Felnôtt és junior keret szövetségi kapitánya: Hegedűs Zoltán
Azt hiszem, nem kell különösebben bemutatni a magyar tájfutó társadalomnak,
hiszen elég régóta benne élsz, voltál már szövetségi kapitány is. Azért mondanál
magadról néhány szót az újszülött olvasóinknak?
1966 óta tájfutok az OSC szakosztályában. 1974-ben a dániai VB-n a magyar
váltó tartalékként beugró tagjaként 6. helyezett lettem Boros Zoltánnal, Sôtér
Jánossal és Vajda Gézával. Az edzôi tevékenységet 1977-ben kezdtem azzal, hogy
segítettem egy sporttársamnak, aki megkért rá. Szakosztályunkban 1984-tôl 2001-ig
dolgoztam edzôként. 1997-tôl 2001-ig voltam felnôtt szövetségi kapitány. Azóta
ismét sporttársi alapon segítek azoknak, akik igénylik.
Mi motivált most, hogy újra felvállald a szövetségi kapitánysággal járó feladatokat?
Többen megkerestek, hogy szükség lenne rám, és nagyon sokak részérôl bizalmat
és segítôkészséget tapasztaltam. Ez nagyon jól esett és arra sarkall, hogy megszolgáljam
a felém irányuló bizalmat.
Mit szeretnél másképp csinálni mint korábban?
A magyar VB-re konkrét célkitűzéseket szeretnék kidolgozni az érintettekkel,
és minden tudásommal, tapasztalatommal segíteni ôket, hogy elérjék a kitűzött
céljaikat. Ha jól csinálom, nem is kell kötelezô követelményeket kiírni, hiszen
ha valaki nagyon akar valamit, annak azt már nem kell elôírni.
Mit tartasz a jelen helyzetben a szövetségi kapitány legfontosabb feladatának?
Az elôzô kérdésre adott válaszomban megfogalmazottak minél sikeresebb megvalósítását.
Konkrétabban: minél több magyar tájfutó tudjon a nemzetközi élmezônyben jegyzett
eredményt elérni (ez nehéz és egészen más, mint az itthoni mezônyben versenyezni),
és közülük kerüljenek ki azok, akik 2009-ben a legjobb eredményt érik majd el.
Mit érzel edzôként erôsségednek ill. esetlegesen gyengédnek?
Az erôsségem lehet, ha lelkesíteni tudom legjobbjainkat, a gyengém, ha ez
nem sikerül, illetve nagyon sok feladat vár ránk, félek, hogy nehéz lesz mindenre
odafigyelni, de szerencsére nagyon sokan felajánlották a segítségüket.
Úgy tudom nem nagyon beszélsz idegen nyelveket, ezt nem érzed hátránynak ennél
a feladatkörnél?
Nem vagyok egy nyelvtehetség, de középfokú angol nyelvvizsgám van és hosszú
ideje használnom is kell e nyelvet a munkámban és a sportban. Jelenleg is tovább
tanulom.
Kikre számítasz a munkád során segítôként?
MINDENKIRE! Már nagyon sok feladatra sikerült megállapodnunk segítôkész sporttársakkal:
intézôi, csapatvezetôi, edzôtáborok, edzések megszervezési és lebonyolítási
feladataira, stb.
Mindenki a 2009-es hazai VB-rôl beszél már a válogatott háza táján. Te meddig
tervezel?
Azt hiszem az eddigiekbôl kiderült. 2009-ben egy sokáig vissza nem térô alkalom
kínálkozik számunkra, ki kell használnunk. Hivatalosan: a szerzôdés addig szól.
Szeretném persze, ha nem feledkeznénk meg a juniorokról sem, akiket szintén
a szárnyaim alá veszek, hiszen ez a korosztály hihetetlenül fontos lépcsôfok
a felnôtt sikerek felé, és a Junior VB-ken is nagyon sok jó eredmény lehetôségét
várom.
Felsorolnád, szerinted ki szerepelhet eredményesen a jelen és a jövô válogatottjából
a hazai VB-n és melyik versenyszámban?
Most az ajtót mindenkinek kinyitom, a nemzetközi eredményesség mércéje meg
fogja mutatni számunkra, hogy kinek lesz esélye jól szerepelni a következô évek
világversenyein. Nem akarok még senkit sem kiemelni, és fôleg senkit sem akarok
kizárni. Amellett, hogy persze vannak, akikrôl látom, hogy megvan bennük az,
amitôl sikeresek lehetnek, úgy gondolom a kiemelkedô nemzetközi eredmények elérésének
képessége sokkal többekben megvan, mint akikre jelenleg gondolunk. Aki jól készül
fel, szorgalmas és bizonyít a nagy versenyeken, annak ott lesz a helye abban
a keretben, amelyik eredményes lesz a hazai VB-n!
Ahol én hiszek benne, de számokat nem mondok lesznek jó eredmények!
Utánpótlás keret szövetségi kapitánya: Kovács Zoltán
Mondanál néhány szót kötôdésedrôl a tájfutáshoz, és az eddigi edzôi tevékenységedrôl?
Még aktív öttusázó koromban, 1978-ban kezdtem el tájfuni a mostani Kôbányai
Tájfutó klub elôdjében, a Kôbányai Lombikban. Az eleinte hosszú bolyongással
teljesített versenyek közben, beletanulva a tájékozódás művészetébe, lassan
megszerettem a tájfutást, ami azóta is a legkedvesebb hobbim, sportom és munkám!
Az edzôi szakmát mint öttusa edzô kezdtem el gyakorolni, majd 1993-ban lettem
tájfutó edzô a Kôbányai Tájfutó Klubban. 1996 óta vagyok a Tabáni Spartacus
edzôje, ahol többek között olyan tehetséges versenyzôket nevelhettem mint Lux
Andrea, Makrai Éva, Szűcs Levente, Kauffman Brigitta és még sokan mások.
Milyen edzôi képesítéssel rendelkezel?
Öttusa és tájfutó edzôi oklevelet és sportszervezô (menedzser) képesítést
szereztem a Tf-en 1993-ban.
Van információd arról, hogy hányan jelentkeztek erre a posztra? Mi volt az a
momentum szerinted, ami az elnökséget feléd orientálta?
Errôl azt hiszem inkább az elnökséget kellene kérdezned, hiszen ôk döntöttek,
és mások tollával ékeskedni...!!!!
Az utóbbi idôben sok kritika érte a mindenkori kapitányokat, hogy a saját embereik
felé hajlik a kezük. Mit gondolsz, hogyan lesz összeegyeztethetô a szövetségi
kapitányság a klubedzôséggel?
Mint szövetségi kapitány úgy gondolom, hogy ha konkrétan megfogalmazott válogatási
elvek vannak, és ez elvek szerint történik a válogatás, az kizár mindenféle
visszaélést és biztosítja, hogy az arra megérdemelt versenyzôk képviselhessék
az Ifjúsági Európa-bajnokságon hazánkat. A saját maga felé hajlik a keze kérdésre
reagálva azt mondhatom, hogy az ilyen problémák elkerülésének érdekében felkértem
Borosznoki Lászlót, (akinek elhivatottsága és tisztessége úgy gondolom megkérdôjelezhetetlen),
hogy Ô kísérje figyelemmel, ellenôrizze és számolja a válogató versenyeken elért
eredményeket az edzôk és az elnökség által elfogadott és elôre kihirdetett elvek
szerint! Mint klubedzô, Gyalog Zoltán edzô kollegámmal együtt azon fogunk dolgozni,
hogy tanítványaink teljesítsék a válogatási elvekben megfogalmazottakat, és
azt tartom kôvetendô példának, hogy rájuk is ugyan azon szabályok vonatkozzanak,
mint mindenki másra a válogatás folyamán!
Lesznek segítôid a munkában?
Természetesen lesznek, hiszen egyedül egy ember maximum félkarú óriás lehet
a mai világban, bármilyen jól is csinálja a munkáját. Örömmel veszem minden
olyan sportbarát, edzô és tájfutó segítségét, aki tenni akar azért, hogy utánpótlás
korú versenyzôink sikeresen szerepeljenek az elkövetkezendô világversenyeken.
Lantos Zolinál elég nagy hangsúly volt a fizikai felkészülésen. Te mire tervezed
fektetni a felkészülés során a hangsúlyt?
Magyarországon a felkészülés alapvetôen a kluboknál történik. Ebbôl következik,
hogy a legnagyobb feladat is a klubedzôkre hárul, akik nap mint nap együtt készülnek
tanítványaikkal a mindig jobb eredmények elérésére. Sajnos a pénzhiányból adódóan
a folyamatos központi felkészülés (mint ahogy más sportágban megtehetik), nálunk
nem, illetve szinte alig valósítható meg. A magas fizikai szint elérését a klubedzôk
folyamatos edzéssel, illetve saját felmérôk futtatásával tudják fejleszteni,
mérni, amit szinte bármilyen körülmények között meg lehet valósítani, de a technikai
tudás megszerzéséhez elengedhetetlen a jó, illetve különleges terepek megléte.
Mi ebben szeretnénk segíteni, hogy eljussanak versenyzôink olyan terepekre és
ott olyan technikai elemeket gyakorolhassanak, ami az adott év világversenyén
való kiváló eredmény eléréséhez szükséges. Szerencsére nagy tehetségek vannak
sportágunkban, akiket kiváló edzôk tanítanak, edzenek! Együtt remélem sikerül
megoldanunk a problémákat és felkészíteni legjobbjainkat elôdeikhez méltó eredmények
elérésére!
Az utóbbi években mintaszerű volt a serdülô-ifi korosztály felkészülési programja
a nagyobb világversenyekre, hiszen szinte valamennyi alkalommal edzetek a leendô
versenyek helyszínén, vagy azokhoz közeli nagyon hasonló terepeken. A versenyzôk
tehetsége mellett valószínűleg ez is megmutatkozott az elmúlt idôszak nagyszerű
korosztályos sikereiben. Te hogy tervezed, továbbra is lesznek ilyen jellegű
külföldi túrák?
Természetesen, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ne szakítsuk meg eddigi
hagyományainkat és jövôre is éremmel, érmekkel térjünk haza a júliusi Európa-bajnokságról!
Kérdezett: Hites Viktor
Válaszolt: Hegedűs Zoltán
és Kovács Zoltán
Vissza a Tájoló 2005/10 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!