Pöttyös futófelsô mi a szösz, cirkusz-tájfutás? A válasz: majdnem eltaláltad.
Manapság egyre többen arra törekednek, hogy a tájfutást nézôképessé tegyek,
ezért mindent elkövetnek, hogy a tájfutást lehetôleg annyira átalakítsák, hogy
még Mariska néni is megértse a piacon, hogy mirôl is van szó. E találmányok
sorában megtaláljuk a parktájfutást, mikro-tájfutást, a kötelezô átfutópontokat
a nagy versenyeken, óriási tévéképernyôket és a Tour-de-France-szerű trikókat.
Én az utóbbiról fogok írni, mert ez a legaktuálisabb: az idei Tour-de-France-nak
még nincs vége, és mivel ezek a trikók az idén jelentek meg, legalábbis itt
Norvégiában.
Egyelôre 2 versenyen használták a trikókat: egy kisebb helyi versenysorozaton
Oslo környékén és a Midnattsolgaloppenen fent Észak-Norvégiában.
A Midnattsolgaloppen (MG) az éjféli nap versenye, kétévente rendezik meg Észak-Norvégiában.
Ez egy négynapos verseny, ahol az összetettben a három legjobb eredmény összege
számít. Az idén bevezették a színes trikókat a Tour-de-France mintájára: sárga
trikó annak, aki összetettben vezet a D/H 21-ben, rózsaszín trikó annak, aki
a leggyorsabb az utolsó ponttól a célig a H/D 17-21-ben és pirospöttyös trikó
annak, aki a leggyorsabb egy mászó-átmenetben a H/D 21-ben. A rózsaszín trikó
nagyon népszerű volt az ifjabbak körében: mindkét rózsaszín trikót juniorok
nyerték el. A nôi pöttyös trikó nekem jutott, annak ellenére, hogy próbáltam
ezt elkerülni, mivel nem tetszett nekem az a trikó. De hát mit tegyek, ha a
többiek túl lassan futnak felfelé?
A versenyt Tromsř közelében rendezték meg, az elsô 2 napot Sřrreisa, az utolsó
2 napot meg Mřlselv környékén.
Az elsô két napon csodálatos volt a terep: ritka nyírfaerdô és nyílt mocsarak
a magasban, sűrűskés nyírfaerdô tele apró fehér virágokkal lejjebb a hegyoldalban,
és nagyon technikás. Fôleg a terep felsô része volt technikás, rengeteg volt
a kis letörés, mocsár, kúp, patakocska. Végig nagyon figyelmesen kellett futni,
mert ha az ember tévedett, nagyon nehéz volt felismerni, hogy hol is van az
ember, a térképen összesen három ösvény volt... A tél nem szívesen tűnt el,
a terep felsô részén láttam még egy jó pár hófoltot, holmi nagyobb sziklaletörések
alatt. Az idén több mint ötszázan vettek reszt a versenyen, nagyon sok finn
versenyzô volt. A nôi elit kategóriában is finn gyôzelem született, majdnem
végig Maria Rantala viselte a sárga trikót. A férfi elit kategóriában a helyi
Gjermund Hanssen nyert. Én minden nap az elsô háromban voltam, de sem ez, sem
a harmadik napi gyôzelmem nem volt elég az összetett versenyben a harmadik helynél
jobb helyezés eléréséhez.
Két nap után volt egy pihenônap, amikor mi kirándulni mentünk Norvégia második
legnagyobb szigetére, Senjára. Ez volt az elsô nap, amikor a nap is kisütött
és az alacsony ködfelhôk eltűntek, így végre láthattuk a környékbeli hegyeket.
Egy biztos: Észak-Norvégia szép idôben csodálatos! Fjordok és hófödte csúcsok
látszanak mindenfelé. Érdekes volt, hogy a kirándulásunk kiindulópontja csak
kb. 300 méterrel volt a tenger szintje fölött és mégis a tavakat még jég borította
és a hegyoldalak is tele voltak nagy hófoltokkal.
Az utolsó két versenynap szép és meleg idô volt, a sátrunk szaunává alakult
át. De legalább a ruhák gyorsan száradtak. Ez a két nap egy melegebb terepen
volt, sokkal nagyobb volt az aljnövényzet, mint az elsô 2 napon. A páfrányok
magassága 0,5 és 1,5 méter között váltakozott, sôt volt, ahol még nálam is magasabbak
voltak. A szúnyogok száma is megnôtt, a szúnyogelleni sprayt és kenôcsöt buzgón
használtam. Nagy meglepetésünkre a harmadik napon a terep teljesen lapos volt,
így nagyon fontos volt a pontos iránymenet. Az utolsó napon a pálya több mint
fele abban az iszonyatos páfrányerdôben volt, az egész olyan volt, mint egy
rémálom. A versenyzôk nagy része nem volt megelégedve a terepválasztással...
De ennek ellenére mindenki jókedvvel utazott haza a versenyrôl. Két év múlva
Tromsř környékén rendezik meg a Midnattsolgaloppent.
A másik többnapos verseny, amin részt vettünk, a svédországi Fjällorienteringen,
azaz hegyitájfutás volt. Ez igazi hosszútávú hegyitájfutás volt, ezért párosával
kellett futni. A férfi elitkategóriában naponta 25 km volt a pálya, 3 nap egymás
után. Volt olyan is, aki 6 órát futott...A versenyt idén Gräftřvallenen, Östersund
közelében rendezték meg. A pályák nagy része az erdôhatár felett volt, de minden
nap kellett egy adagot a sűrűskés nyírfaerdôben is futni. 1:50 000-es térképen
futottunk. Én és az élettársam a mix-kategóriában futottunk, naponta 13 km-es
pályán. Érdekes volt, és élveztük is, annak ellenére, hogy fárasztó volt a dolog.
Az elsô és az utolsó napon jobban futottunk és kb. 95'-t futottunk, a második
nap viszont 10 percet kerestünk egy pontot lent a nyíresben, és így 128 percet
voltunk kint a pályán... A meleg idô folytatódott (tényleg meleg volt, 28-31
fok), így a pályán majdnem minden patakátkelésnél ittunk is, hiszen nem voltak
hűsítôpontok a terepen. Végül is harmadikok lettünk, mivel a második nap olyan
rosszul futottunk.
Ezen a versenyen a legkellemetlenebb nem a meleg idô, és nem a köves hegyoldalak
voltak, hanem holmi kis szúnyogféle, amit knot-nak neveznek. Ezek a knotok rémesek,
Lappföld összes szúnyogja együttvéve nem olyan kellemetlen mint ezek a kis csípô,
repkedô fekete pontocskák: a szúnyogok tiszteletben tartották a szúnyogsprayt
és elkotródtak, de ezek a kis knotok nem tiszteltek semmit. Az ember vagy elfutott
elôlük, vagy bezárkózott a kocsiba vagy a sátorba. Talán majd legközelebb kipróbálok
egy szúnyoghálós kalapot?
Fey Zsuzsa
Eredmények és egyéb információ megtalálható a következô linkeken:
A pöttyös trikó és gyôztese: http://www.tyrving.idrett.no/ezp/ezimagecatalogue/catalogue/variations/
652-150x150.jpg
Midnattsolgaloppen:
http://www.mg-norway.no/
Fjällorienteringen:
http://www.fjallorienteringen.se/
Vissza a Tájoló 2005/07 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!