Végére értünk az elôkészületeknek, kezdôdhet a rajzolás! A cím háttereként
az OCAD üres rajzolófelületét látjuk az ikonokkal, amirôl az elsô részben volt
szó.
A rajzeszközök között balról az elsô, a legfontosabb, az ívelt vonalak húzásához
használatos toll (Curve mode). Bár görbe vonalakat a Freehand mode eszközzel
(jobbszélsô) is húzhatunk, azok nem lesznek tetszetôsek, mivel sok rövid egyenes
szakaszból állnak. A szép ívelt vonalak rajzolására találták ki a Bézier-görbét,
amit úgy lehet megrajzolni, hogy a görbe jellemzô pontjaiban megadjuk az érintô
irányát és nagyságát. Ez csak elsô hallásra bonyolult, valóságban igen könnyen
megtanulható és gyors módszer. Az OCAD-ben továbbfejlesztették egy kicsit a
módszert, ami abból áll, hogy az érintô hosszát hozzáigazítja az elôzô pont
érintôjének hosszához, figyelembe véve persze a két pont közti távolságot is.
Ha valaki más grafikus programban rajzolt már Bézier-görbét, és zavarja a különbség
Options>Preferences>Additional>Adobe Illustrator mode útvonalon beállíthatja
a hagyományos rajzmódot. Tegyük a kurzort a vonal kezdetéhez és lenyomva tartva
a bal egérgombot (továbbiakban: drag) húzzuk meg az elsô érintôt! Ezután vigyük
az egeret a következô kiszemelt ponthoz és ismételjük meg a műveletet. Azonnal
látható lesz a két pont közti vonal és az érintôk is. A Bézier-görbéket két
alapvetô módon rajzolhatunk: vagy a kanyarokba, vagy a kanyarok közti átmeneti
részre (inflexiós pont) helyezzük a pontokat. Én inkább az utóbbit javaslom,
elôször nehezebbnek tűnik, de nekem ez vált be inkább. Semmiképp ne tegyünk
le túl sok pontot, de persze túl keveset sem, bár kezdôkre inkább az elôbbi
a jellemzôbb.
A rajzoláshoz 4-5x-ös nagyítást érdemes használni, túl nagy nagyításnál hajlamos
az alkotó túl részletesen rajzolni, ami rontja az olvashatóságot. A javításhoz
esetleg használjunk kicsit erôsebb nagyítást, de 10x fölé nemigen érdemes menni,
csak különleges esetekben. A maximális 32x nagyítást csak keretek pontos egymás
mellé illesztéséhez stb. kell használni. Ennél nagyobb nagyítás (mivel nincs
rá szükség), az OCAD-ben nincsen. A nagyítás beállítható az ikonok felsô sorában
levô + és jelű nagyítókkal, a mellettük levô kék nagyítóra klikkelve a teljes
rajzot fogjuk látni a képernyôn. A - jelűre kattintva visszaugrik az elôzôleg
beállított nagyításokra, ha ilyen nincs, felezi a méretet. A nagyítást a +-os
nagyítóval hajthatjuk végre, ha klikkelünk a rajzon, e pont körüli kétszeres
képet kapunk, ha egy területet akarunk nagyítani, dragoljunk a terület átlóján,
eközben látjuk a nagyítandó területet egy vékony fekete keretben. A kettô hatványaival
jellemzett nagyításokat (0,25x 32x) a View menübôl és billentyűparancsokkal
is elérhetjük.
Ha egyenes vonalakat akarunk húzni, használjuk a jobbról második Straight line
mode tollat! A vonal elsô egyenes szakaszát dragolva húzhatjuk meg, a további
szakaszokat úgy is rajzolhatjuk, hogy a szakasz végéhez megyünk, és ott dragolunk
egy rövidet a szakasz végéig. A vonalat mellette (bárhol) való klikkeléssel
fejezhetjük be (ez minden rajztípusra igaz). Ha a kezdôpontnál dragolás helyett
klikkelünk, megjelenik egy kis ablak, ahol megadhatjuk a rajzolandó vonal hosszát
és irányát. A távolságot terepi és térképi hosszban is megadhatjuk, váltás az
Options>Scales ablakban. Ez a funkció használható terepi vonalak numerikus
felmérésének (poligonálás) közvetlen gépbe viteléhez. Nem kell a lépésszámot
méterre áttenni, ha ideiglenesen megváltoztatjuk arányosan a méretarányt vagy
külön fájlban rajzolunk és méretarányt a rajzolás végén átállítva File>Import
behozzuk a rajzba.
A másik három rajzoló ikon zárt görbéket mutat, fontos azonban tudni, hogy ezek
is normál vonalakat húznak, mivel az OCAD-ben zárt görbék nincsenek (a kivételrôl
késôbb). A kezdôpontnál, ahol elkezdtük rajzolni ôket, két pontot tesz le az
OCAD, amik külön-külön mozgathatók késôbb. Ennek ellenére igen hasznos eszközökrôl
van szó.
Az ellipszisrajzolóval (Ellipse mode) gyorsan rajzolhatunk foltokat, nemcsak
szabályos ellipsziseket, hanem átalakítva más foltokat is. Dragoljunk az ellipszis
egyik (célszerűen a hosszabbik) átlóján, majd újabb dragolással alakíthatjuk
ki az ellipszis végleges formáját.
A kör (Circle mode) egy dragolással alakítható, illetve ha klikkelünk a tervezett
kör középpontjában, numerikusan is megadhatjuk a kör sugarát.
A téglalap (Rectangular mode) rajzoló jóval több a nevénél: bármilyen összetett,
egyenes, egymásra merôleges vonalakkal határolt idomot lerajzolhatunk. Úgy működik,
mint az egyenes vonal rajzoló, de csak egymásra merôleges vonalakat rajzolhatunk.
Ha abbahagyjuk a rajzolást, kiegészíti az idomot a kezdôpontig. Egy bonyolult
alaprajzú kastély megrajzolásánál nagy segítség ez a más programban nem fellelhetô
eszköz. Érdemes különösen ha az alaptérkép illetve a rajzunk elmosódott
a leghosszabb oldalnál kezdeni a rajzot, nehogy elforgatva kezdjünk rajzolni.
Ha az épület stb. szimmetrikus, és fontos, hogy pontosan rajzoljunk, felépíthetjük
önálló téglalapokból is az idomot. Ha egymásból másoljuk a darabokat, biztosan
egyformák lesznek és végül egyesíthetjük a darabokat egyetlen idommá.
Eddig megismerkedtünk a vonalas jelek rajzolási módjaival, ugyanígy rajzolhatunk
felületi jeleket (Area symbol), ha nem ér össze a vonal eleje és vége, az OCAD
egyszerűen egy egyenessel zárja le a rajzot. Van valami, amit nem tehetünk,
nem rajzolhatjuk meg egyszerre a foltot és az azt határoló vonalat, ezeket az
OCAD csak külön kezeli, viszont nagyon egyszerűen kitölthetünk színnel egy vonalat
illetve határvonalat rajzolhatunk neki: válasszuk ki a kívánt idomot, utána
klikkeljünk a másik jelen amit használni akarunk, és utána a Fill or make border
ikon (sárga körbe mutató nyíl) azonnal elvégzi a kért műveletet.
Sokszor szükséges az elkészült rajzot módosítani, erre több módszer áll rendelkezésünkre,
de elôtte röviden a kiválasztásról.
A meglevô objektumokat, ha valamit csinálni szeretnénk velük, elôbb ki kell
választani. Az OCAD kétféle kiválasztást ismer: a baloldali fekete nyíllal az
egész objektumot igazíthatjuk (Edit object), a jobboldali fehérrel csak egyetlen
pontot (Edit point).
A vonalak futásán elsôsorban a pontok tologatásával, az érintôk módosításával
igazíthatunk, ehhez a fehér nyíllal dragoljunk a ponton vagy az érintô végén
levô kis karikán. Szükséges lehet újabb pontot beilleszteni, ezt a kiválasztó
nyilak melletti ikonokkal tehetjük meg: Normal point szükséges, ha az új pontban
ívet szeretnénk, a Corner point-ban az elôre- és hátramutató érintôk különbözô
szögbe is állíthatók, pl. hegyes csücsköket így tudunk létrehozni. A javításkor
sokszor látjuk, hogy túl sok pontot tettünk le, ekkor a Remove point ikon segít
rajtunk, eltünteti a nem kívánt pontot. (A köztük levô Dash point ikonról késôbb
lesz szó.) A Rotate object icon elforgatja a kijelölt rajzelemet, klikkeljünk
a tervezett elforgatás középpontján és utána dragolással forgatható az objektum.
Ha fekete nyíllal választottuk ki a vonalat stb., megváltoztathatjuk a méretét
is: ha a sarokban levô fekete pontokra nyúlunk, nagyíthatjuk illetve kicsinyíthetjük
dragolással, ha az oldalközepeken levô pontokat fogjuk meg, csak vízszintes
ill. függôleges mérete változik, ekkor természetesen az alakja torzul. Így lehet
beilleszteni poligonokat a két végpont közé, sôt akár külön megrajzolt térképrészleteket
is.
Ha meglevô vonalat szeretnénk folytatni, nyomjuk a Shift billentyűt, amíg az
elsô érintôt (egyenes vonalszakaszt) meghúzzuk, akkor hozzáilleszti a meglevô
vonalhoz az új részt. Természetesen az új szakasznak pontosan a régi végpontjáról
kell indulnia. Íves vonalhoz egyenest is illeszthetünk és viszont, így (is)
lehet vegyes vonalakat elôállítani.
A következô rész a különbözô jelfajtákról és a jelek módosításáról, létrehozásáról
fog szólni.
Elnézést kérek az angol szavak használatáért, de különösen a klikk, drag szavak
helyett nem tudtam jobbat. Kérek javaslatokat!
A múltkor azt írtam, hogy az OCAD fájlok átalakítás nélkül, azonnal behívhatók
képként is. Ez igaz, de csak ugyanabban a méretben és állásban, ami érthetô
is pl. a pályatervezés miatt. Ha igazítható képként szeretnénk behívni egy OCAD
fájlt, elôbb exportálni kell jpg-be.
Továbbra is várjuk az olvasók javaslatait/kívánságait a szerkesztôség címeire,
vagy közvetlenül a szerzônek: abelmap@axelero.hu és 209114014
Hegedüs Ábel térképész
Hadtörténeti Intézet és
Múzeum Térképtára
Vissza a Tájoló 2005/04 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!