1974 augusztusát írtuk, amikor közel húsz nemzet 886 tájfutója a Debrecen
környéki erdôkben öt napon keresztül küzdött a Hungária Kupa kategóriáinak elsôségéért.
Nekem ez volt az elsô Hungáriám, mely térdsérülésem miatt csak a Bánki erdôben
lebonyolított második napi futamig tartott. Az eltelt több mint három évtized
távlatából néhány dologra azért még ma is élénken visszaemlékszem. Ilyen volt
az egyetem elôtti megnyitó ünnepség, a sárga programfüzet, mely többféle szolgáltatás
ingyenes igénybevételére szolgált (pl. villamosjegy, strand belépô, stb.), a
csalános terep, a forró homok, az erdei kisvonat, az állatkert, a vidámpark
vagy a színpompás virágkarnevál. Azt is tudom, hogy a hölgyeknél Monspart Saci,
a férfiaknál pedig NagyDüdü nyerte az elitet. Én meg sok más társammal együtt
a verseny feladására kényszerültem.
Szóval jövô nyáron a debreceniek jóvoltából ismét lesz Hungária Kupa. Az alföldi
város tájfutással foglalkozó szakemberei, élükön dr.Dobrossy Istvánnal, már
megtartották elsô szervezôbizottsági ülésüket. A térképek terepi munkálatai
a nyíregyházi Zelei Ferenc irányítása mellett kezdôdtek el. Úgy tűnik, most
egy remek festôi környezetben, vízben is gazdag területet találtak a 2006-os
Hungária Kupa versenyközpontjának, ahol az elsôdleges tervek szerint akár négy
versenynapot is egy célhellyel tudnak majd lebonyolítani.
Bár az utóbbi idôben megoszlanak a vélemények errôl az egyik legrégebbi szervezésű
többnapos hazai versenysorozatunkról, mégis, úgy érzem, élni kell a hazai klubok
versenyzôinek ezzel a lehetôséggel, és ott kell lenniük jövô nyáron Debrecenben,
hogy harminckét év után az Erdôspuszták térségében megküzdjenek egymással a
31. alkalommal lebonyolításra kerülô Hungária kupán.
Zentai József
Meghívunk minden tájékozódási futást szeretô és kikapcsolódni vágyó sportolót
2006. augusztus 9-13. között Debrecenbe, az erdôspusztákban rendezendô 5 napos
Hungária Kupára.
A szervezést. és elôkészítést elkezdtük. Elsônek engedjétek meg, hogy bemutassuk
városunkat, ill. a terep egy részletét képekben.
Dr. Dobrossy István,
a szervezô bizottság elnöke
Virág István,
a versenybíróság elnöke
Garda Árpád, Hajdú-Bihar megyei és Debrecen városi Tájékozódási Futó Szövetség
elnöke
Debrecen rövid története
Debrecen területét ôsidôk óta lakják az emberek. Egészen a rézkorig nyúlnak
vissza az ásatások során feltárt bizonyítékok. Bizonyíthatóan éltek a környéken
szkíták, szarmaták és avarok is. Debrecen nagyvárossá fejlôdése földrajzi szemmel
mégis kicsit furcsa, hiszen a puszta közepén áll. Régen viszont az északi oldalán
erdôségek húzódtak, határában bôvizű volt a Tócó, mely ma már csak jelentéktelen
víz. A legfontosabb tényezô a város fejlôdésében az, hogy jelentôs utak keresztezôdésében
helyezkedik el. Itt találkozik a felvidékrôl Tokajon át délre és a nyugatról
Nagyvárad felé húzódó két útvonal.
Debrecen nevét leírva elôször 1235-ben találjuk meg. A Debrecen név török eredetű,
jelentése: éljen, mozogjon. Elsô tulajdonosai is a Debreceni nevet viselték.
A város Nagy Lajos királytól kapott városi jogot 1361-ben, és fal nélküli, ún.
Mezôvárosként működött. Évente négy vásár megtartására volt joga, amibôl kettôt,
a Gergely és a Mihály napit mai napig is megtartják. E vásárok ma már természetesen
más formában és árukínálattal kerülnek megrendezésre, de érdekes színfoltjai
a város életének. A városban erôs volt a céhek összetartása. Egy-egy utcába
tömörödve éltek, és a mai utcanevek is ôrzik tevékenységük emlékét. A városnak
mindig jelentôs volt a mezôgazdasági jellege. Nagy földterületekkel és legelôkkel
rendelkeztek. Az 1400-as években a Hunyadiak fennhatósága alá kerül, akiktôl
árumegállító-jogot kapnak. Ez nagyban elôsegítette a kereskedelem fejlôdését.
Jelentôs tevékenység volt a városban az állattartás, az állatkereskedés és a
szekerezésnek nevezett bérfuvarozás.
Az 1500-as években a református hit nagyarányú elterjedésével Debrecen egyházi
központtá is válik. Ez a szerepe a mai napig is fennáll. Erre utal az is, hogy
II. János Pál pápa magyarországi látogatása során Debrecent (a kálvinista Rómát
) és a nagytemplomot is meglátogatta. A városban kialakult egy önigazgatási
rend, amelyben fontos szerepet töltöttek be a választott képviselôk, akik gyakran
egybeestek az egyház presbiteri tanácsában ülôkkel, így a vallási és városi
vezetés harmóniája mindig megvolt. A város vezetôje a bíró volt. Ez a feladatkör
a név ellenére a mai polgármesteri funkciónak felel meg.
Az ország három részre szakadásakor a három hatalom ütközôpontjába került. Mivel
magát megvédeni nem volt képes, hadserege, vára nem lévén, a túlélésnek azt
a formáját választotta, hogy mindig behódolt az éppen esedékes hatalomnak, és
adóval váltotta meg önállóságát.
A város történetének szomorú és visszatérô eseményei a tűzvészek, amelyek többször
elpusztítják Debrecent. Debrecen környékének benépesítésében Bocskai Istvánnak
volt nagy szerepe. A nevével fémjelzett szabadságharc után szövetségeseinek,
a hajdúknak akik korábban szilaj, harcias marhapásztorok voltak területeket
és kiváltságokat adományozott. Az ekkor letelepített közel tízezer fô teremtette
meg a Hajdúság alapjait. (Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hajdúsámson... stb.)
Debrecennek a Rákóczi-szabadságharcban komoly szerep nem jutott. Talán csak
egy szomorú momentum, hogy a város fôbírájának házában fogalmazták a Szatmári
Béke szövegét. A következô évtizedekben az ellenreformáció keserítette a reformátusokat,
és a környéknek is kijutott a szenvedésbôl. Az 1811-es nagy tűzvész után alakították
ki a belvárosnak a ma is látható szerkezetét, és elkezdôdött egy tudatos városrendezés.
A város 1849-ben kerül újra a figyelem középpontjába. Az elôretörô osztrák seregek
elôl ugyanis ide menekül a kormány, és itt Debrecenben mondják ki a Habsburg
ház trónfosztását. Az elsô világháború után az ország keleti fele román megszállás
alá kerül, aminek a város is súlyosan megfizeti az árát, mert a román sereg
kivonulásakor minden mozdíthatót elvitt. A második világháború súlyos harcokkal
söpör végig a környéken, de Debrecen újra az ország fôvárosa lett, mert 1944
decemberében itt hívták össze az ideiglenes nemzetgyűlést, és itt alakult meg
az ideiglenes kormány, mely elkezdte az újjáépítést.
Vissza a Tájoló 2005/10 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!