1970. szeptember 26-27. Friedrichroda, Német Demokratikus Köztársaság
A női váltó második
A sportág harmadik világbajnokságát 1970-ben a Német Demokratikus Köztársaságban
(NDK) rendezték. Felsóhajtottak a közép-európai országok, köztük mi is, végre
nem skandináv terepen lesz a VB. A verseny központja a 7-800 m magasságú Thüringiai
hegyvidék ÉNY-i részén fekvő Friedrichroda volt. A középhegységi terepet gazdag
úthálózat takarta, nyiladék hálózat azonban nem volt rajta. A völgyekben gyakoriak
a sziklafalak. A növényzet főleg bükkerdő, aljnövényzet nélkül, helyenként fenyő-
vagy vegyes erdő. Az NDK-ban már többször szerepeltek eredményesen a magyar
versenyzők, ez párosulva a kontinentális tereppel, bizakodásra adott okot.
Skerletz Iván, a válogatott edzője a következőket írta a felkészülésről: "A
versenyzők heti két közös tájékozódási keretedzésen vettek részt, összesen négy
hét hazai edzőtáborozás szerepelt, ebből két hét volt februárban alapozás. Válogatottunk
szerepelt Bulgáriában, Romániában, Csehszlovákiában és az NDK-ban. No de ezek
csak puszta tények, amiknek hasznosságát elég sok nehézség gátolta. Itt van
mindjárt az első, a tanulás és sportolás, ill. munka és sport összehangolása.
Sportágunk viszonylag új, szövetségünk pedig újszülött, és ezért a 36 sportág
közt valahol a harmadik harmad elején tanyázhatunk, az elismertség és közismertség
skáláján nézve. Ennek természetes velejárója, hogy az a biztosítható munkaidőkedvezmény,
csak egy-két versenyzőnknél valósult meg maradéktalanul. Ez nem panaszkodás,
ez tény. Mindenesetre ez az a terület, ahol lassan, de biztosan fejlődünk. Azt
ma már senki sem vitatja, hogy magas szinten valamilyen sportot űzni munkaidőkedvezmény
nélkül nem lehetséges. Még tájékozódási futást sem!
A válogatott kijelölésénél a válogatók és jómagam kényelmes, de nem éppen örömteli
helyzetben voltunk, mert azoknak köre, akik világbajnoki szereplésre számításba
jöhettek, ugyancsak leszűkült. Nem lehetett válogatni 20-30 azonos teljesítményre
képes futóból, mert gyakorlatilag a sérülések, betegségek, feltűnő formahanyatlások
alakították ki automatikusan a keretet. Ez persze egy jottányit sem csökkenti
a kiutazók érdemeit. Egyszerűen arról volt szó, hogy szűkös lehetőségeink közt,
a természetes kiválasztódás érvényesült. Az eddigi világversenyeken egy-két
kivételtől eltekintve mindig a legjobbak szerepeltek. Ez most fokozottabban
fennállt."
A fenti felkészülés után a válogatott végül az alábbi összeállításban utazott
szeptember 21-én a VB-re: Bozán György, Boros Zoltán, Hegedüs András, Hegedüs
Ágnes, Horváth Magda, Horváth Attila, Cser Borbála, Monspart Sarolta és Sőtér
János. A csapatvezető Slezák istván volt, az edző Skerletz Iván. A csapat a
VB előtt Friedrichrodában edzésen vett részt, majd az "Auftakt der WM"
versenyen álltak rajthoz.
A hivatalos terepbemutató majd a megnyitó ünnepség után került sor az egyéni
verseny küzdelmeire a Thüringiai Erdő NY-i részében Eisenach térségében. A 4
színnyomású versenytérkép még mindig 1:25 000 méretarányú volt, 5 m-es alapszintközzel.
A nők pályája 7,5 km, 10 ponttal, a férfiak 14,5 km hosszú, 19 pontos pályán
futottak az esős, hűvös időben rendezett egyéni versenyen.
A szakvezetés a nőktől dobogós helyezést, a férfi legjobbtól 10-en belüli eredmény
várt. A dobogós helyezésnél Monspart Saroltára gondoltak, hiszen Mosa több kiemelkedő
eredménye mellett nagy tekintélyt vívott ki azzal, hogy a VB évében második
lett a világbajnok Ulla Lindkvist mögött a világ legnagyobb versenyén, a svéd
O-Ringenen. Ezzel szemben Hegedüs Ágnes szerzett meglepetésszerű hatodik helyet,
19 másodperccel megelőzve a 8. helyen végzett Monspart Saroltát. "Az történt
velem, ami otthon, egész évben - nem történt. Ellenőrzőpontot hibáztam. Ráadásul
az elsőt, s azt már nem tudtam behozni! A skandinávok megint elmentek"
-
nyilatkozta Mosa. A rendkívül tömör élmezőny után másik két női versenyzőnk
- Horváth Magda és Cser Borbála - is a mezőny első felében végzett. A világ
legjobbjának tartott, kétszeres világbajnok svéd Ulla Lindkvist nem tudta megvédeni
világbajnoki címét, a második helyen végzett a norvég Ingrid Hadler mögött.
A férfiak küzdelmében a korábbi világbajnok Johansson csak kilencedik lett,
időeredményét tekintve nem sokkal előzte meg a 23. helyen végzett legjobb magyar
versenyzőt, Bozán Györgyöt és a 26. helyen végzett Boros Zoltánt. A világbajnoki
címet a norvég Stig Berge szerezte meg két svájci versenyző, Karl John és Dieter
Hulliger előtt.
A magyar tábor nagy várakozással tekintett a másnapi váltó elé. "A norvégok,
a svédek és a finnek mögött megszerezhetjük a negyedik helyet. Arra reális esélyünk
van - biztatta a lányokat Skerletz Iván. A nők kezdő futója Horváth Magdi volt,
jól kezdett, 5. helyen hozta a váltót. Hegedüs Ági futamában szintén az ötödik
volt, de ez az összetettben már a 4. helyet jelentette. Így Monspart Sarolta
2,5 perccel futott ki az egyéni világbajnok Ingrid Hadler mögött. A második
helyen futó finn nagyot hibázott, Mosa pedig Hadlernél is 4 perccel futott jobbat,
így ezüstérmes lett a magyar váltó. Férfi váltónk a hetedik helyen végzett.
- Számunkra az a legfontosabb, hogy a "kontinens" alaposan megközelítette
a skandináv versenyzőket, s az "üldözőcsoport" élén ott van a mi válogatottunk
is. Versenyzőink erőnléte szinte kifogástalan. A futó- és a térképolvasási technika
szorul még javításra - nyilatkozta Skerletz Iván. Nagy élményben volt része
annak a közel 100 magyar turistának, akik részben a válogatottal, részben egyénileg
utaztak a VB-re és buzdításukkal hozzájárultak az első magyar VB érem megszerzéséhez.
A VB után Skerletz Iván részletesen értékelte az egyes válogatottak teljesítményét:
"Az egyéni VB legkellemesebb meglepetése Hegedüs Ágnes szereplése volt
Azt nyújtotta ebben a mezőnyben, amire képes volt. Azt hiszem, ez az egyik legnagyobb
erénye a jó versenyzőnek
A körülmények és lehetőségek reális számbavétele nyugodt
magabiztossággal párosulva mindig a siker egyik feltétele lesz.
Horváth Magda az egyéniben gyengébben futott, mint amire képes, de elég magyarázat
erre 18 éve és az, hogy először szerepelt világbajnokságon. A váltóban már képességének
és tehetségének megfelelően futott, igazolva azokat, akik a közelgő évek nemzetközileg
is eredményes versenyzőjét látják benne.
Monspart sarolta. E szűkös néhány sor nagyon kevés arra, hogy az egyéni világbajnokság
esélyesének 8. helyét megmagyarázzam. Tény, hogy fizikailag jobb, de legalábbis
van olyan, mint a legjobb skandinávok. De tény az is, hogy idegileg nem bírja
úgy a világbajnokságok légkörét, mint ellenfelei. Ingrid Hadler nem a nyugodtság
mintaképe - szemben Ulla Lindkvisttel -, de neki most sikerült annyi év után
leküzdeni az idegfeszültséget. És most ő a világbajnok. Monspart Sarolta, vagy
nevének népszerű betűszavas változatát használva: Mosa idei eredményei alapján
joggal pályázott a dobogó legfelső fokára, és annak meghiúsulásában talán én
is közrejátszottam, mikor a rajtsorrend eldöntésénél nem az első csoportot javasoltam,
hanem a más esetekben előnyösebb utolsó negyedet. Huszonnégy óra alatt fordult
a helyzet Ingrid Hadlerrel szemben, amikor a váltóban a norvég bajnoknő hibázott
és Mosa nem. Hogy két év alatt hogyan fordul a helyzet azt nem tudom, de reménykedem.
Skerletzné Cser Borbála szintén nem a várt eredményt hozta, de ez nem jelenti,
hogy szereplése kudarc volt, mert világbajnokságon a mezőny első felében végezni
nem rossz. Csak hát lehetne jobb is. Mondjuk úgy 15 és 20 között.
Váltócsapatunk teljesítményéhez nincs mit hozzátenni. A második hely alapja
lehet - és kell, hogy az legyen - a hetvenes évek remélhetőleg állandósuló jó
eredményeinek. Hogy ezek nagy szavak? Lehet. De az eredmény is nagy.
Az erősebbik nem képviselői gyengébben futottak. Gyengébben, mint a nők, de
rosszabbul annál is, amit az év folyamán a többi nemzettel való találkozó során
nyújtottak. A legjobb magyartól a győztes már csak tíz percre van és nem negyvenre,
mint Svédországban és nem is közel hetven percre, mint Norvégiában, de ebben
a tíz percben egyre többen lesznek, egyre keservesebb előbbre lépni a sorrendben.
Boros Zoltán a legjobb vidéki, aki egész évi magabiztos futással biztos ötödikként
került a kiutazó keretbe. A VB-n nem okozott csalódást. Gyér nemzetközi tapasztalatai
miatt többre még nem lehetett számítani. Bozán Györgynél, ha időkülönbségben
nem is, de helyezésben feltétlenül jobbat vártam, dacára annak, hogy ő lett
a legeredményesebb magyar. Sportágunk e tagadhatatlanul markáns egyéniségénél
nem lett volna meglepetés a tíz közé kerülés. Majdnem ugyanez mondható el Horváth
Attila teljesítményéről, habár katonai szolgálata nem tette zavartalanná felkészülését.
Hegedüs Andrásnak idén háromszor újult ki sérülése, és nem mindennapi tájékozódási
készségét a VB nehéz fizikai kívánalmai közt nem tudta kamatoztatni. A legtöbbet
edző Sőtér jános nagyon akart és nagyon nem sikerült a jó szereplés. Ilyen fiatal
együttessel még nem rendelkeztünk. Ez jóslásnak is vehető
"
Egykori beszámolók, cikkek alapján írta, szerkesztette: Schell Antal
Eredmények
Nők (48 induló, 7,5 km, 10 ell. pont)
1. Hadler, Ingrid Norvégia 1.10.39
2. Lindkvist, Ulla Svédország 1.12.44
3. Danielsen, Kristin Norvégia 1:13.44
4. Seppä, Pirjo Finnország 1.14.07
5. Thommen, Helen Svájc 1.14.57
6. Hegedüs Ágnes 1.17.17
7. Steen-Olsson, Eivor Svédország 1.17.24
8. Monspart Sarolta 1.17.36
9. Bregula, Hannelore NDK 1.17.40
19. Horváth Magda 1.27.30
23. Cser Borbála 1.30.12
Férfiak (69 induló, 14,5 km, 19 ell. pont)
1. Berge, Stig Norvégia 1.49.46
2. John, Karl Svájc 1.51.07
3. Hulliger, Dieter Svájc 1.51.46
4. Skarholt, Ola Norvégia 1.51.56
5. Fosser, Per Norvégia 1.52.42
6. Norgard, Flemming Dánia 1.52.47
23. Bozán György 1.59.55
26. Boros Zoltán 2.01.40
36. Horváth Attila 2.09.29
38. Sőtér János 2.13.14
42. Hegedüs András 2.20.39
Női váltó (12 induló, 6,3 - 6,0 - 6,5 km)
1. Svédország 2.32.39
2. Magyarország
(Horváth, Hegedüs, Monspart 2.37.13
3. Norvégia 2.38.59
4. Finnország 2.39.09
5. Csehszlovákia 2.44.01
6. Svájc 2.52.16
Férfi váltó (14 induló (9,8 - 8,0 - 8,3 - 10,6 km)
1. Norvégia 3.52.00
2. Svédország 4.07.06
3. Csehszlovákia 4.07.20
4. Finnország 4.12.19
5. Svájc 4.19.57
6. Dánia 4.20.06
7. Magyarország 4.23.51 (Boros, Sőtér, Horváth, Bozán)
Vissza a Tájoló 2006/4 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!