló erősségű futókat 2-3 fős kiscsoportokba szervezték Viniczék,
így egyfajta üldözések alakultak ki a pályákon. Délután szintén útvonalkövetéssel
(pár pontot érintve) értünk az edzés céljába, mely egyben a rajt is volt, s
négy domborzati sávos pálya várt ránk, ezek közül lehetett válogatni, ki-ki
a maga szintjének megfelelően.
Utolsó edzésünk, vasárnap délelőtt, egy 3-4 km-es (kinek rövidebb, kinek hosszabb)
domborzati pályával kezdődött, majd folytatásként két "ablakos" (2,5
km) pályát raktak ki Létráék számunkra, melyben az iránymenetek játszottak nagy
szerepet. Annak ellenére, hogy általában a válogatottak jó tájékozódási képességgel
rendelkező egyénekből állnak, sokunknak sikerült az "ablakos" pontoknál
nem éppen a megfelelőt lelyukasztani. Ezt talán, a pontok körül lévő 2-3 cm-es
térképen lévő "semmik" (színtiszta fehér lap), - mire jó az Ocad program
- és a körülöttük lévő nagyon közeli pontok eléggé befolyásolták.
Akiben még volt erő, az visszafutott a 3-4 km-es domborzati pályán a kocsikhoz,
akinek pedig elég volt, illetve volt fent fuvarja, az beült a kocsiba és búcsút
intett az edzőtábornak.
Mindannyiunk nevében köszönetet mondok a pécsi szervezőknek, legfőképpen Janónak,
Vinicznek és Létrának a magas színvonalú pályákért, melyekből bőven tanulhattunk,
és a szervezésért. Remélem jövőre is találkozunk!
Hrenkó Ivett
Vissza a Tájoló 2006/4 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!