A Hungária Kupa keretében, több más kísérôversennyel
együtt megrendeztük az elsô Trail-O versenyt kis hazánkban.
A száraz tények:
3 fô több napon keresztül térképet helyesbített.
Pályakitűzéssel, ellenôrzéssel 2 fô 1-1
napot foglalkozott. Egyéb elôkészületi munkára
1 fônek 3 napra volt szüksége. A verseny napján 80
ellenôrzô pontot kellett kirakni, majd beszedni, 10 rendezô
a helyszínen segítette a versenyzôket.
Mindez 28 induló érdekében.
Megérte? Nem?
Ráadásul a mozgássérültek elôzô
nap lemondták a részvételt. Az idôjárásról
már nem is beszélve! Ô sem fogadott minket kegyeibe (esett
az esô).
Nemzetközi összehasonlításban azonban a részvétel
jónak mondható. Sajnos ez a fajta tájékozódási
verseny külföldön sem túlságosan népszerű.
Meggyôzôdésem, hogy azért, mert nem ismerik a tájfutók
a verseny lényegét, a szabályokat. Valahogy úgy
érzik, hogy ezen a versenyen csak mozgássérültek vehetnek
részt. Pedig itt csak a fizikai adottságokból eredô
hátrányok, elônyök kerülnek „kiküszöbölésre”!
A versenyrôl csak pozitív visszhangokat hallottam. Remélem
nem „szelektív” a hallásom! Voltak kellôen „nehéz”
pontok is, amelyet az is bizonyít, hogy rutinos tájfutók
is tudtak egyet-kettôt hibázni, tehát véleményem
szerint Ôk sem unatkoztak a verseny alatt!
A „csekély” részvétel (véleményem
szerint) azért nem vette el a kedvünket e fajta verseny rendezésétôl.
Reméljük a következôre többen eljöttök!
Addig is ismerkedjetek a szabályokkal, és beszéljetek olyan
sporttársakkal, akik ott voltak július 16-án délután
a Margitszigeten.
Nemesházi László
Vissza a Tájoló 2004/07 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!