5. Színek és jelek
Az OCAD-ben hatféle jelet használhatunk a rajzoláshoz, íráshoz. Fontos tudni,
hogy csak a jelkulcsban levô jeleket használhatjuk, mást nem tudunk a térképre
vinni. Ennek fôleg feliratozásnál van jelentôsége, mivel a legkisebb változtatás
(betűméret, szórás stb.) is új jelet kíván. Ez néha felesleges munkának tűnik,
de sok elônnyel jár, egy-egy jelet illetve a vele rajzolt objektumokat egyszerre
tudjuk átszínezni, módosítani és nem lehet kifelejteni objektumokat az átalakításból.
Ha módosítani akarunk egy jelet, elôtte érdemes megnézni, nem használtuk-e már
másutt ezt a jelet, ahol gondot okozhat a mostani változtatás. Ezt könnyen megtehetjük
(Extras>Select by symbol>ok), az eredmény a bal alsó sarokban látható.
Ebben a programban nincsenek a többi rajzprogramban megszokott rétegek, az OCAD
a jeleket kezeli rétegekként, az egymásra rajzolás sorrendjét pedig a színek
határozzák meg. A színkezelés az OCAD egyik sajátossága, érdemes vele részletesebben
foglalkozni. Aki a program megismerésében el akar mozdulni az alapszintrôl,
annak elsôsorban ezt kell megértenie.
Az OCAD minden színt egyszerre kezel úgynevezett direkt és kolor (kevert) színként,
és a színek sajátosságait mindkettôre külön-külön kell beállítani! A direkt
színekkel való nyomtatáskor minden színt külön nyomtatnak, a színeket a nyomdász
állítja be a festékek keverésével, a kolornyomtatásnál az összes színt az alapszínekbôl
(CMYK) állítjuk elô, négy szín nyomtatásával kész a színes térkép. (Részletek
megtalálhatók Zentai László: Számítógépes térképészet című könyvében.) Az egyszerűség
kedvéért a két módszer keverhetô is, például ha barnát direktben, minden más
színt kevert színként (CMYK-ban) nyomtatunk.
Az ábrán láthatjuk a Symbol>Colors úton elérhetô színtáblázat részletét.
A szín neve utáni pipa azt jelenti, hogy a szín overprint, azaz felülnyomó
tulajdonságú, az ilyen színnel készült objektumok nem takarják el (szorítják
ki) az alsóbb színeket, hanem mindkettô látszani fog. A nem felülnyomó (no overprint)
azaz kiszorító színekkel rajzolt tereptárgyak eltüntetnek minden alattuk levô
színt. Ez nagyon hasznos például a bozótban levô kis tisztások ábrázolásánál,
mert a sárga a zöld alatt van, de ha létrehozunk egy kiszorító, mondjuk felsô
tisztás nevű sárga színt és azt a zöldek fölé helyezzük a színsorba, ezzel
egyszerűen rajzolhatjuk a foltokat. A fekete és barna, fôként vonalas jelek
viszont felülnyomók kell, hogy legyenek, különben az alattuk levô (pl.) zöldekben
fehér csík lenne alattuk, ami a nyomtatáskor már tizedmilliméteres elcsúszásnál
is látszana.
A színek CMYK összetételét a színezett kockán való dupla kattintással kapjuk
meg, ez látható a következô kis ábrán. Látható a szín RGB összetétele is, és
itt is beállítható az overprint.
Amirôl eddig szó volt, akkor üzemel, ha végül a térképet CMYK-ban, négy színre
bontva világítjuk le.
Ha direkt színekben (barna, sárga, zöld stb.) készül a térkép nyomtatása, ami
máig kicsit szebb vonalakat eredményez, különösen a szintvonalaknál, akkor ugyanezeket
a paramétereket a táblázat jobb oldalán állíthatjuk be. Az 50 azt jelenti, hogy
a szín abból a nyomási színbôl 50%-ot tartalmaz, például a középkék (blue 50%).
A 100% a teli színeket jelenti, ilyenbôl (általában) csak egyet tartalmaznak
a színek, az illesztôkereszt színe (14-es) nyilvánvalóan minden színbôl 100%-os.
Természetesen egy jelszín több nyomási színbôl is tartalmazhat, ilyen a beépített
(magán) terület színe. A színek oszlopában szereplô 0-k jelentik azt, hogy a
jelszín abból a nyomási színbôl kitakarja az alatta levô rajzi elemeket, tehát
színenként állíthatjuk az overprintet. Ez fontos például a vízfelületek színénél,
ami ki kell hogy takarja a zöldet és sárgát, de nem takarhatja ki a barnát és
feketét, mivel a vízparti terep- és sziklalépcsôk fogainak jól láthatóan bele
kell lógniuk a kékbe, ha nem lehet alattuk elfutni.
Hogy az útkitöltések miért nem takarják ki a növényzeti színeket, azt magam
sem értem, a táblázat az eredeti OCAD fájlból való.
Ne keserítsen el senkit, ha ezt nem érti egybôl, komoly térképészek munkáit
kellett már újranyomni, mert eltévesztették ezt, például egy fehér színt overprint-nek
beállítva, aminek, ha belegondolunk, semmi értelme, mert így a szín nem látszik.
(Más programok újabban ezt már nem is engedik meg.)
Ha nem elégszünk meg a program által felkínált jelkészlettel, új jeleket is
készíthetünk. Mint említettem hat jelféle közül választhatunk.
Point symbol - Pontszerű jelek, a jel bármilyen bonyolult és nagy lehet, de
természetesen mindig egyforma lesz. Edit utasítással megrajzolhatjuk és módosíthatjuk
a jelet.
Line symbol - Vonalas jelek, többvonalas is lehet. Az utolsó két ábrán az autópálya
jel két szerkesztôablakát láthatjuk.
Area symbol - Felületi jelek rajzolásához.
Text symbol - Szövegek írásához.
Line text symbol - Íves vonalakra történô szövegek írásához (fôleg folyó és
hegységnevek). Mielôtt ilyen jelet használnánk, emlékezzünk rá, hogy a jelkulcs
szerint tájfutó térképen kizárólag nyugatkelet irányú (az észak vonalra merôleges)
feliratok helyezhetôk el!
Rectangle symbols - Téglalap alakú jelek rajzolásához. A téglalapok mindig téglalapok
maradnak ezért nagyon jó pl. keretek rajzolásához. Térképkitörés nemigen készíthetô,
viszont numerikusan is rajzolható.
A következô (befejezô) rész a nyomtatásról és levilágításról, valamint az eddig
kimaradt témákról fog szólni.
Továbbra is várjuk az olvasók javaslatait/kívánságait: abelmap@axelero.hu és
20/91-14-014
Hegedüs Ábel térképész
Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára
Vissza a Tájoló 2005/06 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!