Közel százan teljesítették a megújult nyomvonalon, kitűnô idôben lebonyolított
Dobogókôi Hegyi Futóverseny 3 kategóriáját. A nôk 20 km-es távját a sokoldalú
Füzy Anna nagy fölénnyel nyerte. A 32 km hosszú Skerletz Iván hegyi maraton
gyôztese Józsa Gábor lett 171.22 perces idôvel Koprivanacz Imre és Zsebeházy
István elôtt. A Dr. Somogyvári Károly hegyi nyílt 13 km-es távját Sipiczki Csaba
Péter nyerte 59,05 perccel Marton János és Tóth Ádám elôtt.
Miért módosultak az útvonalak? kérdezem Schönviszky György pályakitűzôt.
A Dobogókôi Hegyi Futóverseny pályáinak módosítására az alábbi meggondolások
vezettek:
A Kôvári Endre által több mint 40 évvel ezelôtt kitűzött pálya a megnövekedett
autósforgalom miatt veszélyessé vált Pilisszentkereszt Kétbükkfa-nyereg között.
Ezért ezt a szakaszt kikerülve az új 1-es és 2-es ponttal a pálya vonalvezetését
a Pilis-hegység legszebb panoráma útján vezettem át a Pilis-nyeregbe. Innen
minden változatlan.
Ezen a pályán a nôk az idô rövidsége miatt nem indulhatnak, részükre új pálya
került kialakításra. Így a hölgyek is beérnek a 14 órai eredményhirdetésre.
A Somogyvári Károly Emlékverseny pályamódosítását két szempont vezette. A rajt
után, a meredek sípályán lefutó versenyzôk jelentôs része elmerevedett, nagy
nehézségek árán jutottak föl a Prédikálószékre. Az új útvonal Sikárosig egyenletesen
lejt, onnan visszafelé a sípálya alsó állomásáig egyenletesen emelkedik az út.
Itt a sípálya alsó szakasza még megfutható, majd jön a felsô meredek szakasz,
ami után már ott a cél. A régi útvonalon gyakorlatilag a Bükki-pusztai elágazástól
hosszú emelkedô volt, majd az igen meredek Nagyszuszogó a műútig. Innen is
még 100 méter szint volt Dobogókôig. Annak idején, a sípályán keresztül 3-4
perccel jobb idôt futottam Dobogókôig.
1961-ben Kôvári Endre és Jávorka Péter, amikor angol mintára kiötölték az elsô
magyar hegyimaratoni pálya tervét, kikérték Galgóczy István, Skerletz Iván és
jómagam véleményét. Jobbat senki sem tudott javasolni, mert akkor a Pilis-tetôre
nem lehetett fölmenni a rakétabázis építése miatt.
Ma szerencsére ilyen akadály nincs. Így Kôvári Endre és Skerletz Iván szellemiségét
követve próbáltam az útvonalon jobbítani. Mind a ketten kiváló hegymászók is
voltak, a tájfutás mellett céljuk volt a hegycsúcsok megmászása, ezért úgy ítéltem
meg, hogy a legnagyobb kihívás, ha a Pilis-hegység 3 legmagasabb csúcsán vezet
a pálya.
Közismert volt Skerletz Iván kötôdése Dobogókôhöz, a Pilis-hegység szívéhez,
mely az Árpád-házi királyok szakrális központja is volt. Itt Dobogókôn teljesítette
Gromek 1964. novemberében a 24 órás futás alatt a 144 km és 780 métert, majd
egy évvel késôbb a 2:30:11-es fantasztikus pályacsúcsot.
Nagyon kevesen ismerik személyesen a Németországban élô másik kiváló sportember,
Kôvári Endrét, a nagy újítót. Ô volt az elsô magyar javított térkép elkészítôje
(Püspökszilágy, 1962. május), az elsô magyar színes nyomtatott javított térkép
elkészítôje (Fehérkôlápa, 1964. május), az elsô magyarországi váltóverseny rendezôje
(Földes F. ev., Balatonalmádi, 1960. június) és számos ötlet kitervelôje és
megvalósítója.
Schell Antal és Schönviszky György
Vissza a Tájoló 2005/10 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!