Az Alzheimer Világnapot minden évben szeptember 21-én rendezik meg. Az Alzheimer
társaságok célja, hogy felhívják a közvélemény figyelmét az Alzheimer-korra,
a demenciára és ismertté tegyék munkájukat.
Világszerte sok millió ember szenved különféle demenciában: orvosi szaknyelven
így mondják a feledékenységet, az emlékezetzavart A demencia a szellemi funkciók
olyan mértékű romlása, amely már a minden napi élet normális tevékenységeit
is érinti. Romlik a gondolkodás, a felismerés, az emlékezés, a figyelem, a tanulás,
a beszéd, az írás, a megítélés, az önellátás, a körülményeknek megfelelô viselkedés,
az érzelmek kontrollálása, a mozgás, valamint károsodik a személyiség, végül
minden egyéb szellemi funkció lassú és fokozatos elvesztéséhez vezet. A valóságban
e mögött legtöbbször az Alzheimer-kor rejtôzik.
Sokan gondolják úgy köztük orvosok is , hogy a feledékenyebbé válás az öregedés
szükségszerű velejárója. A memóriazavar nem normális jelenség egyetlen életkorban
sem. Feltétlenül szükséges kivizsgáltatni! Bár a memória, a szellemi teljesítmény
az életkor elôrehaladtával nyilvánvalóan csökken, de ez általában még nem okoz
zavart a mindennapi életben. A memória fokozódó zavara lehet a szellemi hanyatlás
(demencia) legáltalánosabb korai tünete, vagy más betegség állhat mögötte. Amikor
a csökkenô szellemi tevékenység már a mindennapi életet is megnehezíti, eljött
az ideje segítséget kérni.
Melyek a demencia
korai tünetei?
Minden ember más, a demencia pedig különbözôen hat az emberekre nincs két
olyan ember, aki egyforma kortörténettel rendelkezne. A személyiség, az általános
egészségi állapot és a társadalmi helyzet, mint fontos tényezôk meghatározzák
a demencia egyénre gyakorolt hatásait. A demencia legáltalánosabb tünetei:
1. Memóriazavar: A hanyatló memória, különösképpen a rövidtávú memória zavara
a demencia leggyakoribb korai tünete. Aki egyszerűen csak feledékeny, emlékszik
az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. Például hirtelen nem jut
eszébe a szomszédja neve, de azt viszont tudja, hogy az, akivel beszélget, az
a szomszédja. A demens beteg nemcsak a szomszédja nevét felejti el, hanem a
vele összefüggô körülményeket is.
2. Nehézségek a mindennapi tevékenységekben: A demens beteg gyakran nehezen
tudja ellátni a mindennapi, általában gondolkodást nem igénylô rutin feladatokat.
Pl. nem tudja, hogy milyen sorrendben vegye fel a ruháit, vagy hogyan készítsen
el egy ételt.
3. A nyelvi kifejezôkészség zavarai: Mindenkivel elôfordul néha, hogy nem találja
a megfelelô szót. A demens beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt
vagy egész más szavakat használ helyettük, emiatt az írása és a beszéde nehezen
válik érthetôvé.
4. Idôbeli és térbeli tájékozódási zavar: Valamennyien elfelejtjük néha milyen
nap is van ma, vagy éppen hova is indultunk. Ám a demens beteg ismerôs környéken
is eltévedhet, pl. még abban az utcában is, amelyikben lakik. Elfelejtheti,
hogy éppen hol is van, hogy került oda és hogyan juthat haza. Megeshet az is,
hogy a demens beteg az éjszakát is felcseréli a nappallal.
5. Hibás vagy csökkent ítélôképesség: Elôfordulhat, hogy a demens beteg nem
megfelelôen öltözik meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg idôben
csak nagyon kevés ruhadarabot ölt fel.
6. A figyelem hanyatlása: A demens betegnek gondot okozhat egy beszélgetés követése,
vagy éppen elfelejti, hogy számláit be kell fizetnie.
7. Tárgyak rossz helyre tétele: Bárkivel elôfordul, hogy rossz helyre teszi
a pénztárcáját vagy a kulcsát. A demens beteg azonban szokatlan helyekre rakja
a tárgyakat, mint pl. a vasalót a hűtôszekrénybe, a karórát pedig a cukortartóba
teszi.
8. Hangulati vagy viselkedésbeli változás: Mindenkivel megesik, hogy idônként
szomorú vagy rossz hangulatú. A demens beteg hangulata azonban hirtelen válhat
ingadozóvá minden ok nélkül. Szokatlanul érzelmessé vagy éppen ellenkezôleg,
minden érzelmet nélkülözôvé válhat váratlanul.
9. Személyiségváltozás: A demens beteg megszokott korábbi önmagához képest is
másnak tűnhet. Gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, közömbössé, szorongóvá
és izgatottá válhat, különösen olyan helyzetekben, amikor még a memóriazavar
is nehézséget okoz.
10. A kezdeményezôkészség elvesztése: Mindenki belefáradhat a házimunkába, az
üzleti ügyekbe vagy a társasági kötelezettségekbe. A demens beteg rendkívül
passzívvá válhat. Gyakran órákon át csak ül a televízió elôtt, többet alszik
mint szokott, vagy teljesen elveszti az érdeklôdését korábbi hobbija iránt.
A hanyatló memóriát és a demencia egyéb tüneteit tudomásul kell venni és ki
kell vizsgáltatni. Nem szabad feltételezni, hogy ezek a tünetek csak az öregedési
folyamat természetes velejárói.
Vissza a Tájoló 2005/06 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!