Az OCAD térképrajzoló szoftver használata - 3. Vonalas és felületi jelek rajzolása


Végére értünk az elôkészületeknek, kezdôdhet a rajzolás! A cím háttereként az OCAD üres rajzolófelületét látjuk az ikonokkal, amirôl az elsô részben volt szó.
A rajzeszközök között balról az elsô, a legfontosabb, az ívelt vonalak húzásához használatos „toll” (Curve mode). Bár görbe vonalakat a Freehand mode eszközzel (jobbszélsô) is húzhatunk, azok nem lesznek tetszetôsek, mivel sok rövid egyenes szakaszból állnak. A szép ívelt vonalak rajzolására találták ki a Bézier-görbét, amit úgy lehet megrajzolni, hogy a görbe jellemzô pontjaiban megadjuk az érintô irányát és nagyságát. Ez csak elsô hallásra bonyolult, valóságban igen könnyen megtanulható és gyors módszer. Az OCAD-ben továbbfejlesztették egy kicsit a módszert, ami abból áll, hogy az érintô hosszát hozzáigazítja az elôzô pont érintôjének hosszához, figyelembe véve persze a két pont közti távolságot is. Ha valaki más grafikus programban rajzolt már Bézier-görbét, és zavarja a különbség Options>Preferences>Additional>Adobe Illustrator mode útvonalon beállíthatja a hagyományos rajzmódot. Tegyük a kurzort a vonal kezdetéhez és lenyomva tartva a bal egérgombot (továbbiakban: drag) húzzuk meg az elsô érintôt! Ezután vigyük az egeret a következô kiszemelt ponthoz és ismételjük meg a műveletet. Azonnal látható lesz a két pont közti vonal és az érintôk is. A Bézier-görbéket két alapvetô módon rajzolhatunk: vagy a kanyarokba, vagy a kanyarok közti átmeneti részre (inflexiós pont) helyezzük a pontokat. Én inkább az utóbbit javaslom, elôször nehezebbnek tűnik, de nekem ez vált be inkább. Semmiképp ne tegyünk le túl sok pontot, de persze túl keveset sem, bár kezdôkre inkább az elôbbi a jellemzôbb.
A rajzoláshoz 4-5x-ös nagyítást érdemes használni, túl nagy nagyításnál hajlamos az alkotó túl részletesen rajzolni, ami rontja az olvashatóságot. A javításhoz esetleg használjunk kicsit erôsebb nagyítást, de 10x fölé nemigen érdemes menni, csak különleges esetekben. A maximális 32x nagyítást csak keretek pontos egymás mellé illesztéséhez stb. kell használni. Ennél nagyobb nagyítás (mivel nincs rá szükség), az OCAD-ben nincsen. A nagyítás beállítható az ikonok felsô sorában levô + és – jelű nagyítókkal, a mellettük levô kék nagyítóra klikkelve a teljes rajzot fogjuk látni a képernyôn. A - jelűre kattintva visszaugrik az elôzôleg beállított nagyításokra, ha ilyen nincs, felezi a méretet. A nagyítást a +-os nagyítóval hajthatjuk végre, ha klikkelünk a rajzon, e pont körüli kétszeres képet kapunk, ha egy területet akarunk nagyítani, dragoljunk a terület átlóján, eközben látjuk a nagyítandó területet egy vékony fekete keretben. A kettô hatványaival jellemzett nagyításokat (0,25x – 32x) a View menübôl és billentyűparancsokkal is elérhetjük.
Ha egyenes vonalakat akarunk húzni, használjuk a jobbról második Straight line mode tollat! A vonal elsô egyenes szakaszát dragolva húzhatjuk meg, a további szakaszokat úgy is rajzolhatjuk, hogy a szakasz végéhez megyünk, és ott dragolunk egy rövidet a szakasz végéig. A vonalat mellette (bárhol) való klikkeléssel fejezhetjük be (ez minden rajztípusra igaz). Ha a kezdôpontnál dragolás helyett klikkelünk, megjelenik egy kis ablak, ahol megadhatjuk a rajzolandó vonal hosszát és irányát. A távolságot terepi és térképi hosszban is megadhatjuk, váltás az Options>Scales ablakban. Ez a funkció használható terepi vonalak numerikus felmérésének (poligonálás) közvetlen gépbe viteléhez. Nem kell a lépésszámot méterre áttenni, ha ideiglenesen megváltoztatjuk arányosan a méretarányt vagy külön fájlban rajzolunk és méretarányt a rajzolás végén átállítva File>Import behozzuk a rajzba.
A másik három rajzoló ikon zárt görbéket mutat, fontos azonban tudni, hogy ezek is normál vonalakat húznak, mivel az OCAD-ben zárt görbék nincsenek (a kivételrôl késôbb). A kezdôpontnál, ahol elkezdtük rajzolni ôket, két pontot tesz le az OCAD, amik külön-külön mozgathatók késôbb. Ennek ellenére igen hasznos eszközökrôl van szó.
Az ellipszisrajzolóval (Ellipse mode) gyorsan rajzolhatunk foltokat, nemcsak szabályos ellipsziseket, hanem átalakítva más foltokat is. Dragoljunk az ellipszis egyik (célszerűen a hosszabbik) átlóján, majd újabb dragolással alakíthatjuk ki az ellipszis végleges formáját.
A kör (Circle mode) egy dragolással alakítható, illetve ha klikkelünk a tervezett kör középpontjában, numerikusan is megadhatjuk a kör sugarát.
A téglalap (Rectangular mode) rajzoló jóval több a nevénél: bármilyen összetett, egyenes, egymásra merôleges vonalakkal határolt idomot lerajzolhatunk. Úgy működik, mint az egyenes vonal rajzoló, de csak egymásra merôleges vonalakat rajzolhatunk. Ha abbahagyjuk a rajzolást, kiegészíti az idomot a kezdôpontig. Egy bonyolult alaprajzú kastély megrajzolásánál nagy segítség ez a más programban nem fellelhetô eszköz. Érdemes – különösen ha az alaptérkép illetve a rajzunk elmosódott – a leghosszabb oldalnál kezdeni a rajzot, nehogy elforgatva kezdjünk rajzolni. Ha az épület stb. szimmetrikus, és fontos, hogy pontosan rajzoljunk, felépíthetjük önálló téglalapokból is az idomot. Ha egymásból másoljuk a darabokat, biztosan egyformák lesznek és végül egyesíthetjük a darabokat egyetlen idommá.
Eddig megismerkedtünk a vonalas jelek rajzolási módjaival, ugyanígy rajzolhatunk felületi jeleket (Area symbol), ha nem ér össze a vonal eleje és vége, az OCAD egyszerűen egy egyenessel zárja le a rajzot. Van valami, amit nem tehetünk, nem rajzolhatjuk meg egyszerre a foltot és az azt határoló vonalat, ezeket az OCAD csak külön kezeli, viszont nagyon egyszerűen kitölthetünk színnel egy vonalat illetve határvonalat rajzolhatunk neki: válasszuk ki a kívánt idomot, utána klikkeljünk a másik jelen amit használni akarunk, és utána a Fill or make border ikon (sárga körbe mutató nyíl) azonnal elvégzi a kért műveletet.
Sokszor szükséges az elkészült rajzot módosítani, erre több módszer áll rendelkezésünkre, de elôtte röviden a kiválasztásról.
A meglevô objektumokat, ha valamit csinálni szeretnénk velük, elôbb ki kell választani. Az OCAD kétféle kiválasztást ismer: a baloldali fekete nyíllal az egész objektumot igazíthatjuk (Edit object), a jobboldali fehérrel csak egyetlen pontot (Edit point).
A vonalak futásán elsôsorban a pontok tologatásával, az érintôk módosításával igazíthatunk, ehhez a fehér nyíllal dragoljunk a ponton vagy az érintô végén levô kis karikán. Szükséges lehet újabb pontot beilleszteni, ezt a kiválasztó nyilak melletti ikonokkal tehetjük meg: Normal point szükséges, ha az új pontban ívet szeretnénk, a Corner point-ban az elôre- és hátramutató érintôk különbözô szögbe is állíthatók, pl. hegyes csücsköket így tudunk létrehozni. A javításkor sokszor látjuk, hogy túl sok pontot tettünk le, ekkor a Remove point ikon segít rajtunk, eltünteti a nem kívánt pontot. (A köztük levô Dash point ikonról késôbb lesz szó.) A Rotate object icon elforgatja a kijelölt rajzelemet, klikkeljünk a tervezett elforgatás középpontján és utána dragolással forgatható az objektum.
Ha fekete nyíllal választottuk ki a vonalat stb., megváltoztathatjuk a méretét is: ha a sarokban levô fekete pontokra nyúlunk, nagyíthatjuk illetve kicsinyíthetjük dragolással, ha az oldalközepeken levô pontokat fogjuk meg, csak vízszintes ill. függôleges mérete változik, ekkor természetesen az alakja torzul. Így lehet beilleszteni poligonokat a két végpont közé, sôt akár külön megrajzolt térképrészleteket is.
Ha meglevô vonalat szeretnénk folytatni, nyomjuk a Shift billentyűt, amíg az elsô érintôt (egyenes vonalszakaszt) meghúzzuk, akkor hozzáilleszti a meglevô vonalhoz az új részt. Természetesen az új szakasznak pontosan a régi végpontjáról kell indulnia. Íves vonalhoz egyenest is illeszthetünk és viszont, így (is) lehet vegyes vonalakat elôállítani.
A következô rész a különbözô jelfajtákról és a jelek módosításáról, létrehozásáról fog szólni.
Elnézést kérek az angol szavak használatáért, de különösen a klikk, drag szavak helyett nem tudtam jobbat. Kérek javaslatokat!
A múltkor azt írtam, hogy az OCAD fájlok átalakítás nélkül, azonnal behívhatók képként is. Ez igaz, de csak ugyanabban a méretben és állásban, ami érthetô is pl. a pályatervezés miatt. Ha igazítható képként szeretnénk behívni egy OCAD fájlt, elôbb exportálni kell jpg-be.
Továbbra is várjuk az olvasók javaslatait/kívánságait a szerkesztôség címeire, vagy közvetlenül a szerzônek: abelmap@axelero.hu és 209114014


Hegedüs Ábel térképész
Hadtörténeti Intézet és
Múzeum Térképtára


Vissza a Tájoló 2005/04 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!