Azt ígértem, nem teszem próbára tovább az olvasók türelmét az OCAD leírásával,
de az Eötvös pályáinak elôkészítése és a ROB térképei újabb kérdéseket vetettek
fel.
Elôször egy friss hír, augusztus 31-e óta ismét letölthetô az OCAD9 újabb béta
változata kipróbálásra az OCAD 8 tulajdonosainak (szeptember végéig működik).
Sok érdekesség van a 9-esben és ráadásul ez a professzionális változat, tehát
azokat a funkciókat is ki lehet próbálni, amik a mezei OCAD-ben nincsenek
benne.
Az Eötvös térképei úgy készültek, hogy összeraktam a négy kivágatot egy fájlba
és erre raktam rá a pályákat. Sajnos ezt nem támogatja az OCAD, ezért kénytelen
voltam a kiexportált pályákat újra visszatenni egyesével. Ha a pályákat térképrajzoló
módban hívjuk be, elveszítik a színüket, amit elég bonyolult visszaállítani,
ezért újra pályatervezô módban kellett összerakni az ívet. Persze az utolsó
térképjavításokat is kétszer kell végrehajtani, ha kétszer van egymás mellett
a térkép, egy-egy szimbol stb. javítást pedig minden érintett pályában. A legjobb,
ha ebben a fázisban már se a pályákhoz, se a térképekhez nem kell már hozzányúlni,
de ezt ritkán lehet megoldani. Volt már szó róla, hogy a pályatervezô módban
a térkép külön elvégzett javításai mentés után bekerülnek a pálya alá, de az
alaptérkép méretét ne változtassuk meg, legalább a bal felsô sarok maradjon
a helyén. Ha tudjuk, hogy még bôvíteni kell a térképet (feliratok vagy más)
a pályatervezés megkezdése elôtt húzzunk a térkép köré egy akkora keretet, amelyiken
biztosan nem fogunk túllépni, és akkor nem lehet baj.
A ROB értesítôjébe korrektül beírták az ISSOM2005-tôl való eltéréseket, ehhez
egy szôrszálhasogatás: a karikával ábrázolt tereptárgyak többsége nem villany,
hanem lámpaoszlop.
Az új jelkulcsban a régi beépített terület jel neve: olyan terület, ahova tilos
belépni. Név szerint felsorolja a magánterület mellett pl. a virágágyásokat,
ezért talán jobb lett volna ezt használni a védett virágokra. A jelnek nincs
szegélye, ha van a valóságban, meg lehet erôsíteni kerítés jellel, de mindenképpen
csak ott. A selejtezô pályák elején levô építkezésnél tehát mindenképpen ki
kellett volna hagyni a kerítést. A jel önmagában is tiltja az áthaladást, miként
az összes, legalább 0.4 mm vastag fekete vonal. Aki tehát átvágott ezen a telken,
háromszoros kizárást kockáztatott, és jóval nagyobb elônyt szerzett a szabályosan
versenyzôkkel szemben, mint aki a karantént lekéste, a rendezôség azonban figyelemre
sem méltatta ezt az eseményt.
A virágágyásokhoz még annyit, hogy a 709 ideiglenesen versenyen kívüli terület
jelnek (függôleges bíbor csíkozás) csak akkor szabad szegélyvonalat húzni, ha
a terület pl. kordonnal a rendezôség által le van zárva, szalagozás stb. esetén
szaggatott szegélyt kell alkalmazni, de ha a terepen nincs semmi, akkor a jel
szegély nélkül marad. Érdekes módon ennek a területnek a keresztezése nem jár
kizárással a jelkulcs szerint.
A Koloska-patak medre a veszélyes terület jelével került felülnyomásra, ez szintén
tiltott terület, a jelkulcs szerint keresztezése kizárással jár. Az értesítô
ezt elhallgatta, nyilván a hosszú patakmeder (ellen)ôrzésére gondolni sem tudtak.
Ha az átkelés végül is megengedett, nem szabad ezt a jelet alkalmazni. Pályakitűzési
módszerekkel megelôzhetô lett volna az itt is idôspórolással járó átkelés kísértése
(ez is elôfordult).
Sajnos ez a jelkulcs minden döntést kivesz a versenyzô kezébôl az áthatolás
lehetôségérôl és veszélyességérôl, és mindezt a nem kis felelôsséget a rendezôk,
sôt a térképjavító vállára rakja, ami szerintem teljesen idegen a sportágunktól.
Azokat a területeket, ahonnan mindenképpen távol kell tartani a futókat, természetesen
markánsan jelölni kell (de akkor a terepen is, ha nem teljesen egyértelmű),
de a jelkulcs ezen jóval túlmegy (pl. az egy méter körüli falak ábrázolása).
Szerencsére a szobor jele, ami nagyon nem illeszkedett a jelkulcsba, eltűnt,
így (logikusan) különféle tájfutó jelekkel kell ábrázolni, esetünkben a szikla
jel jó döntés volt. A fák 418 és 419-es jelénél csak arra kell vigyázni, hogy
a 419-essel csak fél méternél kisebb törzsátmérôjű fákat, bokrokat szabad ábrázolni.
Még egy alapvetô félreértést szeretnék tisztázni: az, hogy az új jelkulcs többféle
színárnyalatot (030% barna a városban, 2050% barna az erdôben) enged meg a
burkolt (és nem burkolt) felületek ábrázolására, nem jelenti azt, hogy a kétféle
burkolatra külön raszterfokozatot alkalmazhatunk. Az 506.1 és 529 számú jeleknél
egyértelműen fel van tüntetve, hogy a burkolt és nem burkolt felületek ábrázolására
egy lapon csak egy színt használhatunk. A váltás csak akkor megengedett, ha
a terep városiból erdeire vált, vagy fordítva. Tehát ellentétes a jelkulcs elôírásaival,
ha a kavicsos-salakos területeket más színnel ábrázoljuk, mint a (pl. aszfaltos)
burkoltakat, a burkolatlanságra csak a szegélyvonal megszaggatása utal(hat).
Személyes véleményemet kiadott térképeim és az Eötvös beharangozójában írottak
tükrözik, itt csak annyit, hogy az MTFSz-en keresztül javaslatot tervezek eljuttatni
az IOF térképbizottságához, amelynek témája, hogy a parktérképeknek ne legyen
elôírt jelkulcsa, hiszen olyan különbségek vannak a terepek között, hogy a jó
ábrázolást csak akadályozza a jelkulcs korlátja. Irányelvekre persze szükség
van, de a kötelezôen betartandó jelek száma legyen minimális. Természetesen
minden (komolyabb) versenyhez terep(térkép)bemutatót kell tartani, vagy legalább
a ROB-hoz hasonló bemelegítô térképet kell adni.
És ezzel vissza is értünk a ROB-hoz: a bemelegítôtérkép sokkszerű hatással volt
rám: elnagyolt sziklaábrázolás, 5cm magas határkô, a yachtclub területének elnagyolt
ábrázolása (WC!) borzolta a kedélyeket. Szerencsére a versenyterület térképén
csak minimális eltéréseket lehetett találni a valósághoz képest, úgyhogy a pontok
egymáshoz (nagyon) közeli elhelyezése nem okozott gondot.
-háb
Vissza a Tájoló 2005/08 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!