Kovács Ádám kilépett az életbe


Éppen nagykorúságának születésnapján tudtam vele telefonon néhány szót váltani, majd ezt követően jött létre a riport. Elöljáróban elmondanám, az egri Kovács Ádám 2004-ben bizony nem akármilyen teljesítménnyel vétette észre magát a sportág berkein belül. Félve jegyzem meg, talán a felnőtt magyar ranglistán (a versenyszezon után november 16-án töltötte be 18. életévét - a szerz.) ifjúságiként ilyen előkelő helyen még senki nem végzett.

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a tájfutással?
- Hat éve anyukám itt Egerben valakitől hallotta, hogy az Érsek-parkban hetente több alkalommal is szervezett keretek között egy futkározó csoport munkálkodik. Otthon többnyire agyon untam magam, így hát lementem a futókhoz, akiknél gyorsan ott ragadtam.

Féltucat évnyi pályafutásod alatt, eddig mely versenyedre, küzdelmedre emlékszel vissza szívesen?
- Nagyon emlékezetes marad számomra , hogy a Téli Mátra elnevezésű teljesítménytúrát pár éve csak nagy szenvedések árán tudtam leküzdeni. Forrófejű voltam, persze, hogy nem gondoltam bele igazán, hogy a 42 km-es táv jelentős szakaszát, irány fel a Kékestetőre, félméteres hóban kell végigküzdeni. Egyik klubtársammal vágtunk neki és 15 km-ig jól is haladtunk, közel 5 perc/km sebességgel. Aztán még a felénél sem voltunk, mikor Csabi közölte velem: nem bírja és le fogja vágni az útvonalat. Így aztán egyedül vágtam neki a Kékes alatti ellenőrző állomásnak. Néhány km alatt rengeteg szintet kellett fölvenni, miközben totálisan elhaltam, havat ettem, szédültem, átfáztam. Le kellett ülnöm, és percekig csak bámultam magam előtt a hóval borított földet. Mikor magamhoz tértem, elindultam a cél felé, szerencsére innen már végig lefelé kellett haladnom. 6 óra 1 perc alatt teljesítettem a 42 km-es távot. Ezt követően két hétig nem tudtam normálisan edzeni. Tanultam belőle.
Egyébként sok többnapos - külföldi, vagy hazai- tájfutóversenyre emlékszem vissza szívesen. Közülük a szlovák Karszt kupát, a csehországi Bohemia versenyt emelném ki.

Mielőtt rátérnénk az idei év nagyszerű eredményeinek a felsorolására, megkérdezném tőled, hogy, miként sikerült az idei versenyévadra a felkészülésed?
- Az idei versenyévadra való felkészülésemet az előző év decemberében kezdtem el, majd
egészen márciusig alapoztam. A cél az ifi EB-n való helytállás volt. Sajnos a felkészülés közben bejött egy sérülés és alig volt egy hónapom újra teljes értékű edzésmunkát végezni, így nem is tudtam az EB-n igazán azt nyújtani, amit tudtam volna. Őszre már megjött a sok edzésmunka gyümölcse. A félmaratonon 74: 51 percet futottam, majd 3000 méteren a rekordomat (9: 06) is megdöntöttem. így az év második felében már felnőttben is az élmezőny közelébe tudtam kerülni.

Ádám! Felsorolnád röviden az eddigi legjobb tájfutó eredményeidet?
- Mindenképpen az élre kívánkozik a tavalyi ifjúsági EB váltószámában elért ezüstérem, ahol a magyar csapatban Gösswein Csabival és Zsebeházy Istivel értük el ezt a szép sikert. Idén az ifi Eb klasszikus versenyszámában a negyedik helyet szereztem meg. Ausztriában F 18-ban megnyertem a Thermenland Open-t, majd Szlovákiában a Karszt kupát. Tavasszal Gödöllőn a hosszútávún, majd ősszel a nappali egyéni bajnokságon a dobogó legmagasabb fokára állhattam fel, míg az almásfüzitői sprint OB-n a második helyen végeztem

Mostanság áll a ranglista a honlapon, de gondolom már te is számolgattad a végső
pontszámodat a helyezéssel együtt?
- Igen. Az idei évben az ifi ranglistán jelenleg az ötödik helyezést foglalom el, de ha a hiányzó versenyek pontjai is felkerülnek, úgy számolom, ha minden igaz, ranglistavezető leszek. A felnőtt ranglistán az előzetes számolgatások szerint pontszámom a 4-5. helyre lesz elegendő.

Egy biztos, szép teljesítménnyel búcsúztál az ifjúsági kategória versenyeitől, miközben már itt kopogtat a junior korosztály jövő évi küzdelmeire való felkészülés. Terveid?
- Terveim szerint a mindennapi edzéssel komolyan fogom venni a felkészülést, hisz Svájcban jövőre jó lenne helytállni a junior VB-n, de ezen kívül minél több cseh versenyen, bajnokságon szeretnék részt venni, illetve az edzőtáborokban, az összetartásokon jó teljesítményt nyújtani. Az biztos, hogy kemény telem lesz és terepen is többet kell futnom, mint eddig. Jelenleg végzős gimnáziumi diákként matematikát-fizikát tanulok, és az érettségit követően a Miskolci Egyetemre készülök. A tájfutást soha nem akarom abbahagyni. Minél előrébb szeretnék lépni a nemzetközi szinten is, és felnőttben válogatott akarok lenni.

Megtudhatnánk, hogy Kovács Ádám szerint mi a sikeres versenyzés titka?
- Erre a kérdésre lehet, hogy nem nekem kellene válaszolnom. Véleményem szerint, ha valaki nemzetközileg is ott akar lenni, elsősorban fizikailag kell felzárkózni, majd ehhez hozzáfűzni a technikai tudást tapasztalatszerzés útján. Sok külföldi versenyen, terepen futni, külföldi mezőnyben küzdeni.

Végezetül azt kérdezném tőled, a honi magyar mezőnyben kit tartasz méltó vetélytársnak?
- Zsebe Isti és Gösswein Csabi az én állandó ellenfelem. Sajnos Isti most a szemével, Csabi pedig a bokájával bajlódik. Remélhetőleg jövőre rendben lesznek és akkor majd mindhárman egészségesen, versenghetünk egymással. Gondolom ők, csakúgy mint én, a legnagyobb hangsúlyt a jövő évi svájci junior világbajnokságon való sikeres szereplésére helyezzük.

Zentai(Popey) József



Vissza a Tájoló 2004/10 tartalomjegyzékhez!
Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!