2004. június 12-én Csákvár térségében
rendezték meg az idei év 5. Elit ranglista futamát. A felnőtt
női mezőny érdeklődése az Elit ranglista
versenyek iránt a tavalyihoz képest csökken, talán
a középtávú pályának tudható
be, hogy az eddigi fordulókhoz képest, most egy kicsit több
nevezés érkezett N21 A-ba.
A terep sokaknak ismerősnek tűnt, a tavalyi ARAK kupa 1. napján
(mely egyben VB válogató is volt), versenyeztünk itt.
A rajt nem volt túl mesze, a célból is jól lehetett
látni, akárcsak a rajtbóját, amit viszont annál
magasabbra helyeztek. Sokan a meredek emelkedőn csak sétálva
tudtak eljutni odáig. Nekem is meg kellett erőltetnem magam, hogy
ne álljak meg, ennek ellenére még el sem értem a
bóját, mikor már hallottam is a rajtóra újabb
csipogását.
3790 m hosszú pályán 21 pontot kellett érinteni,
melyek 100-400 m távolságban voltak egymástól. A
viszonylag rövid átmenetek adták, hogy mindenki a "piros
dózerúton" vagy annak közelében próbált
haladni.
Az. 1. pontra Ildi is és én is egyenesen elindultunk a gerincen,
majd onnan le a völgybe, míg Évi jobbra a kerítés
mentén lefelé megy, majd a 17. pontról fogja az elsőt,
és ezzel ő lesz a leggyorsabb.
A 2. pontra rövid az átmenet, csak másodperces különbségek
vannak. A 3. pontra menet Évi jobbról kerüli a bozótot,
Ildi irányba megy, és ezzel ő nyeri ezt az átmenetet.
Én is először jobbról kerülöm a bozótot,
majd a sziklákat balról megkerülve fogom a pontot. A 4. pontra
mindhárman hibáztunk, ki többet, ki kevesebbet. Évi
itt az átmenetben mért legjobb időhöz képest
2 perc 22 másodperccel fut gyengébbet, így Ildi több
mint két perces előnyre tesz szert vele szemben. Az 5. pontra
viszont Ildi hibázik, ezt az átmenetet már Évi nyeri,
és ezzel 26 másodpercre dolgozza le a hátrányát.
A 6. 7. és 8. pontokat mindhárman közel azonos útvonalon
fogtuk, itt a gyorsaság döntött. A 9. pont felett Évi
elfut, Ildi irányba, pontosan fogja, én balról, a szinteket
kikerülve. A 10. 11. és 12. átmenetekben ismét minimális
a különbség, ezekben az átmenetekben Ildi a gyorsabb,
előnye Évivel szemben ismét több 2 percnél.
A 14. pontra viszont Évi útvonala tűnik jobbnak, a tisztásokról
felülről közelíti meg a pontot, és én
is ezt teszem, igaz egy kicsit lassabban. Ildi a völgy oldalában
halad, az ideje fél perccel gyengébb, mint Évié.
A 15. pontra irányba Ildi ért a leghamarabb, azonban a 16. és
17. átmeneteket Évi nyeri, és ezzel átveszi a vezetést.
Az utóbbi pontra Ildi hibázik, az ideje az átmenetben 2
perccel gyengébb Évinél. Én itt egy kicsit fölé
csúsztam a, a 17. pontot az 1. pont segítségével
fogtam meg. A 18. pontra Ildi hibájával további fél
perccel nő Évi előnye. Az utolsó 3 átmenetben
pár másodperces különbségek vannak, szinte egy
vonalon haladtunk.
Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a
rövid átmenetek miatt pörgős a pálya, a győztes
idők azonban már nem ezt mutatják.
Makrai Évi végül 41:36-os idővel nyert, 43:38-cal
Viniczainé Kovács Ildi lett a második, és a harmadik
helyre 45:16-tal én futottam be.
Összességében a pályán végig figyelni
kellett, a szintkülönbségek nehezítették a futást,
és a sűrű növényzet miatt könnyű volt
hibázni.
Császár Évi
Vissza a Tájoló 2004/06 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!