Országos Egyesületi Váltóbajnokság kombinációs pályákkal
Idén ismét Szuha felé igyekeztek az OB indulói, de ezúttal a falu végén
másik útra kanyarodtak: új terep várta ôket. Mátraalmás határában szép célhelyet
alakítottak ki a Tipósok és a parkolás is kényelmesebb volt. A kétnapos OB általános
jellemzése helyett most egy témára fókuszálunk, az elsô alkalommal kipróbált
kombinációs váltóra.
A résztvevôk a versenyértesítôbôl értesülhettek arról, hogy a váltóverseny szakaszkombinációs
lesz, érkezett is egy óvás ezzel kapcsolatban. Az elbírálás formája és indoklása
szerintem mintaszerű, ezért teljes terjedelmében ide iktatom. (Itt szeretném
megköszönni a rendezôségnek, elsôsorban Mihóknak (Miháczi Zoltán) és Mozsárnak
(Molnár Attila), hogy minden általam kért adatot készségesen rendelkezésemre
bocsátottak.)
A DTC nevében Zsigmond Tibor 2005. október 11-én óvást nyújtott be az EVOB értesítôjében
szereplô az EVOB-n tervezett kombinációs pályákra.
Bár az óvás formailag több ponton nem felel meg a Versenyszabályzatnak
27.4. pont szerint A kiírás és az értesítô szabálytalanságait a kézhezvétel
utáni nap 24. órájáig feladott ajánlott levélben lehet óvni; Az értesítô október
7-én 08:30-kor került kipostázásra, az óvás október 11-én készült.
27.5. pont szerint Az óvási díj témánként és aláírónként 500 Ft., illetve
27.3 pont szerint az óvás, ha az a helyszínen történt, akkor az óvási díjat
a versenytitkárnak kell befizetni, ha a verseny elôtt vagy után történt az óvás,
akkor az óvási díjat az óvás benyújtása után 24 órán belül postára kell adni;
Az óvásban utalás sincs az óvási díj befizetésére.
...élve kötelességemmel és jogaimmal (27.6. pont) az óvás tárgyát kivizsgáltam.
Döntés: A Versenyszabályzat 27.7 pontja alapján Ha a szabálysértés részben
vagy egészben fennáll, akkor az óvást részben vagy egészben el kell fogadni.
Ellenkezô esetben el kell utasítani;, mivel szabálysértés nem áll fenn, az
óvást elutasítom.
Indoklás: Az érvényes Bajnoki szabályozás, a Versenyszabályzathoz hasonlóan,
mint azt a Versenybizottság vezetôje többször hangsúlyozta nem tiltó, hanem
megengedô szabályozások. A Bajnoki rendszerben nincs tiltás a váltók kombinációban
történô megrendezésére.
Az óvásban leírták, hogy korcsoportonként 1-1 pályát kell kitűzni., ugyanakkor
a Bajnoki rendszert megvizsgálva a Váltó OB-nál az szerepel, hogy ...az ötödik
esetben (F185 ) három 60-as korcsoportú, illetve az N150-ben három 50-es korcsoportú
A fokozatú pályát kell kitűzni.. Miként az Egyesületi Váltó OB-nál, a Váltó
OB-nál sem szerepel utalás a kombinációkra. Ezért egységesen és a Versenyszabályzat
figyelembe vételével kezelendô a kombinációs pályák kérdése. Az közismert, sôt
elvárt, hogy a Váltó OB-n kombinációs pályák nehezítsék a feladatot. De a Versenyszabályzat
alábbi pontjai is engedik, támogatják, sôt javasolják a kombinációk alkalmazását:
2.4.2 pont szerint A váltóversenyen legalább három váltószakasznak kell lennie.
Minden váltónak minden pályaszakaszt teljesítenie kell... valamint,
21.3. pont szerint A váltóknak összességükben azonos pályát kell teljesíteniük,
ehhez a kombinációs módszereknél a megfelelô formát kell alkalmazni.
Az általam ellenôrzött pályák ennek eleget tesznek, minden kategória, minden
pályaszakaszát minden váltó teljesíti.
A 21.4. pont leírja milyen váltóformákat lehet alkalmazni:
21.4 A váltóformák
- Egyenes váltó: az egyes váltószakaszokat futók azonos pályát futnak.
- Pályafelcserélôs váltó: a váltószakaszok számának megfelelô számú pályát a
váltók nem azonos sorrendben teljesítik.
- Rész-pályafelcserélôs váltó: a váltószakaszok számának megfelelô számú pályát
egy közös ponttal két részre bontják, s a pályarészeket a váltók nem azonos
sorrendben teljesítik.
- Szakaszkombinációs váltó: a váltópályát több szakaszra bontják, a szakaszokat
a váltók nem azonos sorrendben teljesítik.
- Bármilyen más kombinációs rendszer megvalósítható, ha eleget tesz annak a
követelménynek, hogy a váltók összességükben azonos pályát teljesítenek.
Összegezve: A versenyrendezôség a Versenyszabályzatban és a Bajnoki rendszerben
megfogalmazottaknak eleget tett, a szabályok szellemében járt el. A szabályozások
nem teljes egyértelműségért a rendezô szervezet nem tehetô felelôssé.
Továbbá a verseny elôtt 4 nappal a rendelkezésre álló idô rövidsége miatt sem
lenne szerencsés a pályák tervezésének, nyomtatásának újrakezdése.
Budapest, 2005. október 12. Kopanyecz Attila ellenôrzô bíró
Vizsgáljuk meg a döntést!
A bajnoki rendszer valóban elôírja, hogy milyen korcsoportú pályákból álljon
az adott kategória, de ezt nyilvánvalóan nem azért határozza meg, hogy kombinációs
pályák ne lehessenek, hanem azért, hogy rögzítse a tervezendô gyôztes idôket.
Ahogy Attila a másik óvásnál helyesen hivatkozott rá, mivel azonos a pályák
fokozata (E illetve A), ezért nem jogos az az észrevétel sem, hogy nem egyenlôk
a feltételek, mivel a rendezôk osztják szét az elágazó pontokat a csapatok
között. A tájfutásban teljesen azonos feltételeket nem lehet biztosítani, mint
ezt már sokan megírták, gondoljunk itt csak a verseny közben eleredô esôre.
A minôsíthetôséget (szerencsére) nem írja elô a bajnoki rendszer, ezért ezt
az óvásban számon kérni nem lehet. (... ami nem biztosítja az azonos feltételeket,
a minôsíthetôségrôl nem is beszélve. Ez a Bajnoki rendszer szabályainak ellentmond.
idézet az óvásból.)
A minôsíthetôség zászlaja alatt a nyolcvanas években egyszer már sikerült (majdnem)
teljesen kiirtani a váltóversenyeket hazánkból, különösen a kombinációsokat.
A világon ma már nem rendeznek komolyabb váltóversenyt azonos pályákon, nálunk
ez sajnos még elôfordul. Csak dicsérni lehet a rendezôket a bátor kezdeményezésért
és az ellenôrzô bírót, hogy a szabályzatok szellemében járt el.
Még egy kérdés vetôdik fel: idejében hozták-e nyilvánosságra a rendezôk a döntésüket?
A szabályzat szerint a kiírásnak tartalmaznia kell a verseny meghatározását
(fajta, forma, típus, forduló, kategóriák), ugyanakkor adós marad ezeknek a
pontos meghatározásával. Mégis úgy vélem, helyesebb lett volna a kiírásban legalább
annyit közölni, hogy kombinációs váltó lesz és a részleteket az értesítôben
meghatározni. Ugyanakkor, mint a szabályzat készítôje által benyújtott óvás
mutatja, jogosan tartottak az esetleges ellenállástól, amelyet az idô rövidségére
(is) hivatkozva könnyebb volt legyôzni.
Hogyan sikerült a megvalósítás?
A terep közepesen alkalmas erre a célra, a túl jó láthatóság (nem a pontoké,
a versenyzôtársaké) és másutt a sűrűbb bozótosok miatt. A nagyon kis (3,15 négyzetkilométer!)
terület, valamint a nagy utakkal és sötétzöldekkel tagolt meredek oldalak alaposan
próbára tették a pályakitűzôt, aki (az F170 kivételével) megfelelôen oldotta
meg a feladatát. A legrövidebb és leghosszabb pályavariációk hossza közti különbség
2,2-5,1% volt, egyedül N14-ben volt 6.1%, ami így is csak 150 méter. Mivel a
pályák lényegében azonos nyomvonalon haladtak, a szint nagyjából azonos volt,
de ennek sem a rendezôk, sem én nem számoltunk pontosan utána. Gyakran elôfordultak
szembefutások, sok volt a kategóriák közti azonosság, de ezt a szűk hely miatt
nehéz lett volna elkerülni.
A két fô kategóriában a pálya elsô szakasza öt felé ágazott el, és mivel ez
nem kategóriánként történt, senki nem tudta, kivel azonos a pontja, a nagyon
közel telepített bóják közül egyedül kellett kiválasztania a sajátját. Az elsô
csomópont az 5-ös (nôknek 4-es), itt ágazott szét a különbözô korcsoportok
pályája. A hosszabb távokba még egy elágazást iktattak be a rendezôk a térkép
keleti részén, a tagolt domborzatú terepen, tovább csökkentve az együtt haladásokat.
Minden kategória a befutás elôtt azonos kiskört teljesített, itt is volt elágazás,
ami alaposan próbára tette némelyik versenyzôt, gyakoriak voltak a hibázások,
egyrészt a cél közelsége miatti izgulás, másrészt az elôzôekkel ellentétben
itt kisebb volt a látótávolság. Az mindenképpen jobb lett volna, ha legalább
az utolsó futóknak itt már nincs elágazás, mert így a sok kilométeres pálya
helyett az utolsó száz métereken a szerencse döntött, mivel a variációk között
itt jelentôs különbségek voltak. (Így vesztette el egykor a magyar férfiváltó
a veszprémi fôiskolás VB-t.)
Az F170-es kategóriára kevesebb figyelem maradt, pedig itt is 34 nevezô volt.
Itt nem négyfelé, hanem csak kétfelé ágaztak el a pályák, és az F45-50-be becsúszott
az a hiba, hogy a korcsoportonkénti szétválasztás az elsô elágazásra esett,
így ezen kategóriák futói majdnem félpályáig azonos pontokat fogtak! A kirakott
pontokból is kihozható lett volna egy, elveiben a másik kettôhöz hasonlító,
jobb elgondolás.
A mezôny nincs kellôen felkészülve a kombinációs váltókra, hiszen nagyon kevés
ilyen van. Érthetô a rendezôk ellenkezése, mivel több a munka, kevesebb a bevétel,
mint az egyéninél. Sportágunk vezetésének meg kellene találni a módot, hogy
legalább 3-5 jó váltóverseny legyen évente az OB-kon kívül, pályázattal vagy
más módon. A váltó fontos csapatépítô erô, látványos, izgalmas és nem utolsósorban
minden világversenyen szerepel.
A kombinációk szokatlansága miatt még rutinos versenyzôk sem tudták áttekinteni
a rendszert. Nem ártott volna a térképek visszaadásakor nagyított térképeken
és táblázatokban megismertetni a mezônyt az elágazásokkal. Érkezett egy óvás
ez ügyben is, de szerencsére az SI rendszer nem engedi meg, hogy olyan pályákat
vigyenek be, amik nem egyforma (összesített) pályát tartalmaznak, ezért ez nyugodtan
elutasítható volt, a hibátlanságot az én elemzésem is megerôsítette. Ugyanakkor
az SI nem támogatja a különbözô kategóriákat a váltón belül (neki egyik elágazás
olyan, mint a másik), ezért nem készült a helyszínen kategóriánkénti eredmény,
pedig nagyon hiányzott.
Néhány szó a technikai kivitelezésrôl
A térképek színes nyomtatóval készültek, pályával együtt. Ez megbízható megoldás,
nem csúszhat el a felülnyomás a térképhez képest, bár a jobb nyomtatók már kinyomtatott
térképre is megbízhatóan nyomtatnak. Mindenképp meg kell oldani, hogy a pálya
ne szorítsa ki az alatta levô térképet, hanem látszódjanak a tereptárgyak
a vonalak, körök alatt. Ez nem valósult meg, ráadásul a szintvonalak is elég
vörösesre sikeredtek. Így fordulhatott elô, hogy pl. az F40/5-ös pontot többen
nem vették észre (a pálya vonala is alig tört meg), volt aki a következô pontról
jött vissza az alig kiolvasható térkép miatt! Meggondolandó, hogy érdemes lenne
beszerezni közösen egy nagyon jó nyomtatót, amivel majdnem olyan térképek készülhetnének,
mint a nyomdában, hiszen a váltók mellett egyre több igényes kisverseny is ezt
a technikát használja.
A pályák tervezése OCAD pályatervezôvel történt, de nem váltónként, hanem minden
pálya külön-külön készült. (Másként nem szerepelhetne a kombináció a szimbol
fejrészében.) Ez szükségtelenül megnövelte a rendezés amúgy is nagy odafigyelést
igénylô, nehéz munkáját, hiszen 200 pályát kellett elkészíteni. A teljes férfi
váltót (minimális módosítással) egy óra alatt be lehet vinni OCAD-be, azután
a program rajtszám szerint kinyomtatja az összes variációt a szükséges példányszámban,
rajtszámmal és szimbollal együtt. Mindössze annyit kell tenni, hogy a kész térképekre
a korcsoportot rá kell vezetni a futam száma helyett (124-2-bôl 124-F18 lesz),
ez minimális odafigyelést igényel, hiszen a pontok száma meghatározza a korcsoportot.
Az OB résztvevôi mindenképpen jól jártak, hiszen a gyermekbetegségek ellenére
kitűnô kezdeményezésnek voltunk részesei, csökkentek az együttfutások, reálisabb
eredmények születtek. Jól felépített kombinációs pályákon szükségtelen a kategóriák
csereberéje is, kötött kategória-sorrenddel sokkal jobban követhetô, izgalmasabb
egyesületi váltót lehetne rendezni.
Hegedüs Ábel
Vissza a Tájoló 2005/10 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!