A Csongrád Megyei Tájékozódási Futó Szövetség elnöke, dr. Tóth Imre ez év június 4-én töltötte be a 70. életévét. Immáron közel negyven éve annak, hogy mint egykori tanítványa, a Szegedi Tudományegyetemen mint egyetemi oktatót ismertem meg először. Már akkor feltűnt, hogy ez a szakmáját nagyon szenvedélyesen szerető ember, mennyire kedveli a természetjárást, illetve az azzal szorosan összefonódó tájékozódási futó sportágat is. Ez az örökmozgó, az örökké tenni és tenni akaró személyiség ezen évtizedek alatt gyakorlatilag "semmit sem változott". E neves, kerek évforduló kapcsán készítettem vele az alábbi interjút.
Kedves Imre! Több mint ötven éve ismered sportágunkat. Egyáltalán, hogyan ismerkedtél
meg ezzel a sporttal?
- Cegléden születtem, ott jártam iskolába, a városhoz közeli Putri-sarki erdőben
rendezett helyi versenyen indultam először 1952-ben. (Nagyon lehet, hogy Cegléden
ez volt az első ilyen verseny!) 1953-tól Szegeden folytattam a Sz. Lokomotívban.
Számodra "melyik volt előbb?" a természetjárás vagy a tájékozódási
futás?
- A természetjáró tájékozódási versenyzés része volt a Magyar Természetbarát
Szövetség tevékenységének az 1970-es önállósulásig.
Mennyiben volt más ez akkor, mint most?
- Az akkori követelményeknek megfelelt és fiatalabb volt a versenyzők évjárata
(és olcsóbb volt).
Keveset tudunk az akkori eredményeidről? Beavatnál ebbe a titokba?
- Szürke eminenciásként szerepeltem dr.Simándi István mögött, dr.Takács Istvánnal
(sajnos mindketten már "elmentek"). A néhányunk által létrehozott
Keletmagyar tömb (az MTSZ vezetői ellenére) a Dunától keletre lévő megyék összefogása.
Az első éjszakai egyéni bajnokságra vagyok a legbüszkébb, a Karancstető oldalában,
ahol bajnok lettem. De a második helyen egy tanítványom végzett!
"Az erdő a mi sportpályánk". Megdőlni látszik ez a szép mondásod!
A sportág lassan belopakodik a városba is. Köztudott, a tájékozódási futás egyes
számai (park és sprint) a parkokon kívül a történelmi óvárosokban (pl. Velence)
is zajlik. Mi erről a véleményed?
- Változatlanul vallom, az erdő a mi sportpályánk, ha ezt sokszor a sportból
élők még mindig nem látják be (terembérletre lehet pályázni, de térképre nem!).
Úgy tudom, hogy ha "bekötött szemmel" kitennének Magyarország valamelyik
szegletében, akkor rövid időn belül tudnád, hogy hol vagy?
- Ez az elvárás, minden tanítványomra kötelező; hogy szeressük a hazát, ha nem
ismerjük? Na és végig gyalogoltam az Országos Kék Túra útvonalat, Csík Judittal,
dr.Keszthelyi Bélával.
Az előző kérdés kapcsán, ugyanez a verzió érvényes-e Kárpátaljára is? Egyáltalán
miért jársz erre a szép vidékre olyan gyakran?
- Kárpátalja, közelebbről a Keleti-Kárpátok, benne a Rahói járás már szinte
második szülőföldemnek nevezhető! 120 évvel a Fekete-Tisza forrás magyarok által
történt megjelölése után, tanítványaimmal "felfedeztük" a Fehér-Tisza
forrását és térképre tettük! (Sajnos a földrajzos szakma hallgat - elhallgat
- hiszen ez ma még nem szenzáció!) Miért járok oda? Ezt kérdezte tőlem néhány
évvel korábban Ukrajna nagykövete is. Az elmúlt 52 év a Tisza partján elkötelezetté
tett a régen volt és a napjainkban egyre többször fenyegető folyó iránt.
Az SZTE Természeti Földrajzi Tanszékén negyven évig szenvedélyesen dolgoztál,
mint egyetemi oktató. Mellesleg hivatalosan, a térképtárban őrizted a színes
katonai térképeket is. Ebből mi is sokat profitáltunk, mivel ezek által versenyezhettünk
a "legendás Tóth-féle fekete-fehér térképeken" is. Meghatározó szereped
van abban is, hogy napjainkban, a mi régiónkban is "kiszínesedtek"
a versenytérképeink. Most éppen melyik fog kiszínesedni?
- Büszke vagyok mint földrajz tanár azokra a tanítványaimra, akik a térképpel
és tájolóval megismertetik a tanulókat, mint ahogyan korábban őket is megtanították.
A fotókat hagyjuk, bár remélem, elévültek az ezzel kapcsolatos bűneim. Bátornak
kellett lenni, hogy Kunfehértón , szalmában aludva, a kétnapos megyei bajnokságon
250, vagy a Dunakanyarban közel 300 diák indulhasson! Ami a következő színes
térképet illeti, Blum László anyagi támogatásával, László Károly pontos munkáját,
a termést az idei őszön learathatjuk Ruzsán.
Mint sportszervező alaposan kivetted a részed a munkából, s nem csak hazai,
hanem nemzetközi viszonylatban is. Röviden foglald össze a CsTFSZ munkáját!
- Két cikluson át elnökségi tag voltam az "Ó-Szövetségben". (Talán
már csak dr. Vörös István él az akkori "harcosok" közül). Tettem a
dolgomat, de az "Új-Szövetségbe" már nem hívtak. A versenyek szervezését
csak a néhai főtitkár Skerletz Iván bátorítása miatt vállaltam. Akkor rendeztünk
Nemzetek Versenyét (12 állam válogatott versenyzőinek), amikor a közben eltékozolt
honvédségi támogatást még élvezhettük! De megyénk rendezte az országban az első
Úttörő-olimpiát (a Diákolimpia elődje!). Itt létesítettük az első sportági alapítványt
(hányan igyekeztek lebeszélni róla!). A diáksportkörök szakosztályainak szétverése
után jött a DAR SE (az első regionális egyesület sportágunkban!). Ennek során
olyan településeket kapcsoltunk be a tájékozódási futásba, mint Deszk, Kunszállás,
Pusztamérges, Sándorfalva, Szőreg vagy Vésztő! Hol volt tapasztalható ilyen
"honfoglalás" az ifjúság terén?
Kiknek a sporttevékenységére vagy leginkább büszke? Itt most sportszervezőkre,
csapatmunkára és versenyzőkre is gondolok.
- A most méltatott 70 évből közel 50-ben mindig voltak kiváló munkatársaim,
a megbízható dr. Felföldy Károly, az önfeláldozó dr. Sindely Pál, a sportágat
szinte számolatlan összeggel segítő Szokol Lajos, a precíz Pásztor Imre, a korábbi
szentesi Mágus, Frányó Ferenc és a pusztamérgesi Szerencsi-Család! (Elnézést
ha valakit elfelejtettem említeni.) A versenyzők köréből Rostás Irén, aki a
legtöbbre vitte (VB bronzérem), a szentesi ifi bajnok Sebők Zsuzsa, az úttörő
olimpiai bajnok Vass Éva. De azokról is meg kell emlékezni, akik sajnos eltávoztak,
Görgényi Ernő, dr.Némedi Endre.
Mennyire olvasol még a sportvonatkozású jogszabályok sorai között? Egyáltalán
mi foglalkoztat most napjainkban?
- Lapozgatva a jogszabályokat, bosszant, hogy évek óta orrunknál fogva vezetnek!
Sikerült "szétzilálni" a megyei szövetségeket, igaz, így kevesebben
beszélnek bele a "nagyok dolgába". A közelmúltban elfogadott sportági
stratégia sorai közé nem kerültek be a közgyűlés által megszavazott kiegészítések!
Miért a kishitűség a régiók szervezése körül? Hiszen ha mások (más sportágak)
után kullogunk, lemaradunk! Csak álom egy önálló, az életkori sajátosságoknak
megfelelő országos diákolimpia, esetleg már 2006-ban?
Milyen terveid vannak a jövőben? Milyen sportmegbízatásaid vannak?
és vár az
F70-es kategória is!!
- Békességben, barátságban élni a délalföldi régióban, példát mutatni az ország
más részein élőknek, a diákság sportágunkba való beszervezése terén. Jelenleg
is igazolt tagja vagyok sportágunknak, és ha egészségem engedi - régiós szinten
- még "beszállok" az F70-es kategóriába. Végezetül köszönöm mindenkinek,
aki segített, aki bírált, de annak is, aki még nem segített de a későbbiekben
segíteni fog!
Köszönöm a beszélgetést.
Dr. Sindely Pál
Vissza a Tájoló 2005/05 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!