Ebben az évben, a Balatonfüreden megrendezett Rövidtávú Egyéni Országos Bajnokságot
követôen, immáron a XLI. Bakony Kupa küzdelmeire került sor, Sóly községben
a Szôlô-hegyen. Az ideálisnak mondható idôben, vénasszonyok nyarán a versenyt
most is a Veszprémi Tájfutó Klub rendezte. A versenybíróság, mint oly sokszor,
a korábbi évekhez hasonlóan most is igyekezett rangjához méltó versenyt rendezni.
Az igencsak jól összeszokott stáb, Molnár Péter elnök, Földesi Csaba titkár,
Tüskés György pályakitűzô és Földesi Tibor ellenôrzôbíró a verseny helyszínérôl
már korábban kiadott két térképen (Sólyi-erdô Gál kútja és Sólyi-erdô Szôlô-hegy)
alakította, szervezte, irányította a versenyt. A kiszolgáló egységek (büfé,
hangosítás, stb.) követték az elôzô napi színvonalat, sôt hideg-meleg zuhanyozásra
is volt lehetôség a cél területén.
A Veszprémi fennsíkra jellemzô, változatos domborzatú és fedettségű bozótos
erdôben, ligetesekkel és tisztásokkal tarkított nyílt területeken zajlottak
a küzdelmek. Az igen jól megtervezett, jelentôsebb szintkülönbségek nélküli
gyors pályákon, kitűnô eredmények születtek.
Ez a verseny, az idei Bakony Kupa, azonban mégis más volt mint a korábbiak.
Amint ez a versenykiírásból is kitűnt, ez a verseny, sajátosan, egyedi módon
az I. Tüskés Endre emlékverseny elnevezést is kapta.
Úgy véljük, hogy még ha néhány sorban is, de idekívánkozik, hogy leírjuk, ki
volt valójában ez a fiatalember, akirôl e rangsoroló versenyt elnevezték, s
akinek oly sokat köszönhet a magyar tájékozódási futó sport.
Az 1948-as, hajmáskéri születésű Tüskés Endre kezdetben mélyépítô tervezôként
dolgozott. Mint tájékozódási futóval, a hetvenes évektôl kezdve, éveken keresztül
versenyeztünk a hazai és nemzetközi versenyeken. Versenyzett a Bakony Vegyész
TC, a H. Schönherz SE, a Fitt SC, s végül a Veszprémi Sün SC színeiben. Tevékenykedett
az MTFSZ elnökségi tagjaként (1990-98). Sportmunkájának elismerését fémjelzi
a Ripszám Henrik emlékérem (1996), illetve a Magyar Sportért kitüntetô cím (1996).
Segédedzô, edzô, majd késôbb a TF elvégzésével szakedzô lett. Egy idô után már
napközben is a sport vált a hivatásává, szervezte a tömegsport megmozdulásokat,
majd vezetôedzô lett a veszprémi honvédségnél. Nevelt országos bajnokokat, nemzetközi
minôsítésô versenyzôket. A nyolcvanas évek közepén munkanélküli lett. Késôbb
megtalálta helyét ismét a sportban, elôször a városnál, majd a megyei sportirodán
kapott munkát. A rendszerváltást már a megye elsô számú sportvezetôjeként élte
meg, s az elsôként kiírt igazgatói pályázatot elnyerte, mint ahogyan a késôbbieket
sorra.
Nem véletlenül tartották az ország legjobb sportigazgatójának, az utolsó lehetséges
fillért is kisajtolta az illetékes vezetôkbôl, és képes volt megnyerni támogatókat
a sport érdekében. Kedvenc sportjában, a tájékozódási futásban felvállalta a
fôiskolás világbajnokság megszervezését és levezénylését. Kifelé többnyire minden
simának és zökkenômentesnek látszott, de igazából csak a sporttársai érezték
és tudták azt, hogy emberfelettit vállalt.
Tüskés Endrének egy lánya, és két fia született, valamennyien megpróbálkoztak
a tájfutással, de rendszeres versenyzôvé nem váltak. Nem erôltette ôket, ebben
is következetes volt. A család alapvetô értékrendjében elsôdleges volt a másik
akaratának, döntésének tisztelete, és ez esetben is ehhez tartotta magát.
Az ünnepélyes eredményhirdetésen került átadásra a Tüskés Endre vándorkupa a
Tüskés család felajánlásából. A vándorkupát minden évben Tüskés Endre korosztályának
(idén az F55 kategóriának) elsô helyezettje (ebben az évben Salga István) nyeri
el egy évre. E vándorkupa mellett, minden kategória gyôztese is serleget kapott,
így az F55 kategória gyôztese is. Ennek a kategóriának az eredményét külön is
kiemelve:
1. Salga István Hidegkúti Spart. SK 25:14
2. Sindely Pál Szegedi VSE 25:17
3. Kéri Péter Törekvés SE 27:34
Amint az eredményekbôl is kitűnik, valóban szoros küzdelemben dôltek el a helyezések.
Az elsô két helyezett között mindössze 3 (!) másodperc a különbség. Sôt, az
elôzô napon kitűnôen versenyzett Boros Zoltán, aki ebben a kategóriában bajnokságot
nyert, ezúttal még a dobogóra sem fért fel.
Az eredményhirdetést követôen került sor a hajmáskéri temetôben Tüskés Endre
sporttársunk síremlékének avatására. Bízva abban, hogy még nagyon sokszor versenyzünk
az ô emlékére is megrendezett Veszprém környéki versenyeken, s ezáltal is tisztelgünk,
ahogyan legtöbbször egymás között mondtuk, Tüskés Bandi (Süni) sportember elôtt,
s arra gondolva, hogy valójában most is közöttünk van.
Kép és szöveg: Dr. Sindely Pál
Vissza a Tájoló 2005/08 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!