Bemelegítés: A délelôtti selejtezô után kíváncsian vártam milyen pályával rukkolnak
elô a rendezôk a döntôre. A kevesebb szint és a buszos utazás a rajtba némi
töbröst sejtetett. Ez, és a régebbi versenyeken elkövetett hibáim miatt, lassú
kezdést tervezgettem. Nehéz betartani ezt egy OB döntôn, idegôrlô rajtbeli várakozás
után.
Rajt: Felkaptam a térképet, erre számítottam, egy hurok a töbrök között, majd
hosszabb húzások a célig. A térképre vigyázni kell, még ha csak 35-es is a
pálya, megpróbálom begyűrni a zacskóba, persze nem sikerül elsôre, közben futók
lefelé az úton igaz mire elvégzem a vízhatlanítást, addigra fogalmam sincs,
hol járok. Nesze neked óvatos kezdés! Kóválygok a hegyoldalban, balra töbör,
jobbra völgy, nyiladékot nem látok, de legalább a pont megvan. Lerohanok a völgybe
és már futok felfelé mikor rádöbbenek, nincs támadópont. Bozót is van, gödör
is van csak pont nincs, talán balra. Ott fogják! Szerencsém van. Ideje lenne
megnyugodni, eleget hibáztam már. Az enyhe lejtôt nekem találták ki, jó tempóban,
persze mindenre figyelve, megvan a pont. 4-es pont, ha nem is optimális útvonalon,
de megvan. 5. pont, jól berakták a bozótba. 6. pont a felhagyott útról már könnyű.
Kész a hurok, túl vagyok a nehezén, most már nem ártana gyorsítani. Azért a
7. pont sem könnyű, nem túl biztató egy felhagyott út kiágazását használni támadópontnak.
8. pont ezt nem lehet elrontani, 9. Remélem markáns az a gerinc, ahová a pontot
rakták. 10-es rövid iránymenet és megvan. 11. Szerintem csak balról érdemes,
Boci (Borbás Nándor) is így gondolta, a villanydrót elôtti úton látom meg a
hátát. Útelágazás, balra fel. A villanyoszlop jó támadópont kb. 100 m be az
erdôbe, pont sehol. Boci tôlem balra szintén tanácstalan, tehát jobbra kell
keresni, futunk jó pár métert, mire meglesz a pont. Csak a célba érkezés után
jöttem rá, hogy egy villanyoszloppal fentebbrôl kezdtem az iránymenetet, nem
kellett volna az útelágazásban balra kanyarodni. Szerencse, hogy csak fél percet
veszítettem. 12. Pontos iránymenet, jó tájoló a MOSCOMPASS! 13. Tapossuk a szedret,
próbáljuk kerülni, de mindenütt van. A kis mélyedésbe pont, a pont után út,
itt már lehet haladni és a pont sem okoz gondot. 14. Lefelé minél gyorsabban,
azért még a völgyön innen megkeresem a szememmel a bóját, hiszen minden másodperc
számít. Futni tovább! Gyűjtôpont és a Cél. Jól elfáradtam már csak a többieket
kell várni. Senki nem érkezik idô elôtt! Bajnok vagyok! (végre)
Érdekesség, tanulság: a 6. helyezett versenyzôtôl kezdôdôen minden versenyzô
legalább 1-et hibázott az 1-4 pontok valamelyikére, és a pontszerzôk közül
is majdnem mindenki veszített fél percet, csak Imike (Koprivanacz Imre) teljesített
hibátlanul (megfogadta edzôje tanácsait).
Dénes Zoltán
Vissza a Tájoló 2005/06 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!