Bőven benne voltunk az alapozásban, amikor keresett Szolnokról
Veres Pál barátom. Gyorsan nekem szegezte a kérdést,
elvállalnám-e egy magyar iskolás csapat szakmai vezetését
a Világ Iskoláinak belgiumi találkozóján?
Örömmel mondtam igent, a Magyar Diáksport Szövetség
által szervezett és finanszírozott versenyen való
részvételre.
A csapatba lányok közül Szegedről Zsigmond Tímea,
Farkas Mariann, a Jászságból Rusvai Mónika, Miskolcról
Zsigmond Vanda és Bertóti Regina került be. Jó kis
csapat.
A fiúk összeállítása már kicsivel több
gondot okozott, de végül összeállt az egri Kuzman Zsolt,
Ferenczi Ádám, Kaló Attila, Kormos Gábor és
a szolnoki Veres Tamás összetételű gárda. Velünk
tartott az útra Zsigmond Száva is.
Április 18-án keltünk útra egy 15 fős kisbusszal.
Gépünk kicsi volt, de komfortos, és ami ennél is fontosabb,
két jól felkészült, profi pilótánk repített
bennünket Belgium felé.
Húsz órás utazás után érkeztünk
meg a Bütgenbach nevű kis város melletti, óriási
területen fekvő szabadidő központba, Worrikenbe. Néhány
szó a táborról. Az egész egy nagy vitorlázásra
is alkalmas vitorlázó tó mellett épült. Általában
kétszobás apartman házakból állt. Rendelkezett
saját, nagy méretű, fedett sportcsarnokkal, fedett teniszpályával,
fedett uszodával, szaunával, konditeremmel és természetesen
több szabadtéri sportpályával.
A tábor szívében, központi épületében
több tanácskozóterem, egy 100 fős konferenciaterem,
két étterem szolgálta az idelátogatók kényelmét.
Természetesen a táborról és környékéről
többféle méretarányban, jó minőségű
tájfutó térkép is készült. Mondhatjuk
azt, hogy ez egy kis sportparadicsom volt egy tó partján, gyönyörű
fenyőerdő közepén.
A mezőny 372 sportolója 15 országból érkezett,
amelyben jelen volt a tájfutó nagyhatalmak közül Svédország,
Szlovákia Michail Krajcikkal, a későbbi ifi Európa-bajnokkal
az élén, és az ifiknél ide sorolható Magyarország.
Jöttek számunkra a tájfutásból kevésbé
ismert nemzetek is, mint Kína, Brazília, Izrael, Portugália.
A terepbemutató keretében megismerkedhettünk a belga haditechnikával,
mivel egy élő katonai bázis volt a kiinduló pontja
az edzésnek.
A terep döntően fenyőerdővel borított, laza
talajú, kis vízfolyásokkal tarkított volt, és
nem túl szintes.
Az első normáltávúnak nevezett versenyen, a lányok
3740 m /90m szint/ 10 ellenőrzőpontos pályáján
27:39-es idővel belga győzelem született. A legjobb időt
( 35:30) Vanda futotta, és ezzel az 56 fős mezőnyben 7.
lett. A többiek is szorosan mögötte sorakoztak. Mindenki a mezőny
első harmadában végzett.
A fiúknál fölényes kettős lett győzelem
született. A 4700m/120/11 ellenőrzőpontos pályán
a 28:51-es idő, 6,08 km átlaggal, úgy hiszem kiváló
eredmény. Az első hatba még két angol, egy osztrák
futott be, és ezt az elit sort 35:27-es idővel a 6. helyen Kaló
Attila zárta. Veres Tamás hasonlóan jó időt
futott, míg a másik 3 fiú, a 47 fős mezőny
közepére érkezett be.
Ki kell emelni azt, hogy az ifjúsági fiúknál a svéd
Kristensson Mikael 4,43 kilométerátlaggal nyerte a 6390 m/140/14
ellp. pályát, az Európa-bajnok M. Krajcik 5,22-vel lett
második. Hoppá!! Itt az első 6-ban 4 svéd volt.
A brazilok, kínaiak, izraeliek nem okoztak meglepetést.
A normáltávú után egy középtávú
verseny következett. Itt Farkas Mariann rukkolt ki egy 6. hellyel, míg
Kaló Attila, itt is jól futva 7. lett. A többi helyezés
a normáltávúhoz hasonlóan alakult.
A 3 versenyszám egy különböző nemzetekből
összeállított váltócsapatok, úgynevezett
Barátság versenye volt. Nem végeztünk az élen.
A nemzetek közötti pontverseny 4. helyén fejeztük be ezt
a színes, jól szervezett diáktalálkozót.
Az egy hetes világszínvonalú és szakmailag értékes
versenyekkel tűzdelt programot egy kölni városnézéssel
zártuk, majd tűztünk haza.
Ennek a versenynek 2006-ban Szlovákia ad otthont. Diákok lehet
készülni! Bízzunk abban, hogy a Diáksport Szövetség
nem feledkezik meg erről a sportágról.
Dr. Nagy Árpád
Vissza a Tájoló 2004/10 tartalomjegyzékhez! Vissza a magyar nyelvű tájfutó információkhoz!