Sopron és Jurisics Kupa
Frissiben írom ezt az összefoglalót és úgy érzem, hogy nagyon vegyesre fog sikerülni
az értékelés. Kezdjük a pozitívumokkal: csodás erdô, többnyire jó pályák (bár
errôl még írok késôbb), kedves, barátságos rendezôség, ajándék sör az elsô nap
befutójában és minôségi, finom borocska a dobogósoknak. Sajnos, azt kell mondanom,
hogy a negatívumok meglehetôsen felülmúlták a pozitívumokat. Sok meglepetésben
volt részünk a verseny kiírásához képest. Elôször is kiderült, hogy kartonos
lesz a verseny. Magyarázatot erre nem kaptunk, de felteszem, hogy a kevés nevezô
miatt lett így. Már nem emlékszem, hogy mikor futottam utoljára kartonnal, de
ezt még esetleg ki lehetett bírni. Bár jót szórakoztam azon az apukán, aki expressz
tempóban magyarázta a gyereknek a Rajt-nál, hogy mit kell egy kartonnal csinálni.
Azt viszont, hogy se víz a nôi tusolóban, se büfé nem volt, azt már nehezebben
viseltük el. Mindez annak ellenére, hogy határozottan meg lett ígérve a Versenyértesítôben.
Vagy csak én olvastam félre?
Ami a tusolást illeti, mi Postás lányok ezt katonásan megoldottuk, kineveztük
a fiúk zuhanyát ahol csodásan jött a melegvíz koedukációs fürdônek és oda
beköltöztünk. A fiúk nem panaszkodtak!!! Komolyra váltva a szót, 1200 Ft-os
nevezési díj mellett az ember már elvár egy-két komfortot, vagy minimum egy
bocsánatkérést, hogy miért nem lett az ígért szolgáltatásokból semmi.
Ami a pályákat illeti, én csak a szenior nôi pályákról tudok nyilatkozni, de
ott is lehetett volna egy kicsit intelligensebben vezetni a vonalakat, fôleg
vasárnap. A terep adottságaiból kifolyólag mindenki tudta, hogy sok szint lesz,
de miért kellett az N55-ös (egyben legidôsebb) nôi pályát a 6-os pontnál felvinni
17 szintvonalon keresztül egy hegy tetejére, amikor kevesebb mászással sokkal
technikásabb pontok adták magukat útban a Cél felé? Idôsebb hölgyeknek technikás,
de fizikailag nem a leggyilkosabb pályákat illik kitűzni, ha lehet!!
És végül hadd hozzam föl egyik kedvenc témámat. Nagyon, de nagyon kérek minden
versenyrendezôséget, hogy figyeljenek rá: ne takarjanak el fontos, pont közelben
levô tereptárgyakat a piros vonallal, körrel. Már megint ez történt velem szombaton,
ahol egy rókavár pont mellett levô kis bozót foltot takart el tökéletesen a
vonal amit a sötét erdôben nem nagyon láttam és emiatt azonnal visszafordultam
alig 10-15 méterre a ponttól, mivel szentül hittem, hogy az a bozót, amit látok
a terepen, a hegy tetején van, ami látható volt a térképen. Ezzel vagy 5 percet
veszítettem, aminek nem örültem túlságosan. Akár kézzel, akár nyomtatóval, még
az OCAD-del rajzolt pályákon is minden további nélkül meg lehet szakítani a
vonalakat, köröket minden probléma nélkül.
Hogy azért pozitívummal fejezzem be ezt a cikket, minden fent írt reklamáció
ellenére, jó kis verseny volt, hiszen ami egy versenyen a legfontosabb, az az,
ami az erdôben történik. A sok szint ellenére is jó pályákon futottunk és a
pályakitűzôk igazán megdolgoztatták, nemcsak a szívünket/tüdônket, hanem a szürkeállományt
is. Csak azt nem értem, hogy miért voltunk ilyen kevesen. Az erdei Ifjúsági
Tábor, ideális versenyközpont volt, ahol boldogan iszogatták a versenyzôk a
Cél-nál kapott söröcskét, így nemcsak egy szép erdôrôl, hanem az Ászokról is
sokan maradtak le. Talán ezt kellett volna a Kiírásba betenni, akkor több lett
volna a nevezô.
Grant Juliana
Vissza a Tájoló 2005/06 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!