Svájc legdélibb részén, Ticino kanton festôien szép, pálmafákkal és hatalmas
gesztenyeerdôkkel borított vidékén rendezték meg az idei Junior Tájfutó Világbajnokságot.
A versenyközpont egy hatalmas tó, a Laggio Maggiore partján helyezkedett el,
Tenero ifjúsági olimpiai sportközpontjában. A versenyek közt, 36 ország közel
350 versenyzôje élvezhette a sportközpont nyújtotta szolgáltatásokat, hogy csak
párat említsünk: strandröplabda, foci és tenisz pályák, pingpong és csocsó asztalok
álltak a rendelkezésünkre, volt uszoda, a bátrabbak pedig kipróbálhatták akár
a falmászást is. A nézôk és a kísérôk sem unatkozhattak, a VB kísérôversenyeként
a neves Svájci 5 napos került megrendezésre, ugyanezzel a versenyközponttal.
A Junior VB-k programja eddig úgy nézett ki, hogy középtávon selejtezô és döntô
van, aztán hosszútáv, majd egy pihenônap után a váltó zárja a versenyeket. Jövô
évtôl juniorban is bevezetésre kerül a sprint szám, és ennek jegyében az idei
rendezôk már rendeztek egy nem hivatalos sprint versenyt a VB elôtt. Pontosabban
a Svájcban évek óta megrendezésre kerülô, a fôszponzor Svájci Nemzeti Postáról
elnevezett, PostFinance Sprint rangos felnôtt elit versenyt hozták idén össze
a Junior VB-vel. Minden ország egy-egy versenyzôt indíthatott a junior versenyen,
amit egyébként sok nemzet nem használt ki. Mi éltünk az indulás lehetôségével,
vasárnap délután Szerencsi Ildi és Kovács Ádám rajtoltak el Bellinzóna fôterérôl
és futották le az igen látványos és minden más tekintetben is remek sprint pályát.
Ildi a hetedik helyet szerezte meg, Ádám pedig 18. lett. Ô sokáig jó helyen
állt, de aztán fordítva kezdte el az átfutó utáni kiskört
Másnap a hivatalos VB programok kezdeteként, a terepbemutatón a klasszikus verseny
terepébôl kaptunk ízelítôt. Végérvényesen bebizonyosodott, hogy ez bizony nem
lesz sétagalopp. A terep leginkább Norvégiára hasonlított, amit késôbb az eredmények
is maximálisan alátámasztottak. A térkép 15 000-es méretarányban futás közben
szinte olvashatatlan volt. Nem szabad sajnálni az idôt térképnézésre, meg kell
állni és úgy kiolvasni, különben garantált a hiba. Tömören ezek voltak a terepbemutató
tapasztalatai.
Az elsô éles versenynap a július 12-én, kedden Tesserete község közelében megrendezett
középtáv selejtezô volt, ahonnan a 3 selejtezô csoportból a legjobb 20-20-20
versenyzô juthatott az A döntôbe. Ez a terep állt legközelebb hozzánk, gyorsan
futható szálerdô, egyszerű domborzattal és komolyabb sziklarajz nélkül. Tehát
magyar terep volt, amit 4 fiú és 2 lány döntôbejutása is igazolt. Lenkei Zsolti
nem kis meglepetésre remek futással második helyen jutott tovább, Kovács Ádám
hibázása után nagyon nagy futással felért a hatodik helyre. Lányoknál Ôry Eszter
szintén nagyon jó futással nyolcadik lett, míg Szerencsi Ildi 15. helyen jutott
az A döntôbe. Gösswein Csabi taktikázott, könnyen futva a 12. helyet szerezte
meg a csoportjában. Zsebe Isti rutinos VB résztvevô lévén szintén könnyen kezdett,
de aztán több hibája is arra késztette, hogy végül komolyan küzdenie kelljen
a bejutásért, végül 15. lett. Az eredmények alapján bizakodva nézhettünk a döntô
elébe, ami a következô napon, szerdán került megrendezésre.
A Taverne falucska környéki terep azonban már korántsem volt magyar terep. Az
erdô sűrű volt, nem lehetett messzire látni, és a köves talaj is nehezítette
a futhatóságot. Mindemellett finom domborzat és talán még finomabb sziklarajz
tette a versenyt rendkívül technikássá.
A versenyzôk az elôzô napi eredményük alapján fordított sorrendben álltak rajthoz.
A pályakitűzô valószínűleg emberbaráti megfontolásból a terep tetejére tette
a rajtot, így legalább a szinttel nem kellett megküzdenünk.
A 25 percre tervezett 3,5km-es pályán a hazaiak nagy reménysége Hertner Fabian
fantasztikus idôt 21:28-at futott, több mint egy perccel verve a második helyre
érkezô francia Adamski Philippet. Ahogy várható volt ezen a pályán még a gyôztesek
is hibáztak, aki a legkevesebbet hibázott, az nyert. Csabi lett a magyar csapat
legjobbja, 4-5 kisebb, fél-fél perces hiba után 25:12-es idôvel ért célba, ami
a végén a kilencedik helyre volt elég. Lenkei Zsolti a selejtezôbeli futása
után ismét egy nagyon jót futott, elsô éves ifiként 17. lett juniorban ezen
az emberpróbáló pályán, igazán remek eredmény! Isti sajnos több percet hibázott
és csak a csalódást keltű 31. helyen ért célba. Ádám futása szintén elég tragikusra
sikeredett, 59. lett a 61 fôs döntôben, miközben ketten diszkóztak
(az egyik
selejtezô csoportban holtverseny volt a 20. helyen, ezért a fiúknál 60 helyett
idén 61-en futhattunk A döntôt). A lányok futása sem sikerült túl jól, Eszter
44., Ildi 54. lett. A világbajnoki címet náluk a svéd Anna Persson vitte haza.
A B döntôben Zsigmond Száva jól futott, 7. lett. A gyôzteseket rögtön a verseny
után a célban megrendezett virágceremónián köszönthettük legelôször. A hivatalos
eredményhirdetéseket esténként tartották a versenyközpont sportcsarnokában.
A fáradalmak kipihenésére nem volt idô, a klasszikus verseny már várt ránk.
Csütörtökön reggel kilenctôl háromnegyed háromig rajtolt a mezôny, és lassan
mindenki nekivágott a fizikailag és technikailag is nagyon nehéz versenynek.
Kicsit meglepô, de a kemény terep ellenére mégis ezen a napon értük el legjobb
eredményeinket. A skandinávok fölénye ugyan meglehetôsen szembeötlô volt, de
a középmezôny rosszabbul bírta a terhelést, mint mi.
Ádám megkapta azt a rajtlistát, amirôl sokan álmodoznak: 4-en indultak mögötte,
a norvég és a svájci elhozta az arany és az ezüst érmeket, a közvetlen mögötte
induló svéd pedig szintén egy elôkelô helyet szerzett meg, nyolcadik lett. A
svéd a harmadik pontra érte utol Ádámot, a késôbbi gyôztes norvég pedig a 13-asra
fogta meg ôket. A svéd nem bírta el a norvég tempóját és lemaradt, de Ádám végig
el tudott menni a világbajnokkal, így végül az ötödik helyre ért be. ôszintén
szólva egy kicsit nehéz minden keserű mellékíz nélkül örülni Ádám eredményének,
ugyanakkor ezt az esélyt ki kellett használni, és ha bárki másnak adatott volna
meg ilyen lehetôség, akkor pont ugyanezt kellett volna tennie. Sôt, aznap senki
más a magyar csapatból nem tudta volna megcsinálni azt, amit Ádám, hogy elfutott
a gyôztessel egy fél pályát. Fizikailag kiemelkedik közülünk, ezen a téren már
fel van készülve, hogy jövôre akár világbajnok legyen.
Lundanes Olav. Ez a neve a villámlábú 18 éves norvégnak, aki 72 percet futott
a 9,5km-es gyilkos pályán, amin a 20. helyezett már 90 percet futott. 4 percet
adott a második helyezett svájci Rüedlinger Andreasnak, harmadik a középtávon
is dobogós francia Adamski Philippe lett. Lenkei Zsolti három nap alatt harmadik
jó futását produkálva a 21. helyet szerezte meg, Isti pedig a 23. helyre érkezett
be. Ezek nagyon szép eredmények. Gösswein Csabi rosszullét miatt félpályánál
feladta a versenyt, Szerencsi Ildi balszerencsésen kihagyott egy pontot, ellenben
Kerényi Kriszti 35. helye nagyon kellemes meglepetés. A lányoknál egyébként
totális skandináv gyôzelem született. Az elsô tízbe csak egy svájci fért be
a két norvég, két finn, és öt (!) svéd közé. Persze az aranyérem itt is a norvégokhoz
került.
A pénteki pihenônap után szombaton a váltó következett, amitôl a magyar csapat
a legtöbbet remélte. Évek óta elôször, fiúknál és lányoknál is 2-2 csapattal
álltunk rajthoz. Ez a terep jelentôsen különbözött az eddigiektôl, a San Bernardino
hágónál, 1600-1900 m között, alpesi terepen zajlott a verseny. A verseny alakulását
remekül lehetett követni, mivel pályák egy rövid kezdeti szakasz után visszatértek
a cél fölé, majd a legvégén megvolt a szokásos 5 perces kiskör, a középsô hosszú
szakaszon pedig három rádiós pont volt, úgyhogy a szpíkereknek folyamatosan
volt mit közvetíteniük. Sajnos nekünk ez a nap végül nagyon nem jött össze.
A fiú váltók ígéretesen kezdtek, Kovács Ádám nagyszerű futással második helyen
hozta az A váltót, és Lenkei Zsolti is hetedikként váltotta Kerényi Mátét
a B váltóban. Sajnos az eredmények innen már csak romlottak, pedig eleinte
a folytatás is jónak ígérkezett. A pálya elején Gösswein Csabi elszakadt a vele
kifutó svéd és cseh váltóktól és az elsô átfutó ponton fél perccel vezetett
a késôbbi gyôztes norvégok elôtt. De innen elkezdtek félresiklani az események.
Csabinak a pálya egyharmadánál kiment a bokája, aki ezután utolérte, az meg
is elôzte, nem tudta tartani velük a lépést. Félpályánál norvég, svéd, cseh,
dán volt a sorrend elôttünk. A norvégok kivételével a pálya utolsó harmadában
az élboly még hibázott egyet, amikor is Csabi utolérte ôket, de pontfogás után
azonnal elléptek tôle és folyamatosan maradt le egyre jobban és jobban. A kiskör
végére már a második hullámban futók véget nem érű vonatja is éppen utolérte
Csabit, élén a két svájci váltóval, de még elôttük, az ötödik helyen beérkezett
és útnak engedte Istit. A vonatban kilencedik helyen, az A váltótól mindössze
1 perccel lemaradva érkezett be Kerényi Máté, és Szabó Bandika is nekivághatott
a pályának. Az A váltó hátránya a norvégokat üldözô trióhoz másfél perc volt,
amit Zsebe Isti remek kezdéssel már az elsô átfutó pontra ledolgozott és ezzel
ismét feljöttünk dobogós helyre. Ezután azonban hibázott egyet és ideiglenesen
lemaradt, kielôzték a svájci váltók is. De itt még mindig nem volt veszve minden,
mert két átmenettel késôbb újra utolérte a norvégok és a csehek kivételével
a teljes élmezônyt. Simán megfogta a pontot, amit a többiek nem találtak, aztán
ment tovább. És itt lenne jó befejezni a történetet, haza jöhettünk volna egy
bronzéremmel, de a következô pontra jött egy újabb hiba, és végleg elúsztak
a remények. A mezôny eljött, Isti lemaradt, és többet nem érte utol ôket. Az
elmúlt évek legjobb váltó helyezésével végül a nyolcadik helyen futott be, de
azt hiszem nem meglepô, hogy ennek senki sem tudott örülni
A norvégok harmadik
futója nem adta el az elônyt, senkitôl sem zavartatva megnyerték a váltót, másodikok
a csehek lettek, harmadik helyre a svédek érkeztek meg. A lányok kevésbé drámai
küzdelemben a 12. helyet szerezték meg. Náluk is norvég gyôzelem született,
méghozzá mindkét váltójuk befutott az élen, de mivel nemzetenként csak egy váltó
számít a hivatalos eredménybe, a svédek csaptak le a megüresedô második helyre,
a finnek pedig a harmadikra.
Este a rendezvény egy bankettel zárult, ahol a versenyzôket hatalmas svédasztalos
vacsora várta, majd hajnalig tartó tánc következett. Másnap búcsút mondtunk
a versenyközpontnak, barátoknak, rendezôknek és hazaindultunk.
Összességében, különösen az elmúlt évek tükrében jól sikerült ez a VB. Egyes
egyedül a lányok váltó eredménye nem javulás, minden más tekintetben jobbak
voltunk. A csapatok összesített versenyében az elôkelô kilencedik helyet szereztük
meg. (versenyszámonként a legjobb 3-3 lány és fiú helyezésszámai illetve a váltók
eredményei alapján) Ha azt is hozzávesszük, hogy az idei nehéz, sok helyen skandinávos,
a váltón meg az alpesi terepeken tudtuk felülmúlni a tavalyi lengyel, kifejezetten
hazainak számító terepen elérteket, akkor igazán elégedettek lehetnénk. Az is
külön bíztató, hogy mindezt úgy értük el, hogy a csapat fele, lányoknál és fiúknál
is még jócskán az ifi korosztályba tartozik. Ugyanakkor egy csomó lehetôség
idén is elúszott, hogy mást ne mondjak, a fiú váltóérem nagyon hiányzott a táskánkból
hazaúton. Az azonban biztos, hogy lehetôségeink vannak, csak ki kéne használni
ôket. Jövôre jó esélyekkel indul Ádám is, és a késôbbiekben a mostani ifi csapattól
is sokat várhatunk majd. Egy kis összefogással dobogóra állhatnának!
Mindezek ezután szeretnénk megragadni az alkalmat és megköszönni mindenkinek,
aki az elmúlt években támogatta, segítette a csapat és a csapattagok felkészülését.
Nélkületek az idei szereplés nem jöhetett, és a következô évek remélhetôleg
még jobb eredményei sem jöhetnének majd létre. A csapat Moscompass tájolókkal
fut!
Lenkei Zsolt, Kerényi Máté, Gösswein Csaba
Vissza a Tájoló 2005/07 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!