A tájfutás elmúlt években bekövetkezett változásai közül a legnagyobb hatású
a rövidtáv bevezetése és teljes jogú elismerése. Hatására erôteljesebbé vált
a versenyszámok közötti specializáció, a média számára érthetôbbé és közvetíthetôbbé
lett sportágunk, hozzáférhetôbbé és egyszerűbbé vált a szélesebb sportoló rétegek
számára. Ez a folyamat épphogy elkezdôdött, és csak évek múlva fog kiteljesedni.
A legújabb tájfutó versenyszám jelenlegi teljesítményszintjét megvizsgálva biztosak
lehetünk benne, hogy még nagyon komoly tartalékok vannak az élmezôny által elért
versenyidôkben. A hosszútávon az elmúlt húsz évben a gyôztesek teljesítménye
között alig figyelhetô meg fejlôdés, itt a mezôny átlagteljesítménye javult
óriásit. A középtáv ma már sokkal gyorsabb a világversenyeken, mint a hosszútáv,
annak ellenére, hogy technikailag általában jóval nehezebbek ezek a versenyek.
Ez néhány középtávú specialistának köszönhetô elsôsorban. A sprinten is egyre
inkább megfigyelhetjük a specialisták elôre törését, azonban ôk sem jobbak jelentôsen
a középtávú és hosszútávú specialistáknál. Aki elôször tud a sprintverseny sajátosságainak
megfelelô versenyzési stílust kialakítani és ahhoz igazodó edzésmunkát elvégezni,
magabiztosan utasíthatja maga mögé a mezônyt.
Milyen legyen ez az edzésmunka? Alapja mindenképpen a jó állóképesség. A 12-15
perces gyôztes idôket figyelembe véve adódik az analógia az 5000 m-es síkfutással.
Ez atlétikában már hosszútávnak számít, és ennek megfelelôen az állóképességet
fejlesztô edzésmunka fontos szerepet kap a felkészülésben. Erre a tájfutás sprintszámában
továbbra is szükség lesz. Ami változik, az a terepfutás igényének minimális
szintje, valamint a szélsôséges és gyakori iramváltások megvalósításának képessége.
Mivel a sprintversenyek városban, parkokban és könnyű, városszéli erdôkben zajlanak,
nincs szükség olyan terepfutó-tudásra, mint a többi versenyszámban, és nincs
szükség annak megfelelô izomzatra és ízületre sem.
Amire viszont sokkal inkább szükség van a sprintversenyeken, az a rendkívül
jó iramváltó képesség. 15-20-szor teljesen le kell lassítani a pontokon, és
általában olyan szakaszok is vannak szép számmal, amikor 100-500 m-en keresztül
csak futni kell. Ez utóbbi szakaszokat akkor tudja valaki kihasználni, ha azonnal
tud iramot váltani, és maximális tempóban teljesíti ezeket a szakaszokat. Ehhez
nagyon jól kell bírni a gyorsítások anaerob terhelését és a maximális iram terhelését.
Ez nagyon magas szintű anaerob edzettséggel teljesíthetô.
A rendkívüli iramváltásokra a mai tájfutó mezôny még nincs felkészülve, fizikailag
ez az a terület, ahol az elkövetkezô években jelentôs fejlôdés várható a sprintspecialisták
körében.
Azonban a pálya adta lehetôségekhez igazodó maximális iram kihasználásához a
fizikai felkészültségen kívül az ehhez illô tájékozódási stílus és taktika szükséges.
Míg a fizikai felkészülésnek az atlétikában már megvan a felkészülési mintája,
a tájékozódási képességek ilyen irányú fejlesztésének még nincs meg a módszertana,
az kikísérletezésre vár. A lehetséges elemek lehetnek a gondolkodási képességek
javítása oxigénhiányos állapotban, az információfeldolgozás sebességének javítása,
a fontos információk kiszűrésének fokozása a lehetô legkevesebb adat megfigyelésére
és megjegyzésére, az útvonalválasztás gyorsaságának fejlesztése, a memorizált
információmennyiség fokozása, és összességében a megérzés alapú döntés biztonságának
fokozása nagyon sok gyors iramban elvégzett tájékozódási feladat elvégzése által.
A felkészülésnek ugyancsak fontos eleme már ma is a terep és a térkép alapos
kielemzése, a terep lehetô legalaposabb megismerése, és a lehetséges pályák
számba vétele, valamint a lehetô legtöbb információ elraktározása.
Mindezt végiggondolva láthatjuk, hogy a tájfutás sprint versenyszáma élversenyzôi
szinten egyáltalán nem könnyebb tájékozódási szempontból sem, mint a klasszikus
versenyszámok, és abban megegyeznek, hogy az információk közötti célszerű és
gyors eligazodás a versenyzés legfontosabb eleme, a fizikai és a szellemi teljesítmény
harmóniájával együtt.
A rövidtávú versenyszám lehetôségeinek kihasználása még sok meglepetést tartogat
a számunkra, olyanokat is, amiket ma még nem látunk magunk elôtt. Mind a látványos
élsport, mind a sokak számára élvezhetô szabadidôsport terén.
Dr. Lantos Zoltán
Vissza a Tájoló 2005/06 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!