MTFSZ - Fegyelmi Szabályzat

A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Elnöksége ezt a szabályzatot a 2004. augusztus 30-án megtartott ülésén elfogadta.

I. Fejezet
A Fegyelmi Szabályzat hatálya

1. §. A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség Fegyelmi Szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség (továbbiakban: MTFSZ), valamint a budapesti és a megyei szövetségek (továbbiakban: megyei szövetségek) (együttesen a továbbiakban: Szövetség) rendezése keretében sporttevékenységet végzô

a/ a Sportról szóló 2004. évi I. Törvény (a továbbiakban: Stv.) 5.§. (1) bekezdése szerinti amatôr tájfutóra,
b/ a Spt. 8.§-a szerinti hivatásos tájfutóra,
c/ a Stv. 77.§. p, pont szerinti sportszakemberre,
d/ a Szövetség, illetve a sportszervezetek választott tisztségviselôire, valamint – tagsági viszonytól függetlenül – a Szövetség, valamely sportszervezet, illetve iskolai sportegyesület keretében a tájfutással összefüggô tevékenységet kifejtô személyekre ( a c, és d, pont együtt: Sportszakember ),
e/ a sportszervezetekre.

2. §. Fegyelmi eljárást az 1.§-ban említett személyekkel és szervekkel szemben akár a Magyar Köztársaság területén belül, akár azon kívül elkövetett fegyelmi vétségek esetén lehet lefolytatni. A Szabályzatot kell alkalmazni az MTFSZ által rendezett sportrendezvényen, edzôtáborozáson, valamint a válogatott felkészülésekor, továbbá a válogatott program keretében elkövetett fegyelmi vétség elbírálásánál is.

3.§. A Szabályzatot az elfogadását követôen indult fegyelmi ügyekben kell alkalmazni.

II. Fejezet
Eljáró szervek

4.§. (1) Fegyelmi eljárást elsô fokon az adott versenyt szer vezô megyei szövetség Fegyelmi Bizottsága, illetve az MTFSZ Fegyelmi Bizottsága folytatja le.

(2) Az MTFSZ Fegyelmi Bizottsága jár el elsô fokon, ha a fegyelmi vétség az MTFSZ által, vagy közreműködésével rendezett verseny eseményei során történt, vagy a sportág egészét érinti.

5.§. A fellebbezés folytán másodfokú eljárás lefolytatására az MTFSZ Fellebbviteli Bizottságának van hatásköre, mely jelen Szabályzat alapján az MTFSz elnöksége. A megyei szövetség által rendezett versenyen elkövetett fegyelmi vétség esetében másodfokon a Fellebbviteli Bizottság jogkörében jelen Szabályzat alapján a megyei szövetség elnöksége jár el.
6.§. A Fegyelmi Bizottság legalább 3 tagból áll. Elnökét és tagjait a Szövetség Közgyűlése választja, munkarendjét pedig saját maga állapítja meg.

7.§. A Fegyelmi Bizottság eljárásában és döntéshozatalában elnökként, illetve tagként nem vehet részt, illetve jegyzôkönyvvezetôként nem működhet közre:

a/ az eljárás alá vont tájfutó, vagy sportszakember, továbbá a Ptk. 685.§. b. pontja szerinti közeli hozzátartozója,
b/ akit az eljárás során tanúként, vagy szakértôként hallgattak meg,
c/ akinek a fegyelmi büntetés megállapításához, vagy annak elmaradásához érdeke fűzôdik,
d/ akitôl egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el,
e/ másodfokú eljárásban az, aki az elsôfokú eljárásban a Fegyelmi Bizottság elnöke, vagy tagja volt.

8.§.(1) Az elnök, a tag, illetve a jegyzôkönyvvezetô az összeférhetetlenséget köteles a Fegyelmi Bizottságnak bejelenteni és ezzel egyidejűleg tevékenységét az eljárásban megszüntetni. Az elnök, a tag, illetve a jegyzôkönyvvezetô összeférhetetlenségét az eljárás alá vont személy is – az annak alapjául szolgáló tényrôl való tudomásszerzést követôen haladéktalanul – bejelentheti. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a Fegyelmi Bizottság az elnököt, a tagot, illetve jegyzôkönyvvezetôt az eljárásból kizárja és az eljárást az érintett részben megismétli.

(2) Ha az eljárás alá vont személy jelent be elfogultsági kifogást a tag, vagy a jegyzôkönyvvezetô ellen, arról az eljáró bizottság elnöke határozattal dönt. Ha pedig az elnökkel szemben jelentenek be kifogást, annak elbírálására elsô fokon az MTFSZ Fellebbviteli Bizottsága, másodfokon pedig az MTFSZ Elnöksége jogosult eljárni. Ennek érdekében a kifogást az eljáró bizottság elnöke köteles 3 napon belül az illetékes szervnek elôterjeszteni, melyrôl az illetékes szerv következô ülésén határozattal dönt. A határozatokkal szemben külön fellebbezésnek helye nincs.

III. Fejezet
Fegyelmi vétségek

9.§. Fegyelmi eljárást lehet lefolytatni a tájfutóval, illetve a sportszakemberrel szemben, ha az IOF, vagy a Szövetség verseny-, igazolási- átigazolási-, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.

10.§. Fegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a Szövetség Alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott elôírásokat vétkesen megszegi.

IV. Fejezet
Fegyelmi büntetések

11.§. A fegyelmi büntetés célja a sport rendjének és tisztaságának védelme érdekében a fegyelmi vétséget elkövetô visszatartása hasonló cselekmények elkövetésétôl, valamint annak megelôzése, hogy a tájékozódási futás sportág más résztvevôje fegyelmi vétséget kövessen el.

12.§. A tájfutóra fegyelmi büntetésként

a/ szóbeli figyelmeztetés,
b/ írásbeli megrovás,
c/ a Szövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év idôtartamra történô megvonása, vagy csökkentése,
d/ pénzbüntetés,
e/ a Szövetség versenyein történô részvételtôl legfeljebb öt évre való elétiltás,
f/ az igazolási és az átigazolási szabályok megsértése esetén az átigazolásból legfeljebb két évre történô kizárás

fegyelmi büntetés alkalmazható.

13.§. Sportszakemberre fegyelmi büntetésként

a/ szóbeli figyelmeztetés,
b/ írásbeli megrovás,
c/ a Szövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év idôtartamra történô megvonása, vagy csökkentése,
d/ pénzbüntetés,
e/ a Szövetség versenyrendszerében történô sportszakmai tevékenységtôl legfeljebb öt évre való eltiltás

fegyelmi büntetés szabható ki.

14.§. A Sportszervezetre fegyelmi büntetésként

a/ írásbeli figyelmeztetés,
b/ a Szövetség által adható juttatások csökkentése, vagy megvonása
c/ szövetségi ellenôr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
d/ sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása legfeljebb két évi idôtartamra,
e/ a Sportszervezet által rendezett verseny alacsonyabb kategóriába sorolása,
f/ meghatározott számú bajnokságból történô kizárás, legfeljebb egy évre,
g/ a szövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,
h/ a Szövetségbôl való kizárás, legfeljebb egy évre,
i/ legfeljebb 50.000,- Ft pénzbüntetés

fegyelmi büntetés szabható ki.

15.§. A pénzbüntetés mértéke a hivatalos sportoló sporttevékenységébôl, illetve a Sportszakember sportszakmai tevékenységébôl származó éves átlagjövedelmének hat havi összegét nem haladhatja meg. Amatôr sportolóra, vagy sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés 12.§. c/, e/ és f/ pontjában, illetve a 13. §.c/ és e/ pontjában meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatóak.

16.§. Sportszervezettel szemben pénzbüntetés a 14.§ b/ - g/ pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A 14.§. c/ és g/ pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók.

17.§(1)A 12.§ e/ és f/, valamint a 13.§. e/ pontja szerinti fegyelmi büntetés végrehajtása próbaidôre felfüggeszthetô, ha az elkövetô személyi körülményeire, valamint az elkövetett fegyelmi vétségre figyelemmel a büntetés célja ily módon is elérhetô. A próbaidô egy évnél hosszabb nem lehet és mértéke nem lehet rövidebb, mint a végrehajtásában felfüggesztett büntetési idô.

(2) A próbaidôre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az eljárás alá vont a próbaidô alatt újabb, írásbeli megrovásnál súlyosabban büntetendô fegyelmi vétséget követett el.

18.§. Több, egy idôben elbírált fegyelmi vétség esetén azok halmazatban, egy fegyelmi büntetéssel is büntethetôk.

19.§. Ha az eljárás alá vont a fegyelmi büntetés hatálya alatt újabb fegyelmi eljárás megindítására alapul szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a fegyelmi büntetés ismételten is kiszabható.

20.§. Ha az IOF, vagy a Szövetség a tájfutóra, Sportszakemberre, vagy a sportszervezetre jogerôs fegyelmi büntetést szabott ki, a sportszervezet köteles azt végrehajtani. A büntetés végrehajtásának elmulasztása esetén a sportszervezet intézkedésre jogosult sportszakemberével szemben fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye.

V. Fejezet
Fegyelmi eljárás megindítása

21.§(1) Kötelezettségszegés alapos gyanúja esetén a Fegyelmi Bizottság elnöke fegyelmi eljárást indít. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegésrôl való tudomás szerzés óta 30 nap, illetve a kötelezettségszegés elkövetése óta egy év eltelt.
Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidôt az eljárás alá vont belföldre történô visszaérkezésétôl kell számítani.

(2) A Fegyelmi Bizottság elnöke 8 napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, vagy sportszervezet a fegyelmi eljárás megindításáról.

(3) Az értesítésben meg kell jelölni

a/ a fegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját,
b/ a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt,
c/ az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás helyét és idôpontját,
d/ arra való utalást, hogy az eljárás alá vont írásos meghatalmazással jogi képviselôt vehet igénybe, illetve igényelheti érdekképviseleti szerv részvételét,
e/ a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(4) Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló, az eljárás során bizonyítékként felhasználható iratok másolatát.

(5) A tárgyalást a 22.§-ban foglalt kivétellel úgy kell kitűzni , hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás elôtt legalább 3 munkanappal korábban megkapják.

(6) Ha az eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselôjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a fegyelmi eljárásban. Amennyiben ezen kötelezettségének a törvényes képviselô nem tesz eleget, úgy a kiskorú képviseletét a Fegyelmi Bizottság által felkért személy köteles ellátni.

VI. Fejezet
A fegyelmi eljárás lefolytatása

22.§(1) A fegyelmi tárgyalást legkésôbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétôl számított 15 napon belül meg kell tartani.

(2) Ha az eljárás alá vont, vagy jogi képviselôje a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vont, vagy ogi képviselôje értesítése szabályszerű volt. Az értesítés akkor szabályszerű, ha az tartalmazza a 21.§. (3) bekezdés szerinti tartalmi elemeit és megtartja az értesítéssel kapcsolatos határidôket.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont, vagy jogi képviselôje írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(4) Az eljárás alá vont, vagy jogi képviselôje a tárgyalásról szóló értesítés kézhezvétele és a tárgyalás napját megelôzô nap közötti idôtartamban írásban, megfelelô indokok alapján kérheti a Fegyelmi Bizottság elnökétôl a tárgyalás elhalasztását. Indokolt esetben a Fegyelmi Bizottság elnöke új tárgyalási határnapot hivatalból tűz ki.

23.§ (1) A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti.

(2) A bizottság elnöke a tárgyalás megnyitása elôtt ellenôrzi, hogy eljárás lefolytatásához szükséges személyek jelen vannak-e, illetve meg nem jelenés esetén az értesítés szabályszerű volt-e. Ennek eredményéhez képest a tárgyalást megnyitja vagy elhalasztja.

(3) A tárgyalás megnyitását követôen a bizottság elnöke ismerteti az eljárás alá vonttal az eljárás megindításához vezetô tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet és további bizonyítást javasolhat.

(4) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, melynek során a Fegyelmi Bizottság tanút, szakértôt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és képfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat. A tényállás tisztázása érdekében a Fegyelmi Bizottság elnöke további, a bizonyítást célzó intézkedéseket tehet. Az eljárás alá vont szabadon védekezhet, ennek korlátja, hogy mást hamisan nem vádolhat.

(5) A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekrôl jegyzôkönyvet kell felvenni és azt az ügy irataival együtt kezelni. A jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell:

a/ a tárgyalás helyét és idejét,
b/ a résztvevôk nevét, jogállását,
c/ az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatait,
d/ at eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok felsorolását,
e/ a tárgyaláson meghallgatott személyek nyilatkozatait,
f/ az eljárás alá vont személy, illetve jogi képviselôje, valamint az eljáró bizottság tagjainak aláírását.

24.§. Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás idôtartama alatt nem kerülhet sor, az eljárás megindításához vezetô tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és fel kell szólítani, hogy védekezését a kézhezvételtôl számított 8 napos határidôn belül terjessze elô. Ha ezen határidôn belül írásos védekezést nem terjeszt elô, a Fegyelmi Bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

25.§. Az elsôfokú eljárást a megindítástól számított legfeljebb 30 napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén a Fegyelmi Bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy egy tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követô 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani és arra a jelenlévôket szóban, a távollévôket pedig írásban kell idézni.

VII. Fejezet
A fegyelmi eljárás felfüggesztése

26.§.(1) A Fegyelmi Bizottság elnökének javaslatára a Fegyelmi Bizottság az eljárást határozattal felfüggesztheti

a/ legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését tartós akadályoztatása miatt nem tudja elôterjeszteni, illetve

b/ legfeljebb a büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséig, ha a
kötelezettségszegés miatt büntetô- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve,
hogy a jogerôs határozat nélkül a tényállás nem tisztázható.

(2) A felfüggesztés idôtartama az eljárási határidôkbe nem számít be.

VIII. Fejezet
A Fegyelmi Bizottság érdemi határozatai

27.§ A Fegyelmi Bizottság határozatában

a/ a kötelezettségszegést megállapítja és büntetést szab ki, vagy
b/ megállapítja, hogy az eljárás alá vont a kötelezettségszegést nem követte el és felmenti, vagy
c/ az eljárást megszünteti.

28.§ Meg kell szüntetni az eljárást, ha

a/ annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatôr sportolói sportszerzôdése, sportegyesületi tagsága, vagy tanulói jogviszonya megszűnik és a megszűnéstôl számított öt éven belül a tájékozódási futó sportágban új jogviszonyt nem létesít,
b/ annak tartama alatt az eljárás alá vont személy meghal, illetve sportszervezet megszűnik.

29.§ Ha az eljárás alá vont személy jogviszonya a fegyelmi büntetés letöltése elôtt megszűnik, a büntetést, vagy annak hátralevô részét annak a Stv. hatálya alá tartozó sportszövetségnek kell foganatosítania, amellyel az eljárás alá vont jogviszonyba kerül.

30.§ A Fegyelmi Bizottság elnöke a határozatot a tárgyaláson kihirdeti és köteles a kihirdetéstôl számított 8 napon belül azt írásba foglalni és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni. A kihirdetett és írásba foglalt határozat rendelkezô részének az írásba foglalást követô 72 órán belül az Internetre történô felvitelérôl a Fegyelmi Bizottság elnöke köteles gondoskodni.

31.§ A fegyelmi határozat tartalmazza:

a/ az eljáró Fegyelmi Bizottság megnevezését, a bizottság elnökének és tagjainak, valamint az eljárás alá vont azonosítására szolgáló adatokat, az ügy iktatószámának és tárgyának megjelölését,
b/ a rendelkezô részben az érdemi döntést, a kiszabott büntetés fajtáját, mértékét, idôtartamát, a határozattal szembeni jogorvoslat lehetôségérôl szóló tájékoztatást és az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésérôl való döntést,
c/ az indokolásban az eljárás alapjául szolgáló kötelességszegés leírását, a bizonyítási eljárás eredményeképpen a Fegyelmi Bizottság által elfogadott, vagy mellôzött bizonyítékokat, a határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, a szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését,
d/ a határozat meghozatalának helyét és idôpontját, valamint a határozat kiadmányozójának nevét.

32.§ A Fegyelmi Bizottság a tájfutóra és sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés és írásbeli figyelmeztetés büntetést tárgyalás tartása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri. Ez esetben a meghozott határozatot elegendô a Fegyelmi Bizottság által vezetett nyilvántartásba bevezetni.

33.§ A Fegyelmi Bizottság határozatát zárt ülésen, tanácskozás után, titkos szavazással hozza meg. A tanácskozáson és a szavazáson csak a Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai, valamint a jegyzôkönyvvezetô vehet részt. Aki a határozat ellen szavazott, külön véleményét jogosult írásba foglalni és az az iratok között zártan helyezendô el.

IX. Fejezet
Jogorvoslat

34.§ Az elsôfokú fegyelmi határozattal szemben az eljárás alá vont, illetve az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a határozat érinti, a kézbesítéstôl számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a Fegyelmi Bizottság elnökéhez kell benyújtani és az MTFSZ Fellebbviteli Bizottságához címezni. A beérkezett fellebbezést a Fegyelmi Bizottság elnöke 15 napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a másodfokú szerv elnökéhez.

35.§ Az eljárás alá vont fellebbezését a határozat kihirdetésekor szóban is bejelentheti, illetôleg ugyanitt és ugyanekkor fellebbezési jogáról lemondhat. E nyilatkozatokat a tárgyalási jegyzôkönyvre rá kell vezetni és az eljárás alá vonttal külön aláíratni.

36.§(1) A másodfokú eljárás során az MTFSZ Fellebbviteli Bizottsága az elsôfokú határozatot megsemmisíti és az elsô fokon eljárt Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasítja, vagy az elsôfokú határozatot érdemben megváltoztatja, vagy azt helybenhagyja.

(2) A fegyelmi eljárásban súlyosítási tilalom nem érvényesül, a fellebbviteli szerv másodfokon akkor is hozhat az eljárás alá vontra nézve kedvezôtlenebb határozatot, ha a jogorvoslati kérelem kizárólag felmentésre, vagy enyhítésre irányult.

37.§ A másodfokú eljárásra, a fellebbviteli szerv összetételére és a határidôk számítására az elsôfokú eljárásra elôírt rendelkezéseket megfelelôen kell alkalmazni azzal, hogy a határidôket az iratoknak a fellebbviteli szerv vezetôjéhez való érkezésétôl kell számítani.

38.§ A másodfokon hozott a tájfutóval szemben alkalmazott 12.§ d/, e/ és f/ pontja szerintii, sportszakemberrel szemben alkalmazott 13.§ d/ és e/ pontja szerinti, a sportszervezettel szemben alkalmazott 14.§ b/, f/,g/,h/ és i/ pontja szerinti fegyelmi büntetésekkel szemben a határozat kézbesítésétôl számított 30 napos jogvesztô határidôvel az érintett, kereset útján bírósághoz, vagy a Sport Állandó Választott Bírósághoz fordulhat.

X. Fejezet
A határozatok végrehajthatósága

39.§ A jogorvoslati kérelemmel meg nem támadott elsôfokú határozat jogerôs és végrehajtható

a/ a fellebbezésrôl való lemondás esetén a lemondás közlését követô napon,
b/ a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidô lejártát követô napon.

40.§ A Fegyelmi Bizottság elsôfokú, a 12. f/ pontja és a 13.§ e/ pontja szerinti határozatát a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

41.§ A másodfokú határozat kézbesítésével jogerôs és végrehajtható, függetlenül attól, hogy azzal szemben az érintett jogorvoslat iránt keresetet nyújtott-e be.

XI. Fejezet
A fegyelmi eljárás költségei

42.§ 1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggô költségeket – a (2) – (3) bekezdés kivételével – az eljáró szerv viseli.

(2) Ha az eljárás alá vont fegyelmi felelôsségét jogerôsen megállapították, az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részérôl igénybe vett jogi képviselô költségeit.

(3) Az érintett sportszervezet köteles az eljárás lefolytatásával összefüggô költségeket viselni, ha jogerôsen a 14.§ g/ pontja szerinti fegyelmi büntetésben részesült.

XII. Fejezet
A fegyelmi határozatok nyilvántartása

43.§ (1) A fegyelmi határozatokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô Fegyelmi Bizottságok tartják nyilván.
(2) Amennyiben egy tájfutó, sportszakember illetve sportszervezet másik fegyelmi hatóság illetékességi körébe, vagy hatáskörébe kerül át, a nyilvántartott adatokat az új, hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô szervnek kell megküldeni.

(4) A fegyelmi eljárás iratait a büntetés végrehajtásának befejezésétôl, illetve a végrehajthatóság megszűnésétôl számított öt évig kell megôrizni.

XIII. Fejezet
Vegyes rendelkezések

44.§ A Szabályzattal kapcsolatban a Stv., illetôleg az annak alapján kiadott a Sportfegyelmi felelôsségrôl szóló 39/2004. (III.12) Korm. rendelet mindenkor hatályos rendelkezései az irányadók.

45.§ A határidôket naptári napokban kell számolni, kivéve ahol a Szabályzat kifejezetten munkanapot említ. A határidô számításának kezdô napja a számításra okot adó jogi tény bekövetkezését követô nap.

46.§ A fegyelmi eljárás nyelve magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány. A Fegyelmi Bizottság köteles lehetôvé tenni, hogy az eljárás alá vont anyanyelvén is érvényesíthesse jogait és teljesíthesse kötelezettségeit. A tolmács részvételét a fegyelmi tárgyaláson az érintett sportszervezetnek kell biztosítani.

Vissza a Tájoló 2004/09 tartalomjegyzékhez!

Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!