Harminckét év után újra lesz Debrecenben Hungária Kupa


1974 augusztusát írtuk, amikor közel húsz nemzet 886 tájfutója a Debrecen környéki erdôkben öt napon keresztül küzdött a Hungária Kupa kategóriáinak elsôségéért. Nekem ez volt az elsô Hungáriám, mely térdsérülésem miatt csak a Bánki erdôben lebonyolított második napi futamig tartott. Az eltelt több mint három évtized távlatából néhány dologra azért még ma is élénken visszaemlékszem. Ilyen volt az egyetem elôtti megnyitó ünnepség, a sárga programfüzet, mely többféle szolgáltatás ingyenes igénybevételére szolgált (pl. villamosjegy, strand belépô, stb.), a csalános terep, a forró homok, az erdei kisvonat, az állatkert, a vidámpark vagy a színpompás virágkarnevál. Azt is tudom, hogy a hölgyeknél Monspart Saci, a férfiaknál pedig „NagyDüdü” nyerte az elitet. Én meg sok más társammal együtt a verseny feladására kényszerültem.
Szóval jövô nyáron a debreceniek jóvoltából ismét lesz Hungária Kupa. Az alföldi város tájfutással foglalkozó szakemberei, élükön dr.Dobrossy Istvánnal, már megtartották elsô szervezôbizottsági ülésüket. A térképek terepi munkálatai a nyíregyházi Zelei Ferenc irányítása mellett kezdôdtek el. Úgy tűnik, most egy remek festôi környezetben, vízben is gazdag területet találtak a 2006-os Hungária Kupa versenyközpontjának, ahol az elsôdleges tervek szerint akár négy versenynapot is egy célhellyel tudnak majd lebonyolítani.
Bár az utóbbi idôben megoszlanak a vélemények errôl az egyik legrégebbi szervezésű többnapos hazai versenysorozatunkról, mégis, úgy érzem, élni kell a hazai klubok versenyzôinek ezzel a lehetôséggel, és ott kell lenniük jövô nyáron Debrecenben, hogy harminckét év után az Erdôspuszták térségében megküzdjenek egymással a 31. alkalommal lebonyolításra kerülô Hungária kupán.


Zentai József

Meghívunk minden tájékozódási futást szeretô és kikapcsolódni vágyó sportolót 2006. augusztus 9-13. között Debrecenbe, az erdôspusztákban rendezendô 5 napos Hungária Kupára.
A szervezést. és elôkészítést elkezdtük. Elsônek engedjétek meg, hogy bemutassuk városunkat, ill. a terep egy részletét képekben.


Dr. Dobrossy István,
a szervezô bizottság elnöke
Virág István,
a versenybíróság elnöke
Garda Árpád, Hajdú-Bihar megyei és Debrecen városi Tájékozódási Futó Szövetség elnöke



Debrecen rövid története
Debrecen területét ôsidôk óta lakják az emberek. Egészen a rézkorig nyúlnak vissza az ásatások során feltárt bizonyítékok. Bizonyíthatóan éltek a környéken szkíták, szarmaták és avarok is. Debrecen nagyvárossá fejlôdése földrajzi szemmel mégis kicsit furcsa, hiszen a puszta közepén áll. Régen viszont az északi oldalán erdôségek húzódtak, határában bôvizű volt a Tócó, mely ma már csak jelentéktelen víz. A legfontosabb tényezô a város fejlôdésében az, hogy jelentôs utak keresztezôdésében helyezkedik el. Itt találkozik a felvidékrôl Tokajon át délre és a nyugatról Nagyvárad felé húzódó két útvonal.
Debrecen nevét leírva elôször 1235-ben találjuk meg. A Debrecen név török eredetű, jelentése: „éljen, mozogjon”. Elsô tulajdonosai is a Debreceni nevet viselték. A város Nagy Lajos királytól kapott városi jogot 1361-ben, és fal nélküli, ún. Mezôvárosként működött. Évente négy vásár megtartására volt joga, amibôl kettôt, a Gergely és a Mihály napit mai napig is megtartják. E vásárok ma már természetesen más formában és árukínálattal kerülnek megrendezésre, de érdekes színfoltjai a város életének. A városban erôs volt a céhek összetartása. Egy-egy utcába tömörödve éltek, és a mai utcanevek is ôrzik tevékenységük emlékét. A városnak mindig jelentôs volt a mezôgazdasági jellege. Nagy földterületekkel és legelôkkel rendelkeztek. Az 1400-as években a Hunyadiak fennhatósága alá kerül, akiktôl árumegállító-jogot kapnak. Ez nagyban elôsegítette a kereskedelem fejlôdését. Jelentôs tevékenység volt a városban az állattartás, az állatkereskedés és a szekerezésnek nevezett bérfuvarozás.
Az 1500-as években a református hit nagyarányú elterjedésével Debrecen egyházi központtá is válik. Ez a szerepe a mai napig is fennáll. Erre utal az is, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatása során Debrecent (a kálvinista Rómát ) és a nagytemplomot is meglátogatta. A városban kialakult egy önigazgatási rend, amelyben fontos szerepet töltöttek be a választott képviselôk, akik gyakran egybeestek az egyház presbiteri tanácsában ülôkkel, így a vallási és városi vezetés harmóniája mindig megvolt. A város vezetôje a bíró volt. Ez a feladatkör a név ellenére a mai polgármesteri funkciónak felel meg.
Az ország három részre szakadásakor a három hatalom ütközôpontjába került. Mivel magát megvédeni nem volt képes, hadserege, vára nem lévén, a túlélésnek azt a formáját választotta, hogy mindig behódolt az éppen esedékes hatalomnak, és adóval váltotta meg önállóságát.
A város történetének szomorú és visszatérô eseményei a tűzvészek, amelyek többször elpusztítják Debrecent. Debrecen környékének benépesítésében Bocskai Istvánnak volt nagy szerepe. A nevével fémjelzett szabadságharc után szövetségeseinek, a hajdúknak – akik korábban szilaj, harcias marhapásztorok voltak – területeket és kiváltságokat adományozott. Az ekkor letelepített közel tízezer fô teremtette meg a Hajdúság alapjait. (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúsámson... stb.)
Debrecennek a Rákóczi-szabadságharcban komoly szerep nem jutott. Talán csak egy szomorú momentum, hogy a város fôbírájának házában fogalmazták a Szatmári Béke szövegét. A következô évtizedekben az ellenreformáció keserítette a reformátusokat, és a környéknek is kijutott a szenvedésbôl. Az 1811-es nagy tűzvész után alakították ki a belvárosnak a ma is látható szerkezetét, és elkezdôdött egy tudatos városrendezés.
A város 1849-ben kerül újra a figyelem középpontjába. Az elôretörô osztrák seregek elôl ugyanis ide menekül a kormány, és itt Debrecenben mondják ki a Habsburg ház trónfosztását. Az elsô világháború után az ország keleti fele román megszállás alá kerül, aminek a város is súlyosan megfizeti az árát, mert a román sereg kivonulásakor minden mozdíthatót elvitt. A második világháború súlyos harcokkal söpör végig a környéken, de Debrecen újra az ország fôvárosa lett, mert 1944 decemberében itt hívták össze az ideiglenes nemzetgyűlést, és itt alakult meg az ideiglenes kormány, mely elkezdte az újjáépítést.


Vissza a Tájoló 2005/10 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!