Az Alzheimer Világnapot minden évben szeptember 21-én rendezik meg. Az Alzheimer
társaságok célja, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az Alzheimer-korra,
a demenciára és ismertté tegyék munkájukat.
Világszerte sok millió ember szenved különféle demenciában: orvosi szaknyelven
így mondják a feledékenységet, az emlékezetzavart A demencia a szellemi funkciók
olyan mértékô romlása, amely már a minden napi élet normális tevékenységeit
is érinti. Romlik a gondolkodás, a felismerés, az emlékezés, a figyelem, a tanulás,
a beszéd, az írás, a megítélés, az önellátás, a körülményeknek megfelelô viselkedés,
az érzelmek kontrollálása, a mozgás, valamint károsodik a személyiség, végül
minden egyéb szellemi funkció lassú és fokozatos elvesztéséhez vezet. A valóságban
e mögött legtöbbször az Alzheimer-kor rejtôzik.
E súlyos kór nem válogat, a társadalom minden rétegébôl szedi áldozatait. Sajnos
a sportolók között is elôfordul, így a tájfutók között is tudunk példát mondani.
A mindig mosolygós, kitűnô válogatott versenyzô, Danovszky Mária is ennek a
könyörtelen kórnak lett az áldozata. Pedig igazi sportember volt. Poldi mindenki
így hívta gyermekkorától a legkülönbözôbb sportágakat űzte, amíg a tájfutásig
eljutott. Szülei révén, akik vitorlázórepülést oktattak, korán megtanult egyedül
repülni, majd öccsével együtt versenyszerűen kajakozott. Középiskolás korában
ismerkedett meg a természetjárással, majd azon keresztül a tájékozódási versenyzéshez
került egyre közelebb. Tagja lett a Pedagógus híres csapatbajnokságot nyert
csapatának és több egyéni bajnokságon is ért el dobogós helyezést. 1968-ban
a svédországi világbajnokságon a 21. helyen végzett és tagja volt a 7. helyezett
magyar nôi váltónak. A sportegyesületi átszervezések következtében késôbb a
BSE-be került, majd annak megszűntekor csapattársaival együtt a Postás SE-be
jött és ott sportolt egészen addig, amíg súlyos betegsége azt megengedte. A
sportot gyermekeivel is megszerettette, hiszen el sem tudta képzelni az életet
sporttevékenység nélkül. Amikor egymás mellett sátraztunk az egyik alföldi Hungária
kupán és néhány dolgot otthon felejtett, nem gondoltuk, hogy az esetleg már
kezdôdô betegségének a következménye. Mindig nagyra becsültük eredményeit, kitartását
és megértéssel kezeltük egyre súlyosbodó állapotát.
Sokan gondolják úgy köztük orvosok is , hogy a feledékenyebbé válás az öregedés
szükségszerű velejárója. A memóriazavar nem normális jelenség egyetlen életkorban
sem. Feltétlenül szükséges kivizsgáltatni! Bár a memória, a szellemi teljesítmény
az életkor elôrehaladtával nyilvánvalóan csökken, de ez általában még nem okoz
zavart a mindennapi életben. A memória fokozódó zavara lehet a szellemi hanyatlás
(demencia) legáltalánosabb korai tünete. Amikor a csökkenô szellemi tevékenység
már a mindennapi életet is megnehezíti, eljött az ideje segítséget kérni.
Melyek a demencia korai tünetei? Minden ember más, a demencia pedig különbözôen
hat az emberekre nincs két olyan ember, aki egyforma kortörténettel rendelkezne.
A személyiség, az általános egészségi állapot és a társadalmi helyzet, mint
fontos tényezôk meghatározzák a demencia egyénre gyakorolt hatásait. A demencia
legáltalánosabb tünetei: memóriazavar, nehézségek a mindennapi tevékenységekben,
a nyelvi kifejezôkészség zavarai, idôbeli és térbeli tájékozódási zavar, hibás
vagy csökkent ítélôképesség, a figyelem hanyatlása, tárgyak rossz helyre tétele,
hangulati vagy viselkedésbeli változás, személyiségváltozás, a kezdeményezôkészség
elvesztése.
A hanyatló memóriát és a demencia egyéb tüneteit tudomásul kell venni és ki
kell vizsgáltatni. Nem szabad feltételezni, hogy ezek a tünetek csak az öregedési
folyamat természetes velejárói.
(S.A.)
Vissza a Tájoló 2005/08 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!